BUÉK

Boldogat, szépet, egészségeset, gazdagot, vidámat, ölelőset, találkozósat, sikereset, pihenőset, de azért aktívat mindenkinek!

Gyerekszáj - énekel

Csongor karácsony után még hangulatban van. Énekli a "Szívünk rég idevár" kezdetűt, majd a 2. verzénél beújít:
-Halkan reccsen anyám...

Színházban - újra hormonálisan

Tudtam, hogy tetszeni fog anyunak is, de abban nem voltam biztos, hogy velem kell ezt megnéznie. Fogalmam sincs, miért gondoltam ezt, mert mindketten nagyon jól szórakoztunk. A Menopauza nála is betalált én meg nyolcadjára is imádtam! (mondjuk ezzel a rendezéssel és ezzel a dalokkal nekem is csak a 2, szóval nem volt nagy előnyöm)

Írtam múltkor, hogy Janza Kata is beszáll a buliba Hernádi Judit váltótársaként. Gyorsan vettem is rá jegyet, de végül nem tudtam elmenni, Zsófi viszont beszámolt róla, úgyhogy alig vártam, hogy decemberben láthassam én is. Szinte végig őt figyeltem. Nagyon jól állt neki ez a szerep, nem volt annyira Rivotril-os, mint Hernádi szokott lenni, mondjuk a "dildós" számnál (upsz, de tényleg arról szól) nem is annyira volt meghökkentő és ütős a rendőrnőcis jelmezben, mint Hernádi szokott lenni. Cserébe viszont még kissé megfázva is bombajól énekelt és az a visszaemlékezős szám, aminél összenéztünk a múltkor Fannival, hogy kár volt lecserélni, na, az neki nem volt kihívás szerintem. 

Szőlőskei Tímea eszméletlen jól tolta, az "anya_bevadul" száma különösen tetszett, kicsit magaménak is éreztem :) 

Kicsit talán jobban össze is értek a gondolatok és a jelenetek a színpadon, bár még mindig azt éreztem, hogy néha csapong, elkezdenek egy gondolatmenetet, aztán hirtelen váltunk egy másik problémára. ("egyik mániából a másik depresszióba") De mindegyis, ezt lehet, hogy csak én érzem így a másik rendezés miatt.  

Egyébként az "anyukámmal telefonálok" szám végét vagy átírták, vagy máshogy éneklik, vagy én nem jól figyeltem a végét, de nekem most határozottan pozitív kicsengése lett, "köszönöm, hogy élek" refrénnel. Komolyan máshogy emlékszek rá, és így most sokkal jobban is tetszett.

Az év utolsó színházazása tehát szuper volt, alig várom, hogy jövőre újra megnézzem, már legalább 3 embernek megígértem, hogy elmegyünk együtt.  :) 

Boldogat, szépet mindenkinek!

Adventi időszakban hagyományosan képeslapot küldünk egymásnak. Bár egyre fogyó létszámban, de igen, még mindig hagyományos királyi postával. Idén úgy döntöttem, a gyerekek fotói helyett Mav kerül a lapra. A kölkök egyébként sem szeretnek fotózkodni, külön engedélyt kell kérnem minden ilyesmire. Mondjuk lehet, hogy Tom-tól is kellett volna...Ezzel a kis lappal kívánok mindenkinek nagyon boldog karácsonyt!

 És jöjjenek az adventi hangulatú scrap oldalak:

Jelmezes főpróbát tartottunk Nimivel:

Kicsit megkopott a mintája a pulcsimnak, így feltuningoltam glitteres ragasztóval:

Mikulás partis összefoglaló

Főszerepben még mindig a pulcsik:

Recept: bár idén nem csináltunk...

Karácsonyfa: a céges fát idén nem én díszítettem, de az első díszt én raktam rá :) 

Színházban - újra Kőszívű

 A szombati napot mégsem mertem bevállalni színházazásra, mert közbejött egy családi ebéd és egy céges parti, így a jegyet elcseréltem vasárnapra. De jelezték az egyesülettől, hogy vasárnap délután futsal meccs és számítanának rám fuvar ügyben. Csabi bevállalta volna, de mivel kitették a kecskemétiek, hogy a pénteki előadást Polyák Lilla helyett Marcz Fruzsina játssza (ráadásul Ödönt is a másik szereposztás), így gyorsan vettem jegyet inkább péntekre, ráadásul az 1. sorba sikerült szereznem.

Nagyon kíváncsi voltam Marcz Fruzsinára, mert ő mindig elmondja, hogy prózai színész, és az Elisabethben szerintem fantasztikus volt, de látva és hallva a Kőszívűben Polyák Lillát azért voltak kétségeim. Az első néhány dalnál még éreztem némi bizonytalanságot, de az "Ezután" című számnál olyan betyárosan jól énekeltek Adorjáni Bálinttal (Ridegváry), hogy csak pilláztam, a "Kőbe vésve" című szólójánál meg már azon gondolkodtam, hogy a hangmérnökök vajon tudják-e úgy manipulálni a hangszínt, pontosságot a színházban, hogy ennyire szépen szóljon. Gyönyörű volt!!!* És előjött belőle a prózai színész: olyan arcai voltak, amiket Polyák Lillától nem láttam, eszméletlen jól érzékeltette a darab elején a fiatal özvegy felszabadulását, hiszen "az ő szíve nincs kőből" és az összetört anya is hihetőbb volt tőle a darab végén.

Juhász Leventét már láttam párszor színpadon, mindig olyan darabokban, ahol ő szerezte a zenét is. Most először éreztem, hogy mennyire jól áll neki a szerep, talán most volt benne először drámaiság is. Pontosan énekelt, pompásan játszott!

A másik két Baradlay fivér is beérett a szerepre. Mostmár nem éreztem, hogy Richárd és Ödön színészeit felcserélném: utóbbit játszó Orth Péter ledobta a görcsösen-laza-vagyok láncokat és übercuki módon, már szinte fesztelenül játszott. (visszautasítom azokat a vádakat, miszerint ezt csak azért gondolom így, mert első sorból nézhettem csupasz felsőtestét)   

Ismét lenyűgöző volt, ismét imádtam, ismét csak ajánlani tudom mindenkinek! Májusban megnézzük egy "pesti" szereposztással az Erkelben, ugyanezzel a rendezéssel. Nagyon kíváncsi vagyok arra is!

--------------------------------------------------
*ne rontsátok el boldogságom, ha ez mégis a hangmérnökök érdeme volt, néha jobb nem tudni az ilyesmiről. Bár azt gondolom, színházi falak között ez nem annyira kivitelezhető, mint egy stúdióban.

Céges parti - én szerveztem

Azt hiszem, említettem már, hogy ez az évvége nagyon hajtós lett a cégnél. Nem tudom, hogy az elődöm hogy csinálta, illetve tudom: legutóbb, mikor karácsonyi buli volt, nem 450-en dolgoztak a cégnél, hanem 150-en, és nem kellett szerveznie mikulás bulit és nem ő csinálta az ajándékosztást sem és még az is lehet, hogy a karácsonyi partit is a HR szervezte... Jól érzitek az enyhe keserűséget a sorok között, mert bár a végére azt mondtam, megérte a kisebb idegösszeroppanás és nyilván felálltam és megcsináltam, de azért jövőre szervezze az, akinek hét anyja van...

Szóval, mikulásváró partiról meséltem, most kanyarodok a felnőtt részlegre. 17-ét jelölte ki a vezetőség a buli időpontjának. Helyszín témában túl sok választásunk nem volt, mert a környéken kevés a viszonylag nagy befogadóképességű rendezvényterem. A Gagarin rendezvényházban épp elfértünk, kicsit szűkösen, de végülis 325 ember le tudott ülni. Igen, ennyi lett a végső létszám. Az utolsó 1 hét gyakorlatilag a buszos táblák módosítgatásával telt el, első körben néhány mérnök szellemi képességét is meghaladta az excel táblám (a jövök: igen/nem, buszt kérek oda: igen/nem, busz kérek vissza 22 órakor: igen/nem, buszt kérek vissza 01:00-kor igen/nem) és már csak röhögni tudtam, mikor péntek délután 14:30kor még jelentkezett 3 kolléga, hogy akkor ők is jönnének (a jelentkezési határidőt pont 7 nappal lépve túl) Mondtam nekik, hogy az a baromi nagy mázlitok, hogy 3 terítékkel direkt többet kértem....

A buszos táblához még annyit, hogy 12 irányból/vonalon jöttek buszaink, és senki nem maradt le, ez már önmagában is jó hír volt. 

Az előkészületekhez tartozott, hogy a HR vezetőnk kérésére kis ajándékkal kedveskedtünk a parti-résztvevőknek. A marketinges cég, akivel dolgozni szoktunk nem volt túlzottan elemében, nem tudták (akarták?)  megoldani  költséghatékony, jelképes, de Rehaus, karácsonyos "bigyó" kategóriát, így végül én találtam ki és oldottam meg: a Rehaus gumimacikhoz vettem fa karácsonyfa díszeket, egyébként tök olcsón és szerintem tök cukik lettek. Úgy megörültem, mikor megláttam a kínais boltban. Péntek délelőtt pedig nekiálltam ragasztgatni némi Bublé-val zenei aláfestve. Készült egy hasonló kép 2016-ban, mondjuk akkor 120 emberre szerveztünk karácsonyi partit és volt segítségem, mostmeg 325-re és egyedül toltam nagyrészt. (volt most is kis segítségem egyébként, Maggie készítette a plakátot és az elején becsatlakozott a buszos táblázatba is)

2016:

2022: 

Karácsonyi partit szervezni egyébként nettó szívás: amellett, hogy ezer dologra kell figyelni, neked észnél kell lenni egész este. 2 komolyabb elhajlás volt (nem részemről nyilván) + még vagy 10 kisebb koordinációs és beszédtechnikai problémával  küzdő kolléga, de százalékos arányban szerintem jók voltunk, mentőt nem kellett hívni és bunyó sem volt. (ezen azért aggódtam, mert 2-3 hete piálás nélkül is összeverekedett két férfiember a termelésben. Mondjuk ők azóta már nem dolgoznak a cégnél)

Főnök tartott egy fél órás évértékelőt (egyébként ezen is aggódtam, mert 1.,: 7kor még nem volt sehol Ferencünk, felhívtam, hogy jön-e egyáltalán, 2., : nem volt hova kivetíteni, pedig készültem laptoppal, projektorral, pendrive-al. Persze jött és elintézte egy legyintéssel a nemkivetítést)
A beszéde végén nagy tapsot kapott - azt hiszem mindenki örült, hogy végre befejezte.

A vacsora svédasztalos, szokásos sültes mindenféle mellett 2 leves és töltöttkáposzta, saláták, valamint házirétes és somlói galuska volt. Jól fogyott, finom volt. 

A partihangulatról DJFody gondoskodott, felkészülten, profi módon tolták végig. Még a vendégek érkezése előtt lejátszották a kabalazenémet (Rick Astley: Angels on my side - végülis jól sikerült minden), a vacsora alatt karácsonyi zenét hallgattunk, aztán belecsaptunk a buliba. Nagyrészt retro zenék mentek, megboldogult lyánykorom tinidiscoit idézték (Cocojumbo, Scatman és társai), de azért befigyelt egy kis Úúúúúúristeeeeen, ki ez a lány és Reptér (lobog a szélben a szélzsák) és éjfél körül BonJovi és ACDC is :)  

DJFody-ék este még segítettek a tombolahúzásban is (az egyik bornál véletlenül kihúztam magamat, de új nyertest sorsoltunk) Jah, hátegyébként meg az is vicces volt, mert szombat délben jutott eszembe, hogy tombolaszelvényeket nem nyomtattam, úgyhogy a kocsiban, Cserkeszőlőre menet még dolgoztam kicsit, otthon nyomtattam, vágdostam kicsit, a vendégek előtt kipakolásztam minden terítékhez 1-et, aztán a kezemben maradt 20 sorszám, tehát valahol duplán nyomtattam, de mivel a dobozkában már összekeveredtek a számok, így esélytelen volt megtalálni, melyik az a 20. Szóval visszaszedtem a számokat -eddigre pont elkezdtek érkezni a vendégek- és a jelentkezők névsorát kinyomtattam (még jó, hogy volt iroda nyomtatóval) és kivagdostuk. A HR lelkesen segített, kisebb kézműves szakkört csináltunk Feri érkezéséig. 

Volt még egy Szelfi-box szolgáltatás, akik mondjuk késtek 1 órát, 7-kor még nekik is telefonálgattam, hogy merre vannak... A képeket digitálisan majd csak a két ünnep között fogom megkapni, addig is itt egy prebéta kép. Ez közvetlenül a beüzemelés után és még a finomhangolás előtt készült így kicsit homályos, kicsit sötét, kicsit messzeálltunk, a fejemismilyenmár.... 

A Fülöpkék nagyot buliztak, ők kezdték a tánci-táncit és ők jöttek le utoljára a parkettről. Mindenkivel táncoltak, mindenkivel szelfiztek, videóztak, szóval nagyon tetszett nekik. Hajnal 1-kor bezárt a bazár, viszonylag könnyen ki lehetett tessékelni az embereket (mondjuk sokan mentek haza busszal és ugye azt nem nagyon volt érdemes lekésni)

Sokan megköszönték a szervezést már ott, a helyszínen, külön a managment meetingen is (ahova egyébként csak jegyzőkönyvet írni járok) és még az ebédnél is odajöttek kollégák, hogy milyen jót buliztak. Én is jól éreztem magam és volt egy pont, amikor az asztalnál ülve körbenéztem, kezemben egy pohár félédes 'Koccintóssal' hátradőltem és azt mondtam: tök jól csináltam.... 

Scrap oldalak

 Lássuk, mi maradt ki a blogbejegyzésekből. Jó sok van :)

Naptár: még egy kis Rómás emlék

Halvány: hopp, még egy római sirály :)

Munka: a modern gyárak éjszakájáról írtam, ez a megscrappelt verzió, amolyan képriport

Több darab-egy kép: amikor a Sing-sing találkozik Walt Disneyvel :)

Csecsebecse: mindenféle utazós a hűtőnkön

Tudomány: gyerekszáj rovatunk szösszenetei tudományos-iskolai témakörben...

Óra: nyílt óra az egyik kiszemelt suliban

Pedagógus: Még egy kis iskola

Sorozat: könyvsorozat legeslegutolsó könyve... RIP Böszörményi Gyula 

Borongós: 

Sütemény: kiderült, hogy nemcsak enni szeretem a szilvás papucsot, hanem sütni is tudom....

Szupcsinger Csoportterápián

Van az úgy, hogy az ember néha Csoportterápiára szorul. Főleg így év vége felé. Mondjuk erre a fajtára  bármikor szívesen megyek. Online már láttam a szolnokiaktól és a kecskemétiektől, úgyhogy már ideje volt a fővárosiakat is megnézni, főleg hogy a Madáchban kb 22 éve voltam utoljára.... Ezúttal Angélával, rá is ráfért a terápia :)

Szeretek elől ülni, ezért is vettem a 3. sorba, de most nem esett jól. Az előttem ülő a színpad közepét kitakarta és a hangosítás az elején nem volt szerintem jó. Aztán vagy hozzászoktam, vagy alakítottak valamit a hangmérnökök.

A darab viszont hozta a hozzá fűzött reményeket. Könnyed limonádé, ismerős és ismeretlen színészekkel, jópofa dalokkal. Mondjuk ez csak akkor igaz, ha nem zavar a klisé, a nem túl drámai mjúzikelkomedi. Én imádom ezt a stílust, de az ne nézze meg, aki azért jár színházba, hogy utána az élet mélyebb értelméről akar gondolkodni és fontos neki, hogy a mentális problémákkal küzdők mindennapjait hűen ábrázolják-e és egyáltalán: a színházba eretfelvágni jár. Ez nem az a darab és olyat valószínűleg nem is fogok megnézni, úgyhogy azt majd elemzik más portálokon. Ez most onnan jutott eszembe, hogy a mellettem ülő pasi annyira látványosan unatkozott, hogy már komolyan sajnáltam. Néha hátradőlt és szunyókált, aztán a daloknál előrehajolt és befogta a fülét, ilyet még nem is láttam színházban. Nagyon furi volt. Simán felküldtem volna a színpadra a másik 6 hangyás mellé.

Na, mindegy, szóval menjetek terápiára! 

Napizene - angyalos

 Mámegin Padödö :D de ez jutott eszembe, ha már advent vasárnap van* 

---------------------------
*nem, nekem nem a halál és mennybemenetel jut erről a dalról eszembe :) hanem a karácsonyi angyal :)

Főrénszarvasos mikulásváró party

Ígértem beszámolót tegnap* rénszarvas szánomon meg is hoztam. Ja, nem... én magam voltam a rénszarvas. Nem érted? Ne add fel, olvasd tovább, majdcsak kialakul.

Szóval, az év vége ennél a cégnél elég húzós. Az a hajtépős, csendesen idegösszeomlásos fajta. A szokásos mindenféle feladat mellett rám bízták a rajzpályázatot, a mikulásvárót, a csúnyapulcsis hetet, a mikulás és karácsonyi ajándék rendelést és kiosztást, a karácsonyi naaagyonnagy céges parti és a januári 1 hetes MDP tréning szervezését, előkészítését, lebonyolítását, referálást/helyzetjelentést. Hangsúlyozom, a szokásos feladatok mellett (ehheehhe, a héten 3 napos IATF audit is volt)

Na, miután így ventilláltam, jöhet is a bejegyzés rénszarvasos érdemi része. Idén a HR vezetőnk kitalálta, hogy legyen mikulásváró parti, mert ilyen még úgysem volt. Egy külsős céget bíztunk meg a konkrét lebonyolítással, így nekem csak az előkészítés, a résztvevők összeírása maradt (nem is értem, mit hisztiztem pár sorral fentebb). Szombat reggel meg is érkezett a FairPlay Event. Megérdemelnek egy kis reklámot, mert nagyon profik voltak. Berendezték az egész kantint, sőt a recepció előterét, és a két lenti kistárgyalót is. Volt arcfestés, kézműves kuckó, logikai asztal rengeteg normális, logikai, készségfejlesztő játékkal, egy kevés nagymozgásos játék, memóriafal, és egy hatalmas bébisarok. Hoztak külön díszletet és fotelt a mikibának, díszletet a bejárathoz, hangtechnikát és minden területre játékmestereket, arcfestős és kézműveskedős lányokat. Én meg előkészültem az adminisztrációval, nasival, mikuláscsomagokkal, nameg stílusos ruhával. Az arcfestős lányokhoz beültem egy sminkre is. Szerintem ez volt az első arcfestéses élményem, leszámítva a menyasszonyi sminkem :) 

10 órára vártuk a gyerekeket. Pont, mikor Csongornak és Nimródnak kezdődött az utolsó idei meccse. Szar ügy, mondaná George F. Walker. Szerencsére az egyik HR-es kolléganő, aki a kislányával egyébként is jött volna, beugrott 10:20-tól segíteni, én meg mehettem szurkolni. Meccs után rögtön visszasiettem, lőttem pár fotót a Nagyszakállúról (nem, Gandalf nem volt ott), és kiosztottam a rajzpályázatosok ajándékait. 

Szerintem jól sikerült a szervezés: a gyerekek örültek, a télapó nagyon profin és kedvesen ajándékozott, én cuki rénszarvas voltam.  

---------------------------------------------------------------------------

*aki nem hallgatta meg (miért nem????) annak most írom, hogy a Padödö Szép dal c. számában az kérdi a kórus: "mindenki heppi, hú de jó, mikor jön már a télapó?". A kérdésre a választ a tegnapi bejegyzés címében találtátok.

Napizene - máma

 Ma, máma, ezen a szép napon... (ez a válasz a refrénben feltett kérdésre - a Rehauhoz) részletek hamarosan...