Gyerekszáj

Nándi veszi fel a kesztyűjét:
-Anya a kesztyűt lehet kacsakézre venni???
Naja, ha a cipőt kacsalábra, a kesztyűt kacsakézre...

Amikor a méret a lényeg...

...pakolászom a gyerekek cipőit: (Csongor kinőtte a 22-eseket, Nándor a 27-eseket) elpakolom a garázsban lévő "kinőtt" dobozba. Eszembe jut, hogy meg kéne próbálni Nimnek a 18-asokat, lassan már belenő. Próba1, próba2, próba3. 18, gondoltam én...hahaha...már a 19 jó rá! Ami számomra azért megdöbbentő, mert Nándinak 20 hósan még 17-es volt a lába. Halkan jegyzem meg, azok a cipők egy percig nem voltak jó a buci lábú Nimire.

És ha már a méreteknél tartunk:

Apája faggatja Nándit, ki a legszebb kislány az oviban (fontos kérdések ezek, amiket a pasiknak ugye meg kell beszélni) Nándi hezitál. 

-Hát, hmmm, Alma. Neki 30-as a lába...

Mondom én, hogy a méret a lényeg...

Mai lovaglás

Azért szeretek lovagolni járni...

-mert még bele se szólok a telefonba, de R. így köszönt: "Szervusz Drága Editem!" Azért valljuk meg, ez egy olimpiai bajnoktól alapjáraton is megtisztelő.

-mert a tanyán R. széles mosollyal köszönt minket és még ha fáradt, morcos, akkor is ő szabadkozik a hangulata miatt.

-mert az összes ló, ha meghallja a nejlon zacskó csörgését trappolnak felénk a nasi répa-alma reményében

-mert Nándi szinte mindig jókedvű 

-mert mindig tanulok valami újat a lovakról, lógondozásról, lószerszámokról, lóversenyről, lóegészségről.Jó, ez nem annyira hasznos, hogy a mindennapi életben tudjam használni, de legalább az általános műveltségemet gyarapítom. 

-mert ha bénázok, akkor sem röhögnek ki (na, jó, itthon se, max a hátam mögött...)

-mert 12 (majdan 15, 20, 25 stb) percig magamra figyelhetek és rám figyelnek

-mert R. úgy köszön el: Isten áldjon! és ezt komolyan is gondolja.

-mert lovagolni jó.

Egyszer majd megkérem Nándit, állítsa össze az ő ilyen jellegű listáját, bár tartok tőle, hogy első helyen az állna. mert ilyenkor kapok anyától tictacot...

Végezetül két lóportré. Angyalka és Csemete.

scrap még

Remélem, nem unjátok még, mert megint scrap-et hoztam (így jártatok és kész...) Ráadásul angol szöveges...

Szóval, még mindig cewe eheti kihívása... Merthogy ilyesmit akartam, csak elsőre nem jött össze, azzal a képpel és szöveggel amit első körben csináltam legalábbis nem. De csak nem hagyott nyugodni, úgyhogy egy kontrasztosabb képpel és egyszerűbb szöveggel nekiálltam.

Kukucs! Na, ki vagyok?

(Felhasználtam köszönettel: Jaelop Design elemeket cewe Krissz csipkéjét)

Igazság szerint először csak a technikát akartam kipróbálni (képre szöveg maszkolása), aztán mikor az készen lett, gondoltam csinálok még vele valamit, pakolgattam ezt-azt, de nem akartam túlzsúfolni. Kukucs pedig azért lett, mert ugye ki tudja, ki rejtőzik a szöveg mögött. Vagy ez mindenkinek egyértelmű volt?

Felállt!

Újabb mérföldkőhöz érkezett Nimródom mozgásfejlődés terén. Jelentem, a fiatalúr kapaszkodás nélkül felállt, guggolásból!

Büszke-büszke anya

Ui: eddig csak úgy állt, hogy kapaszkodva felállt és elengedte. Ma reggel simán guggolásból kinyomta magát :)

Összekötöttem a kellemeset a hasznossal...

1., Tegnap volt 15 éve, hogy "összejöttünk" a Zurammal. 

2., A cewe eheti kihívásán szöveges feladat a téma. Nem, nem matematikai értelemben, hanem szó szerint szöveggel kell dolgozni.

3., Az évferdülés alkalmából készítettem ezt:

A képet a Zuram kérésére eltávolítottam...

Jóvanna, tudom, nyálas szöveg meg izémizé, de annyira igaz volt ránk. A szöveget nagyon nem így akartam, de most ez sikerült, megpróbálok rákeresni, hogyan is kéne normálisan elrendezni, addig meg itt van ez a verzió. :)

Új kedvencek

Hja kérem, változnak az idők. Mesehősök jönnek-mennek nálunk. Most épp Tom és Jerry az aktuális kedvenc. Ennek kapcsán Nándi kitaláltam hogy ő bizony TomésDzserri lesz a farsangon (szerencsére sikerült lebeszélnem a Pókemberről és a Bakugánról is, bár ez utóbbiról csak annyit tudok, hogy valami harciizé) - remélem, sikerül addig megvarrnom a cicajelmezt. Gondolkodtam, hogy Csongit beöltöztetem mellé Jerrynek, de az már sok lett volna, nameg Nándi úgyis fellép, az ovis csoporttal ilyenkor előadnak műsort, addig Csongi csak ott téblábolt volna velem.

Ezt pedig muszáj most megosztanom, a legtutibb epizód!

A tegnapi bejegyzés lábjegyzeteként:

Tegnap a cewe galériájába is feltettem a szoborparkos képet, és olyan sok kedves és dícsérő hozzászólás érkezett, hogy magam is meglepődtem. És most lehet azt gondolni, hogy az mind csak smúzolás, de én nem így érzem, mert

1., nem kötelező kommentet írni a képhez

2., én is csak annak írok, akinek a képe igazán megfogott, ha nem tetszik, egyszerűen nem reagálok, és ezzel szerintem a többiek is így vannak

3., nem egyszerűen olyan hozzászólások érkeztek, hogy "szép kép", hanem hogy "tökéletes kompozíció" vagy hogy az embernek kedve lenne ott sétálni, és igazából ez utóbbi az, amiért megérte elkészíteni és elértem vele azt a hatást, amit szerettem volna.

Büszke-büszke minyu (ahogy Kriszta barátném írná)

Szoborpark

A cewe eheti kihívásán az oldal témaköre tárgy kellett hogy legyen. Mindegy mi (szobor, épület, ingó-ingatlan, csecsebecse), csak ne mozogjon, ne mosolyogjon.

Először arra gondoltam, hogy a 2008-as tihanyi kirándulás képeiből készítek. A központban ez a kép állt volna, mert úgy szeretem ezt a fotót. (bár nem kizárt, hogy még befejezem az elkezdett munkát)

Aztán az oviból hazafelé elkanyarodtam a Szent György emlékparkfelé.  Lőttem párat, de a gyerekek elég türelmetlenek voltak, úgyhogy gyorsan haza is jöttünk  haza. Végülis nem lettek annyira rosszak a képek, annak ellenére, hogy reggel még ködös-párás volt a levegő. Nah, az eheti kihívásra beküldött képem végül ez lett:

Maga az emlékpark egy rekonstruált templomrom (manapság már a romokat is úgy kell megcsinálni...) Egész pontos leírást a www.inarcs.hu -n találtam:

Tari Edit régész muzeológus tárta fel a középkori falu templomát. A feltárt templom köveibõl kirajzolódó alaprajz körül egy emlékparkot készítettek. A park középpontjában a feltárt templom rekonstruált alapfalai állnak. Jól látható, hogy a mészkőlapokkal burkolt betonalap néhány sarkába beépítették az egykori templom feltárás során előkerült 11-16. századi köveit is. A templom talajszintből kiemelkedő alapjait díszkővel kirakott sétány övezi, melyeket Szűcs Farkas László tíz tölgyfából faragott szobra, a templomkapu (ill. a feltételezett torony) két sarkánál pedig Polyák Ferenc Jelkeresztje és Jelharangja szegélyez.

Sajnos, pont a Szent György szobrot valaki már megrongálta, csak a sárkány feje maradt meg... A kis képeken egyébként Margit, László és István, szándékosan mind más nézőpontból.

*áááá, nem, nem viszem mindig mindenhova a fényképezőgépet, már reggel beugrott az ötlet

Juditnak újra

Az az igazság, hogy nem tetszett EZ. Hiába csinálgattam újra és újra, mindig az éreztem, hogy vagy giccses, vagy banyás, vagy nemtudom. De karácsonyra mindenképpen meg akartam lepni, úgyhogy feltettem azt.

Most pedig elővettem, és pár napot megintcsak dolgoztam rajta (na, nem egész nap, csak többször pár percet), és most végülis úgy érzem, nagyjából olyan lett, amilyet szerettem volna. Aranyos, csajos, szépséges. A szöveg ugyanaz. Nameg mi is.

Gyerekszáj

Ahogy sétálunk az oviba, az iskola előtt szokott állni egy Mazda, aminek a rendszáma KIA-??? (nem tudom a számokat) Egy mégse látjuk.

Nándi: Anya, most miért nincs itt az autó, aminek a rendbetűje KIA?

Az esti mesét mindig úgy fejezem be: Itt a vége, fuss el véle. Nándi mindig hozzáteszi: kerekerdő közepébe. Csongi meg lerövidíti: Itt a fuss el vége.

+2, -1/10

Niminek újabb két foga bukkant elő (fent) és észrevettük, hogy egy picike darab letört az egyik felső metszőfogából. A fotókat elnézve, valamikor január 1. és 6. között történt a dolog...

Mert neki ilyen is van...

Verdaaaaaaaaaaaa:

Naplemente

Újabb naplemente gyöngyszem:

Mai lovaglás

Ma lemaradtam Nándi lovaglásáról, mert én épp R. utasításait követtem Csemete hátán, míg ő nagykört tett terepen Angyalkával Kata és Vivien kíséretében. Nándi igen szűkszavúan nyilatkozott a történtekről (konkrétan semmit nem volt hajlandó mondani), így csak a lányok elmondásából tudom, hogy Angyalka a táv felénél először lecövekelt, majd mikor végre indulásra bírták, elkezdett ügetni. Nándi állítólag nagyon jól kezelte a kancamama disznyókodását, erősen kapaszkodott és ügyesen tartotta magát.

Amíg Nándi és Angyalka küzdöttek egymással (ki-ki a saját igazáért, bár Nándi szerintem ezúttal is megadóan tűrte Angyi önfejűségét) én Csemetével vettem fel a ritmus, ezúttal -a beígért személyre szabott edzésprogram* részeként- nyereg és kengyel nélkül. Sokkal jobban tartottam tőle, mint amennyire valójában megerőltető volt, sőt, kifejezetten komfortosnak bizonyult Csemete háta (R. mondta, hogy Csemi sokkal kényelmesebb, mint Fidelio :-)) Ahogy néha megálltunk, a lábammal éreztem azt is, ahogy levegőt vesz és emelkedik a mellkasa. Tényleg csodás érzés volt. Nos, továbbra is gyakoroltuk az indulás megállást, és ehhez hozzávettük az irányjelzés, kanyarodást. 1 hét múlva kimarad a lovaglás, így két hét múlva folytatása következik.

Lovas képet ezúttal nem hoztam, de hogy ne maradjatok állatok nélkül, itt van R. egyik cicája.

*R. közölte, hogy személyre szabott edzésprogramot állított nekem össze: figyelembe veszi, hogy 3 gyerekem van, akik után rohangálni kell másnap, illetve hogy heti 1x megyek. Rendes tőle, hogy így figyel rám is.

Gyertyafényes vacsora...

A kandallóban ropog a tűz. Az éj sötét leple lassan ráborul az egész házra. Idebenn csak néhány gyertya pislákoló fénye tükröződik az arcokon. Mellettem a vadul kergetőző kölkök pajkosan ugrándozó gyermekeim, kezemben egy jó pohár bor, előttem a kolbászos kifli. Áramszünet van.

Azaz csak volt, nyilván ha nincs áram, nem tudok blogolni. Csabi szerint az állam így akar gondoskodni a népszaporulatról. A gyerekek egyébként élvezték a gyertyázást, kivéve Nimit, ő nem értette, mi ez a derengő fény, és fel-felkéredzkedett a biztonságot jelentő apa, anyaölbe.

Előszedtük az adventi koszorút is és vészforgatókönyvet dolgoztunk ki arra az esetre, ha éjszakára is marad a sötétség. (mivel kazánunk is áram segítségével kapcsol be, így fűtés sincs ilyenkor, ezért mindannyian a nappaliban aludtunk volna, ahol a kandallóval meleget tudunk csiholni)

Fél 6-kor aztán fényárba borult a lakás (nem, nem az adventi koszorú kapott lángra)

Ui: azért érdekes dolog, hogy 2 órás áramszünet hogy felkavarja a mai "modern" családi életet.

Csepp

Voltak ugye nyáron ezek a cseppes képeim. Nah, most reggel megpillantottam pár kövér fűszálat, rajtuk pár esőcseppet és makróztam párat a nagyágyúval. Imádom! Persze teljesen borult volt az ég, így semmi csillogás, de azért így is szép. Végül nem vágtam meg, csak lekicsinyítettem. (vagyis megvágtam, de nem tetszett annyira, így az eredeti képet teszem közzé)

Kártyanaptár

A Cewe eheti kihívásában a téma az ATC (Artist Trading Card), ami egy kis kártya, amit a tervezők egymás között cserélgetnek, gyűjtenek. Mivel itthon nem nagyon honosodott meg, így Krissz javaslata az volt, hogy névjegykártyát, vagy ránk jellemző kártyácskát tervezzünk. Maga az ötlet nagyszerű, de abszolút nem fogott meg, mert az anyaságról még csak-csak tudnék tervezni, nade hogy néz az ki, hogy Nyika Edit, GYES... Merthogy egyelőre ez a munkám... (jóvan, nem is gyes hanem gyed.) Aztán Sztrega ötletelt, hogy készíthető-e kártyanaptár névjegykártya helyett, Krissz jóváhagyta, engem pedig ez sokkal jobban kezdett érdekelni, elkezdett mocorogni az agyam, aztán meg a kezem és az egér is :)

Ez lett belőle:

Hátlap

(felhasználtam köszönettel:  icka keretét, Greener Grass Design járműveit (a múltheti nyeremény egyik csomagjából)

A cewe kihívásról írok még pár szót, mert Csabi is rákérdezett, hogy mi ez egyáltalán. Szóval van ez az oldal, ahol digitális scrapbookosok írnak, tanulnak, merítenek ihletet stb. Minden héten van valami téma, ami kapcsán várják a remekműveket. Ezeket egymás között lehet véleményezni, ötletet "liftelni", megosztani mással a gondolatomat, és nagyképűen szólva megmutatni művészi énemet. Hétfőn véletlenszerűen sorsol Krissz, így tulajdonképpen hogy ki mennyire szépet, ötleteset, egyénit alkot az nyeremény szempontjából lényegtelen, úgyis mindenki maga érzi, mennyire lett kész a kép.
Én pl most kifejezetten elégedett vagyok a kártyanaptárral, de van olyan scrap-es oldalam, amit még újra akarok rendezni, színezni, készíteni, mert valahogy "nem jött át"

Mérlegelés

Ma beköszöntünk kedvenc védőnőnkhöz (még a karácsonyi lapot is csak most adtuk oda... khmm...)

Lemázsáltuk a kicsiket. Hivatalos jelentések szerint:

Csongor: 9600 gr és 85 cm

Nimród: 9200 gr és 73 cm.

Ami azt jelenti, hogy kevesebb, mint fél kiló van a két ded között. Annyit tennék hozzá, hogy Csongit a hétvégén mi 9800 gr-ra mértük és nem kaja után volt, most is alig reggelizett (kicsit morci volt, mert felkeltettem hajnali 8 órakor) lehet, hogy ha tisztességesen reggelizik, akkor megvan az 9,8 kg is.

Nyertem! Nyertem! Nyertem!

A Cewe múltheti kihívásán, amire a Laugh! oldalam készült, Mr Random nekem kedvezett (magyarul az én nevemet dobta ki a véletlenszám generátor), és nyertem egy 10$ értékű kupont, amit a Little Dreamer Designs boltjában lehet levásárolni scarbook-os dolgokra.

Mondanom se kell, gyorsan be is váltottam (5 csomagot néztem ki, végül 3-at választottam, hogy beleférjek a keretbe) erre a három csodálatos készletre:

Ácsi

Nimi egyre többször áll meg 15-20 mp-re egyedül.
Ma sikerült lekapnom a mutatványt :)

és egy kukucskálós:

Mai lovaglás

Cudar hideg volt reggel.

Egész hétvégére olvadós időt mondtak, így gumicsizmával kellőképpen felszerelkezve indultunk a tanyára. Persze sár sehol, megfagyott minden, és nem hogy olvadt volna, szürke ködpárna ereszkedett a tájra. 

Nándival szétosztogattuk a jutalom almát-répát (Csemetének pont nem jutott, sose tudunk annyit vinni, hogy mindenki elégedett legyen...), majd R. felszerszámozta Csemetét. Ma új egyensúly-gyakorlatképpen kengyel nélkül mentem. Már múlt héten is voltak ilyen feladatok, de most végig, R. fel se tette. Egész könnyen ment a felszállás is, pedig tartottam tőle, de Kata ügyesen "feldobott" (pedig ő is most csinált ilyet először) Kengyel nélkül sem volt olyan megerőltető a lovaglás, mint ahogy először gondoltam (de majd meglátjuk, holnap-holnapután milyen izomlázam lesz) Gyakoroltuk a megállás-indulást is, bénáztam először, de aztán ráéreztem. Nem is olyan könnyű normálisan megállítani egy lovat (mármint hogy ő se vegye zokon, és nekem se kelljen sokat jártatnom a kezem)

Lovaglás után egyedül vihettem be Csemit az istállóba, és szó nélkül jött, aranyos volt. Olyan ez, mint amikor a tanulóvezetőnek megengedi az apukája, hogy beálljon az udvarra az autóval...

Nándi türelmesen megvárta, amíg én lovagolok, aztán R. megkérdezte tőle, kivel akar menni. Hát persze Winnetout választotta. Nagy sétát mentek (mentünk) ismét, közben mi pletyóztunk R.-val. Szegény, elég csúnyán megfázott, rusnyán köhög, innen is jobbulást kívánunk neki.

Dagonya

Mai szabadidős tevékenységünk (a hóolvadás után és közvetlenül a nagymosás előtt...) egy kis dagonyázás. A legkisebb kimaradt a buliból... 

Mosolyogj! Minden nap!

A cewe eheti kihívás témaköre az újév, újévi fogadalmak, évértékelés, szilveszter stb. Nem szeretem az újévi fogadalmakat, mert sose tartom be...
Nem szeretem az évvégi összegzést, mert szitaagyam van, és olyan nehezen szedem össze a gondolataimat...
A szilvesztert átaludtam, és egyébként is morcos vagyok, mert nem jól indult az év... Nem kétséges, többet kell mosolyognom, így készült ez az oldal, hogy emlékeztessem magam.

Ez pedig csak egy egyszerű, amit "avatar" képnek csináltam. Én és a Nagyágyú bevetés közben.

Inárcsi pompos...

...ami ugye töki pomposnak indult, de nem egészen tökire sikerült.

Jó, jó, tudom, én, hogy sütés terén antitálentum vagyok. Nade van-e olyan, hogy a sütőpapírnak jó és nemjó oldala??? Merthogy nemrég felvilágosítottak, hogy az alufóliának se mindegy, melyik oldala hova kerül.

Térjünk vissza a vacsorához. Megláttam ezt a receptet (persze most nem találom az eredeti oldalt, még keresgetem, hátha be tudom linkelni) és rögtön azt gondoltam, ezt ma megcsinálom. A töki pompos (polgári nevén kenyérlángos vagy langalló) el is készült és nagyjából így néz(ett) ki:

Sajtos-tejfölös szoszival a tetején, lilahagymás-szalonnás Norbi update feltéttel. Leszámítva azt az aprócska tényt, hogy papírostul kellett elfogyasztanunk (a sütőpapír ráragadt a tészta aljára - vittünk némi cellulózt a bendőnkbe) , a pompos remekül sikerült, a receptet megtartjuk, a sütést megismételjük.

Háttér

Egyébként ezt a kékesszürkés hátteret is én csináltam. Jó, mi? Tök büszke vagyok, hogy tudtam ilyen árnyékos, kifehérítős cuccot csinálni középre. Muhaha, ahelyett, hogy normális dolgokkal foglalkoznék...

scrapbooking

Megint hoztam képeket, most csak egyszerűbbeket.

Nimi alvós:

Erről eszembe jutott az alvós videó, amit a youtube-ra tettem fel, és annak a képeiből készült ez:
(felhasználtam köszönettel Icke kacskaringóit, cewe-krissz sablonját és Carrie Stephens hátterét)

A képet a Zuram kérésére eltávolítottam...


És ahogy keresgettem az eheti cewe kihívásra valami használható képet (nem akar összejönni... az sem...) ráakadtam erre a képre, amit Nimi pár napos korában készítettem, és most felturbóztam:
(felhasználtam köszönettel Jaelop Design hátterét)

Apa fotókönyve

Némi késéssel (majd egy hónap, te jó ég...) sikerült átadni a meglepit, amit apukámnak készítettem.

Digitális verziója megtekinthető alant, vagy ide kattintva (ez utóbbi nagyobb, jobban látszik, 2 dioptria fölött ezt ajánlom :) )

Mai lovaglás

A Tanya idei első lovasa Nándi volt :-)

Újévi ajándékképpen Winnetou is nagy kedvvel vágott neki a sétának, mi meg gyönyörködtünk a csillogó havas tájban, a derengő erdőben, és "magunkba szívtuk az Univerzum energiáit" (ahogy R. mondta)

A Tanya idei második lovasa én voltam :-)

Csemete  -Winnivel ellentétben- rossz passzban volt. Még a karámból se akart kijönni. Ritát megcsípte szerszámozás közben. Viszont mikor kiértünk az udvarra, nagyon jámbor lett, türelmesen hagyta, hogy bénázzak vele, sőt a  annyira sikerült vele felvenni a ritmust, hogy már lehajtotta a fejét menet közben - jelezve, hogy neki is kellemes a séta, ellazult. 

De azért a kockacukrot tőlem nem fogadta el elsőre, csak miután R. is megkínálta, gondolom úgy volt vele: Na, örüljél, hogy cipeltelek, és majd én nagy kegyesen eldöntöm, mikor fogadok el tőled valamit is.

Akármit is gondolt, nekem ismét nagy élmény volt, olyannyira, hogy a végére már elfelejtettem a sarkamra figyelni, Rita szólt, hogy teljesen jól tartom a lábam is :)

És egy havas lovaglós kép:

Előzni tilos!

Gyerekszáj, csak hogy jól induljon az év.

Nándor már egész kicsi korától nagy érdeklődéssel figyelte a közelekedési táblákat. Volt, hogy Pesten, amíg vártunk a bölcsi-munka után apájára, körbejártuk a környező utcákat és táblákat szemrevételeztünk, számoltunk, tanulmányoztunk.

A lelkesedés kicsit alábbhagyott, de minap az autóban azért bevillantak a régi emlékek, még ha nem is pontosan. Útban Törökszentmiklósra, előzni tilos tábla mellett mentünk el, Nándor meg is jegyezte: 

-Piros autóval tilos fekete autót előzni.

Hja, kérem, még jó, hogy nekünk kék autónk van...

BUÉK

Mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok!