2018. február 22., csütörtök

Színházban last minute - Jövőre, Veled, itt!

In medias res:  Atya-úúúúr-iiisten, mennyire jó előadás volt ez!!!!!! Tiszta érzelmi hullámvasút, egyik percben még sírva röhögsz a poénon, aztán meg szívedbe markol az együttérzés és pofán vág a csend.



Régóta szerettem volna megnézni, igazság szerint van egy listám a "kötelezően megnézendő" darabokról. A lista folyamatosan bővül, és nem, nem csak olyanok előadásokról van szó, amelyikben Szabó P. Szilveszter és Csarnóy Zsuzsa szerepel, bár kétség kívül ők húzónevek nálam. Szóval, a listán 9 előadás szerepel, ebből 2-re már van jegyem március és április hónapra. Van olyan darab, amit nagyon ritkán játszanak, idén már lehet, hogy nem is lesz műsoron, és van olyan is, amire nagyon nehéz jegyet szerezni, mert vagy nagyon népszerű, vagy pici a nézőtér és hamar elkapkodják a jegyeket stb. Namost a Jövőre, veled itt ennek a kombinációja: pici nézőtér, népszerű előadás, ráadásul ritkán játszák. Régóta rajta volt a listán és most azt hiszem, az influenza szezonnak köszönhető (nameg az SZPSZ rajongói klub egyik tagjának, aki szólt, hogy van jegy) sikerült az utolsó pillanatban venni.
Délben néztem rá a jegy.hu-ra és tényleg volt még hely, egyeztettem is a Zurammal, aki volt olyan jó hozzám, hogy bevállalta a gyerkőcöket is.
 
Mert a piros Pöttyös az igazi. (a bordó színházas csizmi nem látszik...)
 
Nah, szóval a rövidke intermezzo után a darabról: no, nem magáról a történetről, hanem hogy mennyire élveztem. Mondjuk a poénok felét csak az érti, aki ismeri a Szabó P.-Janza párost, vagy legalább tudja, milyen darabokban játszanak/játszottak együtt. Rengeteg improvizatív poén, szóvicc, helyzetkomikum, jónéhány olyan is, amin ők maguk is fulldokolnak a nemnevetéstől. Én szó szerint hahotáztam és vinnyogtam felváltva, a mellettem ülő hölgy meg is jegyezte (miután kölcsönösen kitárgyaltuk, hogy ki miért nem hozta a férjét), hogy milyen jókat nevettem.
 
A nézőtér egyébként L alakban elrendezett 4-4 sor mindösszesen. Elől pici tánctér, lépcsős színpad, praktikus tárolókkal és érdekes forgó megoldással, ahol ágy, lépcső és fürdőkád (tele vízzel és habbal!) váltakozva forognak be a színre.
 
A táncjelenetek nekem kissé sutának tűnnek, bár a szereplők remekelnek, a mini tér erősen korlátozza a mozgást, hacsak nem akarják orrba verni az első sort.
 
A dalok (mégiscsak musical) nem ragadtak meg igazán, egy dallamot sem tudok felidézni, de a dalszövegek nagyon megfogtak és biztos fogom még hallgatni!
 
Többször nézős darab, legalább 113x!
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése