2020. június 26., péntek

Örök optimista

Végre-végre éledeznek a színházak, szépen lassan felteszik az elmaradt előadások pótlásának dátumát, már nem csak arról hallani, hogy milyen bizonytalan minden, hanem hogy LESZ valami.

A Madáchos jegyünket jövő év januárra tették át, a Játékszínest még nem tudni, de valószínűleg augusztusra, A Kobayashi és MÁV szimfonikus koncert árát visszakaptam, a Szegedi Szabadtérihez pedig kértem kupont, amit a jövő évi előadásokhoz tudunk felhasználni.

És én, az örök optimista vettem is rögtön jegyet, az egyik már júliusra szól (Menopauza a Játékszínben, ismét juhúúúú) a másik novemberre Jövőre veled itt az Opiban. 

A két kedvenc.    

2020. június 24., szerda

Ballagás

Ahogy már írtam, sokáig nem volt biztos, hogy lesz egyáltalán ballagás, vagy ha igen, milyen keretek között és mikor.

Végülis június 20-ra engedélyt kapott az iskola  tankerülettől úgy, hogy az aulában, csak 2 darab hozzátartozó/gyerek, szigorú szabályokkal és ültetéssel vehet részt az eseményen. Előtte több napos próba volt, mint kiderült ezt nomális esetben a suliban szünetben elpróbálják, erre most nem volt lehetőség. 

Megintcsak szerencse, hogy a héten én szabadságon voltam, mert a műsor alatti videót és fotókat is nekem kellett megvágnom (mondjuk ezt most nem annyira én vállaltam, mint inkább rámtolták) és napi kb 3x értekeztünk az osztályfőnökökkel ezügyben.

Aztán eljött a nagy nap is. Első körben a gangon álltak sorba, itt énekeltek, majd bementek az egyik terembe, ott felvették a 7.-esektől kapott virágot*  és keresztezve egymást a lépcsőn álltak meg.



Ezután az igazgató kiosztotta a Fekiács díjakat és mindenféle ajándékokat. A szülői munkaközösség és a tantestület nevében engem is köszöntöttek és kaptam egy szép ajándékcsomagot és oklevelet. Nagyon jól esett, hogy gondoltak rám is.

Ezután műsor következett:  aranyos volt, mi például jót röhögtünk az "amikor beléptünk megszeppenve..." kezdetű megemlékezésen, mert kb mindig ezt halljuk a ballagáson. Viszont az talán nem mindig úgy van, ahogy itt: a gyerekek visszaemlékezős beszéde alatt a 8 év fotóiból vetítettünk és egy másfél perces videót is meghallgattunk a 4.-es búcsúztatóról (na, az volt igazán a vicces) 

Itt a Tolnayban a diákok egyenként kapják meg az osztályfőnöktől a tarisznyát, ekkor felolvassák a névsort és az éppen sorra kerülő diák fotója látható a kivetítőn is. Ezután az igazgatónéni vezetésével kisétálnak és a hátsó pályán és elengedik a lufikat.





Érdekességképpen Eszter néni megemlítette, hogy ők voltak az az évfolyam, akik rendhagyó módon egy héttel később kezdték a sulit (a felújítás miatt) és rendhagyó módon fejezték be. Az iskolakezdésről egyébként itt írtam: https://minyuka.blogspot.com/2012/09/elso-nap.html Szörnyű, hogy ez 8 éve volt, és hogy milyen nagyon gyorsan elrepült ez az idő.

Mondjuk ha tudom, hogy virágcsokrokkal nem ballagnak, akkor nem is veszek neki. Így gyakorlatilag a fotó kedvéért fogta meg.




Szép volt, jó volt és ha jól számoltuk, az elkövetkező 5 évben mindig lesz ballagós tesó / unokatesó a családban.



-------------------------------------------------
*vagyis amit az szmk-s anyukánk megvett és lecserélt, mert nem tetszett neki a rózsaszín szegfű... hát na, ezen a ponton szerintem kicsit túltolta a szervezést, de mindegy is...

2020. június 23., kedd

Tabló fotózás szerencsés közjátékokkal

Már szeptember elején megkérdezték, vállalnám-e majd a fotózást a tablóhoz. Persze örömmel vállaltam, igazából a tablóhoz is voltak terveim, de az szmk-s anyukák úgy döntöttek, a két osztály összefog és a kis létszám miatt rendhagyóan közös tablót készíttetünk. A másik osztályban van egy művész anyuka, aki az alapot megfestette, és végül a digitális szerkesztés is az ő feladata lett. Így utólag belegondolva isteni szerencse, hogy nem nekem kellett még azzal is foglalkoznom.

A karanténszitu miatt nem mehettünk a suliba fotózni "rendes" időben és sokáig az is kérdéses volt, lesz-e egyáltalán ballagás.
Végülis június 1-től kaptunk engedélyt, és 5-e péntekre beszéltük meg a fotózást a suliban. Közben felhívott a b-s osztályfőnök, hogy ő nem lesz a környéken pénteken, le tudnám-e fotózni máskor. A péntek előtti kedden munka után becuccoltam a suliba, addigra ő még 13 tanárt leszervezett, akiknek szintén jobb volt a kedd mint a péntek. És hálát kell adnom neki, mert ami akkor dupla macerának tűnt, az később jobb ütemezés lett: elkezdhettem az utómunkát. Volt, akivel elég hamar dűlőre jutottunk, és 3 beállítás után rábökött egyre, hogy az tökéletes, volt aki plusz 6 beállítást kért és volt, aki az emailben küldött képekre kért -20 év fiatalítást :D Ez egy ilyen szakma.

Szerencsére még az 1. fotózás előtt egyeztettem a "tablós anyukával", hogy végülis akkor a 2 hónapja megbeszélt szürke háttér jó lesz-e és abban maradtunk, hogy mivel a háttér már majdnem kész, és a földszínek dominálnak, így a fiúk lila nyakkendője és a szürke háttér nagyon hideg lenne, elütne, úgyhogy a sárgás-barnát vittem, amiből a teremben és az utómunka során ilyen barnás, selymes szantál szín keveredett.
Itt kell kitérjek a lila nyakkendőre. Szóval, az inárcsi iskolában az a szokás, hogy aki az IDK elnöki választást megnyeri, vagy az "alelnök", attól függ melyik a lány, ő lesz a bálkirálynő a farsangi bálon és mint ilyen, választhat színt. Emese idén lilát választott ami nagyon jól mutatott a farsangi táncon, dehát a fiúknak passzolni kellett hozzá, így a nyakkendő is lila lett. Szerintem mondjuk a lilához tök jól megy a szürke, szóval nyugodtan lehetett volna ilyen kombó is, de a többség a lila mellett döntött. Biztos ami biztos az ajándék képeken Nándorét átszíneztem kékre. Jobban néz ki...

Nah, vissza a tablóhoz. Pénteken viszonylag rendben lezajlott a fotózás, még jó, hogy egycsomós nyakkendőt tudok kötni, mert legalább 5 fiúnak én kötöttem meg. Azóta megtanultam egy szebbet is, a ballagásra már ezt csináltam Nándinak, de akkor örültek, hogy az is megy.

Ezek után brutális utómunka következett, hétfőre mindenkinek ki kellett küldjem a legalább nagyjából retusált és méretezett képet egy megrendelő lappal hogy tudjanak választani, melyik menjen a tablóra. A kiválasztott képeket még megdolgoztam kicsit és kedden este küldtem a tablós anyukának (Aros Éva egyébként a neve, nagyon profi művész csaj) Voltak nem egyszerű esetek retusálás szempontjából is (kamaszokról beszélünk) és képválasztás szempontjából is. A legviccesebb az egyik b-s kislány anyukája volt, aki közölte, hogy ezek közül egyik sem tetszik, ők inkább egy szelfit szeretnének a tablóra. Tudom-e úgy retusálni, hogy olyan legyen mint a többi. És átküld 4 sötét, pixeles, homlokban megvágott képet, 2-n a kishúga is belelóg. Nem küldtem el a .csába. Csak annyit írtam neki, hogy ha a technikai feltételeknek megfelelőt küld (és részleteztem), eskü megcsinálom. Végülis megelégedett annyival, hogy jó lesz, ha az egyik általam készített képen mérséklem a lány szeme alatti táskákat...  

Végülis időben elkészültek a képek, a tabló is (kicsit csajos, dehát mindegy, nagyon egyedi az biztos), ballagásra sikerült is mindenkinek átadni.






2020. június 21., vasárnap

MagánZoo idén is

Minden évben elmegyünk nyáron Felsőlajosra a Magánzoo-ba, de csak most kerestük meg a geocaching ládát is. Lógott az eső lába, de szerencsére nem áztunk meg. Szuper volt idén is.

2020. június 18., csütörtök

Lezártuk

Tegnapi nappal hivatalosan is lezártuk a tanévet minden évfolyam minden gyerek minden (tan)szakán. Ezt itt mind tegnap és ma gyűjtöttük be:


Az eredmény szép lett: minden jegy 4 vagy 5, Nándi pedig élete legjobb átlagával (4,7) búcsúztatta az általános iskolát. No, persze a hivatalos búcsú majd szombaton jön egy szűkkörű ballagás keretében, de nyilván az már csak az utolsó utáni emlék kedvéért (nameg hogy beszerezzük a lentebb említett szatyrot)

A héten elkezdődött a nyári szünet, amibe igazából elég csendesen vetettük bele magunkat. Mozi sincs, ballagási próbák, tablóképek, okmányiroda és egyéb teendők miatt igazából ma mentünk először kirándulni (persze ha nem számoljuk ide a hét elejei teszkózást, ami nálunk mindig élményszámba megy)

2020. június 16., kedd

gyerekszáj - tarisznyaszerűség

Hazafelé tartunk a ballagási próbáról. Nándi dohog:
-nem értem, minek kell külön műsort is adni. A tavalyiaknál ment egy zene, aztán Eszter néni kiadta a Fekiács díjakat, a 8.-osok megkapták a szatyrot aztán kész...

2020. június 6., szombat

GC - Törökszentmiklós

Ha már megyünk 2 hetente Miklósra, nem hagyhattuk ki az itteni ládákat sem. Itt van egy ".com"-os, amit csak második nekifutásra sikerült megtalálni (pedig eskü néztük ott is) a téglagyárnál.




És van egy ".hu"-s multiláda, aminek első 3 állomásánál csak jelszó, az utolsónál pedig láda is van elrejtve. A 2. helyen én már majdnem feladtam, mert nem volt elég konkrét a meghatározás, és a gps is kicsit félrevitt, de végül meglett ez a rész is. A 3. ponton volt a láda, eléggé dzsindzsás helyen elásva, de a fiúk ügyesen kiszúrták. Na, ki találja meg?


2020. június 5., péntek

Digitális oktatás

Jelentem, én tegnap este még tanárnénivel vitatkoztam és mai nappal ünnepélyesen elengedem a digitális oktatás témakörét erre a tanévre. Ahogy az egyik anyuka mondta tegnap: szuuuszáááááá

2020. június 4., csütörtök

GC - Bagimajor

Ezt a ládát évekkel ezelőtt néztem ki, amikor még a szélmalomban volt elrejtve és látogatható volt (márrmint a malom), bár már akkor is elég romos állapotban. A ládát azóta átrakták egy másik helyre, a kápolnánál kell keresni, gyönyörű, vadregényes és kicsit elszomorító, hogy így lepusztul...



2020. június 2., kedd

GC - Martfűn

Több szempontból első családi láda:
-első nem ".hu" -s, hanem ".com"-os ládánk (ennek adatait a geocaching.com-on lehet megnézni)
-első ládánk, amit nem a karantén alatt, hanem utána kerestünk
-első olyan láda, amiben nem találtunk ajándékot
-első olyan láda, amibe elfelejtettünk logolni (nem írtuk bele a kis füzetkébe, hogy megtaláltuk)

Szóval, Martfűn is találtunk geoládát és bár ajándékot nem találtunk benne, mi azért tettünk bele egy apróságot.