Morcos lovas

A vasárnapi lovaglás nem egészen jól sült el. Egyrészt sokat kellett várni, és Nándi kezdett felpörögni, másrészt elsőszülöttem mostanában egyébként is néha "megzizzen" (erről majd mesélek máskor bővebben, most csak annyit, hogy a gyerekorvos és a védőnő egybehangzó véleménye szerint még nem tudta feldolgozni Nimi érkezését és nem tudja levezetni a felgyülemlett feszültséget) és szinte kezelhetetlenül viselkedik.

Mire mi kerültünk sorra, Nándi már csapkodott mamát és engem felváltva, és üvöltött, hogy "nem lovagolok, soha többé, menjünk haza" stb. Én már komolyan indultam volna, mert se szép szóval, se türelemmel, se könyörgéssel, se rászólással nem értem el semmit, végül Rita mentette a helyzetet és végül sikerült lovagolni, sőt, kicsit tornázott is, még ha morcos is volt.

Nándi októberben kezdett lovagolni, igazság szerint először megsimogatni is alig merte a pónikat. Rendszeresen január óta jár, és csak álmélkodok néha, milyen hihetetlen ütemben fejlődik. Persze én elfogult vagyok, hiszen mégiscsak az én ügyes, okos gyermekem, de azért mégis: 3 hónap alatt gyakorlatilag az alapoktól eljutott odáig, hogy menet közben hátradől, vagy feltérdel, vagy megfordul.

Megkopasztva

Eljött a nagy nap, mikor Csongi haját először "letoltam". Eddig is nyirogattam neki, mert elég hosszú volt, de most nekiestem géppel. Meglepően jól viselte, csak hallgatta, ahogy zümmög a gép, én meg minden tincset megmutattam, milyen hosszú (a leghosszabb fürt 12 cm volt) ő pedig konstatálta, hogy "ez is hosszú"

Teljesen megváltozott a karaktere, mostmár igazán kisfiús és így sokkal jobban hasonlít Nándira.

És akkor képek:
Ilyen volt:

És ilyen lett (csip-csip-csókázunk közben)

És egy közös:

lóverseny

Teljesen rákattantam az ügetőre, mióta tudom, hogy Kőbán Rita is szokott hajtani. Persze élőben még nem láttam versenyt, csak a neten, és foadni se szoktam, azért annyira még nem vagyok függő.

A dolog aktualitása: épp most nyert Magic Diamond Way (egyszerűbb nevén Lógyerek :-))) ) futamot Ritával és most megyek is szurkolni tovább, mert a következő futamban Fidelioval versenyez.


... Fidelio 4. lett. Nagyon sokáig tartotta magát a 2. helyen, a végén szegény teljesen elkészült az erejével. Azért ez is nagyon szép Grat nekik!

a harc

...Erősen küzdök a háttrékép beállításával. Egyelőre vesztésre állok...

Horoszkóp

Alapvetően nem hiszek a napilapokban megjelenő horoszkópokban, mert ugye hiába vagyok én is mérleg és Piri néni vagy Józsi bácsi is, nem feltétlenül ugyanazon csillagállás alatt láttuk meg a Napvilágot. (Hacsak nem a két fent említett fiktív személy is velem egyazon napon, órában, percben, és térségben született)

DE. Abban azért kicsit hiszek, hogy személyiségünket befolyásolja, mikor, hol születtünk, és abban is szeretnék hinni (azért sok ám itt a feltételes mód ;-) ), hogy sorsunk nagyvonalakban meg van írva odafenn, mi a döntéseinkkel választunk utat a már kirótt lehetségek közül.

Épp ezért érdeklődve szoktam olvasni a horoszkópos jellemzéseket (sajátot, egyedit még nem csináltattam, ki tudja, talán majd egyszer), főleg most, hogy Nimi megszületett és ismét felmerült bennem a nagyoknál már "megszokott" kérdés: Vajon ő milyen ember lesz? Hogyan tudom őt segíteni, ha szabadjára engedem, vagy ha rövid pórázon tartom? Mihez lesz tehetsége? Mik lesznek a gyengéi? stb stb. Persze, ezekre idővel mind választ kapok, dehát olyan nagyon kíváncsi az ember.

Na, szóval rákerestem a Mérleg jellemzésére (kicsit önző módon először a sajátoméra...első körben, majd felrakom a többiekét is) és megdöbbentően illik rám, 1-2 félmondat nem stimmel:

Mérleg (Szeptember 24 - Október 23)

A Levegő jegyek közé tarozik, uralkodó bolygója a Vénusz. Igazán kedves jegy, sokat mosolyog, barátságos, könnyen teremt kapcsolatot.

Gyakran belesik abba a hibába, hogy nem mondja el igazi véleményét, csak hogy mindenkinek megfeleljen. Mások érdekeit olykor a sajátjai elé helyezi. Optimista lélek. Szeretik a kiegészítőket, nők esetében egy sál, vagy egy nyaklánc mindig van rajtuk, de a férfiaknak is fontosak a külső elismerések.

Szeretnek tetszeni másnak, a külvilágnak. Társas lény, az egyedüllétet nehezen viseli, inkább tűr, minthogy egyedül maradjon. Szeret emberek között lenni, ahol nem bánja, ha a figyelem középpontjában van, sőt gyakran igényli ezt.

Jellemző rá a légiesség és könnyedség, a munkában is a könnyedebb dolgokat kedveli.

Szociális beállítottságú, jellemző rá az engedékenység. Jó tanácsadó, melegszívű és csapatjátékos jellem.

Vonzódnak a szép dolgokhoz, a művészetekhez, a társasághoz. Nehezen tud döntéseket hozni. Megesik, hogy halogatja a rá váró feladatokat, de mindeközben élvezi az életet.

A lénye harmóniát áraszt, előfordul azonban, hogy körülötte mégis kellemes káosz uralkodik.

A jegy szimbóluma a mérleg, ami kihat a Mérleg jegyű személyek jellemére, próbálja megteremteni az egyensúlyt az életében és a környezetében.

Meg kell tanulni felvállalnia a véleményét és előtérbe helyezni a saját érdekeit.

ÁKOS!!!

Annyira, de annyira sajnálom, de elfelejtettem legkedvencebb Ákos haverunkat felköszönteni. Kedden volt a szülinapja és én annyira magammal voltam elfoglalva, hogy még csak egy smst se irtam...

Drága Ákos!
Legyél nagyon boldog ezen a szép világon, nőlj nagyra, legyél mindig egészséges!

Puszil:
Minyu és a pasik

képek, videók

Mivel nagyon ráérek (khmm, khmmm), ezért még gyorsan egy megjegyzést:
képeket szoktam feltölteni ide:
http://kep.tar.hu/minyu

videókat pedig ide:
http://www.youtube.com/user/enyika

Lehet böngészni a régebbiek közül is, ide valószínűleg a legfrissebbeket fogom pakolgatni :-)

Utólagos szerkesztés:
a http://kep.tar.hu/minyu megszűnt létezni, viszont a blogra feltöltött képeket itt lehet megtekinteni:
https://picasaweb.google.com/enyika

A Fiúk...

Valószínűleg a legtöbbet róluk fogok írni: a gyermeikeinkről.

Nándor

Csongor,

Nimród

vagy Kismókus, Kispocok, Kiscsuri és persze megszámlálhatatlan becenevük van kezdve a Terroristától (Csabi szokta jókedvében így hívni Nándit) a Huligánon át (én szoktam Csongit így nevezni, ha rosszaságot csinál - és naná, hogy csinál) a Kisdagiig (ez Nimi beceneve mostanság, merthogy jóltáplált a ded)

Nehéz lenne őket néhány mondattal jellemezni, szerintem nem is lehet, mert szinte minden nap meglepnek valami újdonsággal, amit eddig nem láttam bennük.


Szeretek róluk képet csinálni, bár sokszor nem egyszerű a feladat, mert Nimike még állandóan ficereg, Csongi mindig odajön a kamerához és magát kukkolja benne, Nándi meg grimaszokat vág, hogy azért se tudjam lefotózni a szép mosolyát. Hármójukat egy képen tudni meg igazi kihívás, és olyan igazán szép képet még nem is sikerült készítenem, de ami késik nem múlik.
Addig is itt van 3 kép, amin mindhárman rajta vannak,

A Zuram és én...

Aki ismer minket, tudja, hogy nem mindennapi volt a megismerkedésünk és kapcsolatunk első időszaka. A Tanárom volt a gimiben, így 2 és fél évig próbáltuk titkolni, hogy szeretjük egymást - több kevesebb sikerrel.

Szinte hihetetlen, hogy már 14 éve együtt vagyunk (1996.01.26-án jöttünk össze)

És bár sok nehézség van mögöttünk, a kemény pillanatok inkább összekovácsoltak minket - hűűű, ez nagyon habosra sikeredett mondat. Ebből is látszik, milyen szentimentális vagyok...

Kerestem néhány régi képet, ami rólunk szól. Ezeket szeretem legjobban:
Útólagos szerkesztés... Így mondjuk nem sok értelme vana bejegyzésnek, de ő kérte...

A képeket a Zuram kérésére eltávolítottam...

Az első közös nyaralásunk - 1996. június

1997 körül összebújva :)

1998 grillezés anyuéknál

Az IGEN előtt:
-"végre elkeltem" vigyor és
-"valaki mentsen ki innen" pánik

2001.07.14.

2002. október

2007. Kőszeg

2010. május - Nándi szülinapi buliján ...legalább mi a kamerába nézünk...

Az első...

Eljött az ideje, hogy én is csatlakozzak a blogolók népes táborába. Egyelőre nyilvánosan, és egyelőre konkrét célok nélkül... csak úgy, naplószerűen, magunknak, nektek, az utókornak.

Szeretnék sok-sok képet feltenni, és ha időm engedi, mesélni.

Fogadjátok szeretettel minyuságaimat.