2018. április 27., péntek

Sikerélmény

Oké, oké, ez lehet, hogy csak nekem lesz óriási hír és extra sikerélmény, de:


mire sikerült 4 azaz négy darab jegyet szereznem??? Na, mire??? .
.
.
.
Pál utcai Vígszínházas fiúk előadásra. Kicsit a sci-fi kategóriába illő, én is alig hiszem el. Aki próbált már rá jegyet szerezni, az nagyjából képben van: amikor meghírdetik a következő havi műsort, a jegyirodánál kígyózó sorok állnak kora reggeltől, a neten 5 perc alatt elfogynak a jegyek (és 3 perc alatt lefagy a rendszer a sok kéréstől), vaterán 3szoros áron lehet venni és nemrég valami kalóz oldalon hamisított jegyeket árultak, ami csak az előadás kezdetén derült ki (valaki gondolom megvette és már ültek azon a széken)
Minap épp a Vígszínház műsorát néztem, mert volt még ugye a karácsonyi ajándékutalványom a Zuramtól (amit még jó, hogy megnéztem, csak júliusig lehet felhasználni), és először a Mikvében gondolkodtam,mert múltkor Juci ajánlotta, de random módra megnéztem  a PUF előadások dátumát is. Mikor Csongival esti előadáson voltunk, rájöttem, hogy nekik még nagyon késői a 19 órás kezdés, így "gyerekes" programhoz csak délelőtti vagy délutáni előadást nézek. Szóval, nézem az időpontokat és az egyik előadásnál nem rögtön az "Erre az időpontra már nincs szabad jegy" felirat jelent meg, hanem elkezdett homokórázni és izgatott 10 mp után megjelent a nézőtér, hogy válasszak a szabad helyek közül. És legnagyobb megdöbbenésemre az egyik páholyban ott virított 3 szabad kocka (négyzet egyébként). Gyorsan le is csaptam a lehetőségre, és örültem, hogy pont 3 jegy van, mert Csongi és Nimi minden héten megkérdik, mikor megyünk a Pál utcaiakat megnézni. Otthon még el sem meséltem a fiúknak, mit szereztem, mikor Nándi óvatosan megjegyzi, hogy a PUF-ot ő is megnézné mégegyszer, mert tetszett neki. Teljesen ledöbbentem, mert azt hittem, csak azért jött el, mert én szerettem volna és ugye a Dzsungelre sem volt kedve jönni meg a Ruminire sem. Kicsit le is főttem, hogy most mit csináljak, nem akartam kirekeszteni, meg sem mertem említeni, hogy 3 jegyet sikerült vennem úgy egyébként. Épp fagyizóba indultunk és a telefonon megnéztem még egyszer a színház oldalát és egy másik páholyban ugyan (de ugyanazon az oldalon) volt még egy szabad hely. Hirtelen kb 120-ra ugrott a pulzusom és drukkoltam, hogy amíg kifizetem a fagyit, addig ne vigyék el előlem.
És örömmel jelentettem be a fiúknak, hogy akkor vettem 4 jegyet, júniusban ismét Éljen a Grund :)


(egyébként addig még májusban vár a Vidám színpad Zsuzsival, utána pedig júliusban Hegedűs a háztetőn Szegeden a Dóm téren. Mindenhavi színházjegyünk add meg nekünk ma, ámen)  

2018. április 19., csütörtök

Gyerekszáj - Rackafagyi

Megint köri órára készülünk, visszakérdezem a tanultakat, ezúttal a hagyományokról, a régi emberek életéről.
Én: -Milyen állatokat tartottak a szabadban, a pusztán?
Csongi: szürkemarha, rackajuh, mangalica malac
Én: -Hogy néz ki a rackajuh?
Csongi: olyan a szarva, mint a csavarosfagyi (és közben vigyorog)

2018. április 16., hétfő

Gyerekszáj - két vicces egycsapásra

Csongor: -Anya, mit iszol?
Én: -Teát.
Csongor: -De milyet? Olyan fekete ízűt?
Én: -igen, ez fekete tea.
Csongor: -De hogy lehet a tea fekete?
Apája: -úgy, hogy a tea leveleit fregmentálják*...




-----------------------------------------
*fermentálásra gondolt, a fregmentálás töredezettség mentesítést jelent a számítógépeknél :)

2018. április 15., vasárnap

Gyerekszáj - fasírt

Nimród játszik a kutyával:
-Anya, ez a kutya folyton harapdos. Szerintem azt hiszi, hogy én egy fasírt vagyok...


2018. április 11., szerda

Színházban a kicsikkel - A dzsungel könyve

Megintcsak egy olyan darabot néztünk, amire hónapok óta vadásztam a jegyet. Egyébként is népszerű (huszonéve töretlenül), de most -a gyerekekre való tekintettel - nem volt mindegy, hogy honnan nézzük (ehhez képest indulás előtt a gyerekek kijelentették, hogy nekik most nincs kedvük jönni. Végül ebben is meggondolták magukat.
 
A gyerekekkel megállapítottuk, hogy a fél vörösinges banda szerepelt itt is, élükön Áts Ferivel, aki ezúttal Maugliként ugrabugrált (Józan László).
Nekem személy szerint kicsit rutinmunkának tűnt, néha már kissé megfáradt is, de lehet, hogy csak azért érzem ezt, mert a dalok nagyrészét már sokszor hallottam és főleg a nagy nevektől többet vártam. Ettől függetlenül nagyon kellemes előadás volt. Fesztbaum Béla különösen nagyot alakított, pedig igazából mellékszerepe van (Csill, a keselyű), de mulatságos és érzékletes volt egyszerre: hogyan formálj meg egy keselyűt úgy, hogy minimális sminked és minimális jelmezed (gyakorlatilag egy fekete ballonkabát) van.
A zenéjét (Dés-Geszti) egyébként azért szeretem, mert nagyon dallamos, ritmusos, fülbemászó és magyar, a miénk (nem, nem savanyú egyáltalán)
 
Csonginak és Niminek is tetszett, bár Nimi néha megijedt, főleg Sirkántól.
A gyerekek kedvence a Pofonofon, Csongi azóta is minden nap ezt énekli:


Én már a nyitányt is nagyon szeretem, de ez mégiscsak csajosabb (és tök jól lehet énekelni a fürdőszobában)


És ha már dzsungel és medve és Balu: Néhány napja egészen jó idő lett, így lassan elhagyom a medvebundám, de reggelente még jólesik:

 

2018. március 26., hétfő

Színházban a nagynénivel - Boeing, boeing, leszállás Párizsban

Erősen gondolkodnom kell, de azt hiszem, még nem volt közös programunk így ketten az elmúlt 38 évben. Most viszont kikapcsolódtunk, és ezzel kipipáltunk még egy színdarabot a "kötelezően megnézendők" listájáról. (...avagy mindenhavi színházjegyünk add meg nekünk ma...ámen)

 
A Boeing, boeing, leszállás Párizsban c. vígjátékra már kb egy éve akartam elmenni, de hol az időpont nem volt jó, hol  jegyet nem lehetett kapni. Ez tipikus nálam.
A szereplők közül senkit nem láttam még színpadon, viszont mindenkiről volt valami kialakult véleményem (leginkább tv-s szerepléseik alapján), így kíváncsian néztem, ki mit hoz ki a karakterekből.
 
Pindroch Csaba szívtipró agglegénye érdekes volt, bár néha egyszerűen nem értettem, amit mond, annyira hadart. (Vagy mintha nem forgott volna a nyelve)
Vida Péter kiváló komikus, hozta is a gyagya vonalat, amit tőle vártam, egyébként imádom az arcát nézni, annyira sokszínű.
Molnár Piroska parádés volt, alázatosan, néha kicsit huncutul, de mindvégig fantasztikusan játszotta a házvezetőnőt.
A három stewardessnek: Gubás Gabi, Tóth Eszter és Schell Juditnak (érkezési sorrendben) remekül áll a szerep, Schell Judit hangszínét és egyáltalán a megjelenését egyébként is nagyon csípem, öröm volt színpadon is látni.
És ezzel vége is a szereplők névsorának.

A darab remek kikapcsolódást nyújt, pont elég helyzetkomikum és poén akad benne ahhoz, hogy egy vasárnap este az ember jól érezze magát. Menjetek a Tháliába (is)!
 
 

2018. március 22., csütörtök

Gyerekszáj - japános

Mesélem a Zuramnak az egész napi céges mindenfélét (lásd előző bejegyzés: "de ki tud szembe köpve vígan játszani" részt)
-..... és az egész már nem csak szánalmas, de undorító is.
Nándi elkapja a félmondatom:  -Anya, mi az undorító?
Én: -Á, csak ami a munkahelyemen van.
Nándi csodálkozva: -a sok szusi?

2018. március 21., szerda

Ilyen van? Ilyen nincs!

A mai napomat tökéletesen lehet jellemezni az alábbi dallal.

Külön kiemelném az alábbi sort:
"...piszokraták előtt vigyázba állni sima csicskaság, s nem ritkaság, de ki tud szembeköpve vígan játszani???"

https://www.saavn.com/s/song/hungarian/Des--Geszti:-A-Pal-Utcai-Fiuk-Musical/Ilyen-Van!/ExIEYwdHQVQ



Dalszöveg: Geszti Péter  Zene: Dés László

Ilyen van?
Ilyen van?
Ilyen nincs!
Ilyen nincs?
Ilyen van!
Ilyen van?
Ilyen van!
Hát ilyen nincs!
Ilyen van!

Ez beszökik a falon át
És csak úgy viszi mit a két szeme lát
Harapod a szád
Divat a piszokrataság

Az bekerít és kigolyóz
De hogy te tuti begolyózz, odasóz
Szava hazavág
Divat a piszokrataság

Nem is értem
De mért nem?
Mert ehhez kérem pofa kell
Legyen ami égjen
A szégyen
De mégis nekem borul el egyedül a képem
Ha én nem
Egy ilyen alak vigyorát, ki töröli le?

Ilyen van?
Ilyen nincs!
Ilyen nincs?
Ilyen van!
Ilyen van?
Ilyen van!
Ilyen nincs!
Ilyen van!

Hogy vele sose hadakozz
Hoz majd egy rendeletet is, adakozz
Mutat ide rád
Kezében piszok nagy a zsák

Nem is értem
De mért nem?
Mert ehhez kérem pofa kell
Legyen ami égjen
A szégyen
De mégis nekem borul el egyedül a képem
Ha én nem
Egy ilyen alak vigyorát, ki töröli le?

Ilyen van?
Ilyen nincs!
Ilyen nincs?
Ilyen van!
Ilyen van?
Ilyen van!
Ilyen nincs!
Ilyen van!

Add tovább
Hogy nincs tovább
Piszokraták előtt vigyázba állni
Sima csicskaság
Nem ritkaság
De ki tud szembe köpve vígan játszani?
A bőr gömbölyű, nem lapos
A Grundon bárki nem tapos
Bátor, aki ráoson
Mi áthúzzuk a városon

Nem értem
De mért nem?
Mert ehhez kérem pofa kell
Legyen ami égjen
A szégyen
De mégis nekem borul el egyedül a képem
Ha én nem
Egy ilyen alak vigyorát, ki töröli le?

Ilyen van?!

2018. március 11., vasárnap

Családi fotókönyv 2016

Végre elkészült a 2016-os családi fotókönyv. (közben a 2017-es is alakul, talán nem fog másfél év eltelni, mire befejezem)

106 oldal, kemény borítós, Cewe könyv. Kicsit sötétebb lett, mint vártam (pedig már direkt túlvilágosítottam 1-2 fotót, legközelebb még jobban figyelnem kell)

A borító most kicsit más, mint szokott, de a "szabadon feldobált" stílust az oldalakon meghagytam mert ezzel haladok a legjobban. Az első és az utolsó oldal szokás szerint "Gyerekszáj" rovat




A teljes könyvet IDE kattintva tudjátok megnézni 30 napig.


2018. március 9., péntek

Gyerekszáj - nem adom!

A tv-ben épp az öönkéntes véradás fontosságáról beszélnek. Nándi már-már kétségbeesetten közli (mintha ez kötelező dolog lenne):
-Nekem szükségem van a véremre, én nem adom oda senkinek!

(remélem, 1-2 év múlva belátja, hogy ez mekkora segítség másnak)