Régóta tervben volt és nem is tudom, miért nem került rá sor hamarabb.
DE most végre megnéztem a Szentivánéji álom c. musicalt. És nem is
akármilyen körülmények között: Baján, a szabadtéri előadással.
Az összes hadrafogható barátnőnek programja volt aznapra, így egyszál
egyedül indultam útnak (amit csak a férjem nehezményezett: mondván meg se
kérdeztem őt. Ennek oka egyszerű: egyrészt nem szereti a musical-eket. A
szabadtéri előadásokat meg aztán pláne.
Egész úton odafelé szakadt az eső. Még indulás előtt is böngésztem a netet,
hogy lemondják-e az előadást. Gondoltam is, milyen vacak lenne, ha odaérnék
és ott közölnék, hogy elmarad. Na, másnap (az esőnap) tuti nem mentem
volna, megint ennyit vezetni... Az esőtől eltekintve sima utam volt.
Baja határában azonban elállt az eső. Nyomtattam útvonaltervet, de a
parkolótól már csak a "vonuló" embereket kellett követnem.
A nézőtér legnagyobb megdöbbenésemre nem "lejtős" volt, a széksorok egymás
mögött azonos szintben voltak. Előttem egy hatalmas hölgy ült, jóóó nagy
szétterülős hajjal, így a rendezői bal gyakorlatilag takarásban volt. Na,
jó, mondjuk a színpad 1/3-át nem láttam.
Ettől függetlenül nagyon tetszett az előadás, a hangosítás remek volt, a
színészek szerintem top-on voltak!
A mellettem ülők eléggé savanyúan reagáltak, a dalok végén is csak
ímmel-ámmal tapsoltak, aztán nagyon lestek, mikor én visítottam párat (nem
csak és kizárólag Szabó P. Szilveszter dalai után!)
A lagymatag visszajelzés ellenére (mármint a közönség részéről) végén azért
az álló taps csak megvolt!
Az előadás előtt bemondták, hogy álló és
mozgókép, valamint hangfelvétel készítése szigorúan tilos, illetve
engedélyköteles. Nos én úgy értelmeztem, hogy a tapsrend már nem tartozik
szigorúan az előadáshoz, így 1-2 képet készítettem (a takarásból),
szigorúan magáncélból :)
Persze volt, aki nálam jobb helyen állt és valószínűleg komolyabban fel is
készült (nameg gondolom hivatalosan fotózott és nem félt, hogy elveszik a
memóriakártyáját)
A hazaút is izgis lett: baleset miatt lezárták az M6-ost, és betereltek
minket Dunaújváros ipartelephez. Megvolt a zabszem, hogy hogyan fogok
hazakeveredni, de a kereszteződésben álló rendőr mosolyogva segített:
kövessem az előttem lévő Suzukist. "De ne előzze meg!" mert ő is Bp-re
megy. A kerülővel és egy rövidke fejszellőztető szünettel együtt hajnal
2-re otthon voltam.
Nagyon szép volt, nagyon jól szólt, örülök, hogy ott lehettem (de
legközelebb nem megyek el Bajáig)
És ha van türelmetek még végignézni, itt találtam egy werkfilmet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése