Online színház 2. negyedév +egy kicsi

Április elején dupláztam a Jövőre, veled, itt-et. Idióta - gondolhatnátok, de ez a legkedvencebb kedvenc és annyira örültem, hogy felvették, hogy muszáj voltam megnézni pénteken és vasárnap is - ugyanazt. Nagyon hiányzott a közönség reakciója és nem volt benne annyi impro, így pl Janza párnába fuldokló röhögése(i) elmaradt(ak). Nameg nem tudok elmenni amellett szótlanul, hogy a pandémia alatt, hát hogy is mondjam... jókat ettek és nem táncoltak annyi koreográfiát, mint korábban. Konkrétan szerintem az összes jelmezt bővebbre cserélték. Mégis imádtam és nevettem és bőgtem és énekeltem és imádtam, és nevettem, ja ezt már írtam. Pénteken fenn voltam éjfélig, és miután végignéztem "rendesen", vissza-visszatekertem a kedvenc jelenetekhez. Hát így.

Aztán már elindult a nézőteres színházazás, de júniusra nem volt túl nagy választék és kedvem volt valamit online nézni. És ahogy keresgéltem, rátaláltam a Hadart Oscarjára, amit egyébként Csarnóy Zsuzsi nélkül nem biztos, hogy megnéztem volna (néhány éve váltóban játszották Vándor Évával), de most "jobb híján" vettem jegyet. És abszolút pozitív csalódás volt, még úgy is, hogy a Stallone-s filmet pl nagyon szeretem, és ilyenkor ugye mindig vannak az embernek elvárásai. No sikerült meglepniük, mind a színészek, mind a felvétel, a hang és még a végén a tapsrend is teljesen rendben volt. Örülök, hogy vettem jegyet, mert nagyon jó hangulata volt.

És mivel augusztus elején már nagyon hiányzott a színház (hihetetlen, hogy a színházak nagyrésze szünetet tartott az 1 éves kényszerpihenő után), így nekiültem keresni újabb online színházast és az Anyatigrisre esett a választásom, amiről gyakorlatilag nem tudtam semmit. Nagyon jópofa, kicsit hajaz a Menopauzára, és nem csak abban, hogy 4 nő kifigurázza az adott élethelyzetet (babavárás, szülés, szülővé válás). Gyakorlatilag a színészeken kívül a stáb ugyanaz (a rendező, koreográfia, jelmez, magyar szöveg stb)
A 4 szereplő igazából 4 énekesnő, akik közül nálam kilógott Király Linda. Sajnos sokszor nem értettem a szöveget és bár a blues-os részeknél jó volt, egyébként egyáltalán nem illett ebbe a darabba. Jónás Andrea, Danics Dóra és Nika viszont teljesen megleptek. Nagyon jól játszottak, sokszor egész természetesnek tűntek. Jónás Andit imádtam sziporkái miatt. Danics Dóra volt számomra a legszórakoztatóbb, no és Veres Mónika egyik szólója lúdbőrőzősen szép volt! Azt hiszem, még színházban is megnézném.

Focis színházban - Puskás, a musical

Kis híján színház nélkül maradtam augusztusra. Történt ugyanis, hogy a tavaly decemberi Menopauza jegyünket aug 17-re tették át, majd az előadás előtt 1 héttel módosították a tervet és fura kommunikációval átrakták okt. 5-re. Pedig nagyon rákészültem lelkileg... Így hirtelen felindulásból vettem jegyet a Puskásra, amit egyébként már korábban is meg akartam nézni, de nagyon sokalltam a jegyárat. Az ilyen "bosszúból jegyet veszek" darabok általában bejönnek.  

Ahogy beültünk az előadás előtt és szétnéztem, mögöttünk 3 sorral kiszúrtam Marco Rossit (a magyar fociválogatott szövetségi kapitányát)  Először nem voltam benne biztos, hogy ő az, így lőttük pár szelfit és valószínűleg  elég feltűnően bámultuk, mert az utolsó képbe konkrétan beleröhögött.

Miután helyzetjelentettem a Zuramnak, vettem a bátorságot és odamentem hozzá és nagyon illedelmesen kértem egy közös képet, igazából arra hivatkozva, hogy a fiaim nagy rajongók. Nagyon közvetlen volt, rögtön felpattant és mosolygott. (és alig fértünk bele képbe, olyan magas, ésafejemismilyenmár, de mekkora emlék ez!) 

Még a darab előtt közvetlenül színpadra lépett a producer és a rendező, mondtak pár kedves szót és köszöntötték a nézők között Marco Rossit, na hát akkor én nagyon büszke voltam magamra, hogy nő létemre kiszúrtam és bibibi, nekem már közös képem is van vele. Nah, így indultunk neki az előadásnak. (és még csak a bevezetőnél tartok...)

Azt hiszem írtam már párszor, hogy Szente Vajk rendezéseire szeretek beülni. A darab vadiúj, tavaly mutatták be, a pandémia miatt csak félgőzzel ment talán 2-3x. A szerző gárda kb ugyanaz, mint a Macskafogónál, és nekem a dallamvilág nagyon hasonlatos volt. Nyilván a történet most a focira, az akkori politikai helyzetre és a nemzeti érzéseinkre és értékeinkre kihegyezve került előtérbe.  

Kétségívül nagy showt csináltak, ahogy vártam is, szerintem egy kicsit már túl is tolták, a mindent_IS_mutassunk_meg, mindent_IS_tegyünk_bele, így nézők között ugráló cheerleaderek mellett volt artista, kerekesszékes-táncos, jelnyelven_mutogatunk_miközben_táncolunk, labdaosztogatás és Puskás-shop az aulában (ahol tornazsáktól kezdve pólón-bögrén át mindent lehet kapni), Ókovács Szilveszter* egy kisebb szerepben. Dehát nyilván showt akartunk látni, na azt meg is kaptuk.

SzPSz zseniálisan hozta az elvtársat, hangilag is rendben volt, pedig a Tesla után aggódtam, hogy mit mutat majd. És hát igen. Arcberendezésileg és testalkatilag is beérett erre a szerepre... Közös szelfi kicsit máskép(p) Zsófiban egyébként emberemre akadtam, szerintem még nálam is nagyobb Operett színház rajongó...

Kicsit csalódott voltam, mikor láttam, hogy Nagy Sanyi helyett Nemcsák Károly lesz Farkas elvtárs, de egyébként nem volt rossz, sőt... A Puskás feleségét játszó Kovács Gyopár neve teljesen ismeretlenül csengett, végül ma rájöttem, hogy a Játékszínes Legénybúcsúban ő volt a callgirl. (egyébként tök jó volt abban is) Itt most őszintén meglepett, gyönyörű, erőteljes hangjával. Gubik Petrát eddig is imádtam, ezután is fogom, most is káprázatos volt. És a zeneszerző Juhász Levente (DiStefano szerepében lépett színpadra) még most is kísértetiesen hasonlít az exfőnökömre, sőt, macskafülek nélkül** még jobban.

Ahhoz képest egyébként, hogy 2 nappal az előadás előtt fél háznyi jegy kelt el (más is sokallta a jegyárat), a végén szépen teltház lett. És a végén még lufit is szereztem, csakhogy gyermeki rajongó énem is felszínre törjön.   

Jó volt, show volt, csak az nézze meg, aki bírja a tüzijátékos-konfettis végigtapsolós-tapsoltatós rengetegszereplős látványdarabokat, egyébként nem kell szeretni a focit hozzá, a zene és a tánc úgyis elviszi azt a vonalat!

-----------------------------------------------
*az Opera főigazgatója
**Akkor nem írtam róla, de már a Macskafogóban Teufelként is megállapítottam, hogy simán elmenne a Nissho-s HR manager ikertestvérének.

Napizene -Pagopago

 Jó régen volt már napizenés bejegyzés...

Van néhány tuti zenés videóm, amit akkor hallgatok, ha le vagyok törve és nem akarom, hogy behúzzon a melankólia. Július óta pl ez (vigyázat, még SzPSz szerint is korhatáros....):

Gyerekszáj - Szemhéj alól

 Csongor:

-Apa, képzeld, a múltkor mikor aludtál és közben a Spektrumot nézted, épp a Blackbird-ről volt műsor.

Scrap oldalak

 Júliusban jóval kevesebb scrap oldalt készítettem, illetve amit alkottam még nem publikus: nagyban benne vagyok egy esküvős fotókönyvben, és ez elég sok photoshoppos energiámat leköti. De ami elkészült (és mégnem mutattam):

Gyümölcsszezon:

középen:

Retro:

Naplemente:

Tortaszelet:

Strand:

Forróság:

Frissítő:

Nyaralós előjáték

 A közös szabadság első munkanapján (amellett hogy összepakoltuk a fürdőruhákat és lélekben felkészültünk a nyaralásra), elmentünk Felsőlajosra a Magánzoo-ba. Minden évben meglátogatjuk őket, mindig más élményt ad. Most pl elég korán mentünk, majdnem nyitás után. A nagymacskák mind kiterültek és a gyűrűs farkú makik is még összebújva szunyókáltak, így most a patásokra koncentráltunk.

Hurrá, Nyaraltunk!

 Elég sokáig húztuk-halasztottuk a döntést. Bár nyár elején már együttesre írtuk ki ezt a hetet szabadságnak, hogy tényleg nyaralni megyünk, vagy csak otthon pihizünk, azt nagyjából az indulás előtt 3 héttel konkretizáltuk, mert tartottunk az újabb kedvezőtlen korlátozásnak. 

Végül Bükfürdő mellett tettük le a voksunk, 5 napra foglaltam a Danubius Hotelba, elsősorban az all inclusive étkezés és a számtalan extra szolgáltatás miatt. Persze azt nem néztem, van-e az 5 medence mellett csúszda is. Nándor rögtön lefikkantotta, merthogy Törökországban ez is volt... Mondjuk nála már megszoktuk, hogy minden IS szar. Két szobát foglaltunk, és nagyon pozitív meglepetés volt, hogy a szobák egy ajtóval átjárhatók voltak, így külön, de mégis együtt lehettünk. A szobáink egyébként nagyon szép enteriőrrel*, modern fürdővel és asztal-szék-szárítós erkéllyel rendelkeztek, minden nap kaptunk ásványvíz utánpótlást, a gyerekek egyszer dobozos üdítőt is. Az all inclusive-ba egyébként ingyenes korlátlan üdítő és bor-sör is tartozott.

Kedden indultunk, délután még csobbantunk egyet. A fiúk este birtokba vették a fitness termet is, Nándi 20perces kocogással, Csongi ugyanennyi bicajozással zárta a napot. (és persze kipróbáltak minden gépet)

Szerdán a thermal spa-t vettük célba, hát, nem volt meleg, viszont legalább kevesebb volt a vendég. Kinn pakoltunk le, de aztán behúzódtunk, mert bár 26-28 fok lehetett, végig borult volt az ég. Strandról hazafelé megkerestük a helyi multigeoláda ládás állomását is.

 

Csütörtökön jött a lehűlés, és bár a reggeli eső elállt, mérséklődött, melegedni nem akart az idő, így kirándulós programot szerveztünk, útbaejtve a váti kápolnát (ahol a vizes fűben telefonos segítséggel meglett a geoláda, viszont teljesen átázott mindenki cipője) elmentünk a sárvári várhoz. A gyerekek végigtrappoltak az egészen, mi még nézelődtünk volna (ki találja meg a fotókon Harry Potter reinkarnációját?) A hotelben én még beültem Náray Erika és Kerekes József szinkron-órájára (szerdától szombatig családi szinkrontábort szerveztek a hotelben, amin szintén ingyen lehetett résztvenni). Nagyon érdekes volt, nagyobb gyerekeknek mutatták meg a szinkronmunkát, ki is próbálták magukat, komoly felszereléssel. Amikor én ott voltam, épp a Doktor Bubót egyik jelenetét "kellett" felmondani. Nagyon nehéz ám, az ember bele sem gondol, mikor csak egy darab papír van a kezében és egy rajzfilm részletet néz. A fiúkat nem tudtam rávenni, hogy akár csak megnézzék, mi ez, ők inkább lementek játszótermezni, utána meg medencéztünk egyet, a vizikosár különösen szuper volt. A srácok még egy esti edzést lenyomtak (ezúttal 1-1 órát) Nagyon belejöttek, komolyan elgondolkodtam egy futópad beszerzésén.

Csütörtök este jött a telefon hogy a Zuram munkahelyén leállt a rendszer egy része, így az este részéről telefonálással telt, részemről meg pakolással: csak azért nem indultunk rögtön, mert este 9 volt már, így reggelre toltunk kijelentkezést. Végülis a kollégája hajnal 5ig melózott rajta és sikerült helyrekalapálnia, akármi is ment félre korábban. Mivel a reggel még hűvös volt, így szintén kirándulni mentünk: először Csepreg mellett kerestünk egy újabb geoládát, majd mire bejártuk a kőszegi várat és felfegyverkezve (szó szerint**) visszaértünk a hotelbe, kisütött a nap, így délután, amíg a Zuram aludt, ismét elmentünk a thermal spa-ba. amíg benn sodrófolyosóztak a fiúk, én olvastam (fel-felpillantva, minden körben megszámláltam őket, vagy a lábukat-lásd fotó), kitört a vihar. Igazából akkora volt a hangzavar odabenn, hogy észre se vettem, amíg a Zuram nem hívott, hogy jól vagyunk-e. Este bowlingpályát foglaltunk, ahol Csongi magabiztosan nyert, 2. helyen apája, 3. helyen Nándi végzett. Nimi a 4. gurítás után sírva feladta. Kicsit vigasztalt a tudat, hogy a szomszéd pályán a 4 gyerekből 2 szintén sírva fakadt, mert nem ment a játék... 

Szombat reggel indulás haza, szívás az autópályán (erről nincs képem), rohadt sok autóval kb 90-es átlagtempóval, M0 helyett fővárosi kerülővel. 

Szép volt, jó volt, tartalmas volt, visszamennénk (4-et kongattam Kőszegen a harangtoronyban...)***

------------------------

* kis csalódás, hogy a pótágyat minden este újra kellett "deszkázni" és a wc papírt csak 2. kérésre töltötték újra, a lift pedig katasztrofális. 

** kardokkal, íjakkal, karkötőkkel, ki-ki érdeklődési körének és korának megfelelően.

***1 kongatás-itt jártam, 2: nem bántam, 3: körbenéztem, 4: visszajönnék