Április eleje óta jár Csongi és Nándi focizni. Nándi, aki korábban utálta a focit, ebben a tanévben teljesen rákattant a fociskártyákra, nagy gyűjtő lett, ismeri a csapatokat, a játékosokat, szabadidejében a fociklubbok jelvényeit rajzolgatja stb.
Szóval, áprilisban ellátogattunk a focipályára, megkerestük Péter bát, aki nagy örömmel fogadta Nándit és következő héten Csongit is. Direkt a kisebbekhez mentünk, de két hét után edzőbá mondta, hogy Nándi menjen a korosztályához, és csináltassunk sportorvosit mindkettőnek, mert szeretné őket meccsre vinni. Nándi a lehetőségre, hogy az osztálytársaival edzhet, rá is parázott, 3 napig hajtogatta, hogy nem megy meccsre, mert ott ő béna lesz. Mitagadás, a nagyobbak tényleg ügyesebbek, de néhány hét alatt mindketten nagyon sokat fejlődtek, tanultak.
Csongi az U7-es csapatnál Icus nénivel edz, Nándi pedig az U11-ben Péter bácsival.
Nándi kezdetben nagy lendülettel kapusnak készült, vettünk is neki kapuskesztyűt, most inkább hátvédet szeret játszani. Csongi, mivel kevesen vannak, és az U7-ben egyébként is csak 3-an lépnek egyszerre pályára, így minden poszton játszik, de nagyon ügyes, és nagyon gyors. Nándinak heti 3x van edzése, 90 percesek, Csonginak pedig heti 2x 60 perc.
Ezek a képek még áprilisban készültek:
Aztán mire megkaptuk a sportorvosi engedélyt (na, az is nagy kaland, 1 hónapra kaptunk mindenhol időpontot, pedig az összes környékbeli sporit végigtelefonáltam), már lement a szezon, de egy utolsó meccsre még Csongit beszervezték, így szombat reggel karavánban indultunk Bugyira, ahol a és Bozsik program következő állomásaként U7 és U9 csapatok játszottak. A kicsik 10 perces meccseket minipályán, a nagyok 15 perceseket picit nagyobb, de még kispályán.
Csongiéknak 5 meccse volt, 4 gólt rúgott. Édespofák voltak, néha lecselezték a saját csapattársukat is, de kezdetnek szuper volt!
Most jön a nyári szünet, de remélem, a lelkesedés nem lankad majd, és szeptembertől újra járnak edzésre.
