Ünnep az oviban

Az anyáknapi-évzáró ünnepség beszámolóval még adós vagyok.

Igazság szerint többféle forgatókönyvre fel voltam készülve, leginkább Nimi miatt aggódtam, Csongi már rutinos és szeret is szerepelni, Nimi viszont most kezdte az ovit, még tanulgatja a szabályokat, ráadásul mostanában ha felnőttet lát (aki épp ránéz, neadjisten rámosolyog) rögtön elkezd üvölteni. Szóval mindennel felvértezve indultam megnézni a kicsik szereplését.

Először Zsuzsi néni mondott kis köszöntőt, számomra nagyon megható volt, mert picit elcsuklott a hangja, amikor arról beszélt, hogy milyen szépek, okosak és ügyesek ezek a gyerekek.   

Aztán a középsősök szerepeltek csak Emese nénivel (Ájememese, aki még emlékszik a sztorira) angolul énekeltek két dalt, és nagyon aranyosak voltak!

Ezután már együtt bevonult a nagy csapat és előadták az egész évben tanult verseket, dalokat. Nimródom annyira cuki volt, figyelte a többieket és mindent csinált ő is! Táncolt, énekelt, forgott, annyit mosolyogtam rajta.Az első képen bevonulnak. Nimi a 3., Csongi az 5.

Nimi táncol

Csongi táncol

Perdül-fordul (előtérben Csongi, háttérben Nimi) 

"...tehén dagaszt..."

Aztán az ünnepség felénél Niminek valami miatt elgurult a gyógyszere és olyan üvöltésbe kezdett, hogy zengett az egész épület. Odajött hozzám (s onnantól persze fotózni se nagyon tudtam), de még akkor is rá-rákezdett :( Bármit csináltam, bármit mondtam, semmi nem volt jó. Átverekedtük magunkat a tömegen és kimentünk a mosdóba inni, ekkor megnyugodott kicsit, de sajna pont akkor mentünk ki,  amikor elkezdődött a "szülőtánc", ezért meg Csongika kezdett el pityeregni mert nem látott. De nem maradtunk le a táncról, és végülis két pöttyömmel a karomban tánciztunk, ez már Niminek is nagyon tetszett.
Kaptam szépséges ajándékokat és az élményt, hogy együtt táncolhattam a két kisebbik fiacskámmal.

Célegyenesben

Törökszentmiklóson születtem, ott nőttem fel, oda jártam általános iskolába, és sokan még most is ismernek onnan, leginkább Balla Edit néven. A sok kötődés szülővárosomhoz adta az ötletet (majd később a lehetőséget), hogy első kiállításom ott kapjon helyet. 

17-én megnyitó a szervezéssel célegyenesbe értünk, még most jön a nagy hajrá és az izgalom, hogy minden jól sikerüljön :)

Ugratós

Mai lovas élményem: ügettem, ugrattam (most nem csak járóiskolában kis cavaletti felett, hanem "önálló" kb 40 cm-es cavaletti felett.), majdnem leestem (kicsúszott a lábam a kengyelből és félre is billentem rendesen), majd megint ugrattam, aztán ügettem, és poroszkáltam és figyeltem a többieket, akik már "nagyok" és vágtáznak, a végén megint ügettem kicsit és aztán hazajöttem nagy vigyorral. Ismét Kincsővel mentem, ha jól emlékszem, már 2x "edzettünk" együtt. Kicsit sajnálom, hogy mégse állandóra kapom Adoniszt és mindig más lovon ülök, bár végülis ennek is megvan az előnye: az ember nem szokik hozzá egy ló stílusához.

És elkezdtem összeszedni, hogy eddig kinél hány lovon ültem:

R.-nál: Csemete, Ipor

Szapárfaluban: Nana, Tamara
Panka: Fátra, Herceg
Czirják: Saida, Rasmus, Patriot, Adonisz, Bella, Kincső, Penelopé
És a lista még valószínűleg bővülni fog :)

Ez a nap más, mint a többi...

... mert ma van reggeltől estig a születésnapja!
 
Boldog szülinapot, okos nagy fiam!
 

Sommelier*

Tegnap a mai ebédhez készítettem össze a hozzávalókat (mazsolás-trombitagombás csirkemell minyu módra), a mazsolást beáztattam egy kis fehérborba. Majd nekiálltam a húst megsütni, és ahogy ott forgatom a csirkemell darabokat, hallom a hátam mögül hogy valaki elégedetten cuppog. Nos, Nimród könyékig mászott a pohárba és szedegette a borba puhuló mazsoláimat a Kunsági Kövidinkából (ínyenc a gyerek).

A poharat elkoboztam (addigra csak 1-2 szem maradt benne), és adtam neki kevésbé alkoholod verziót :)

*Sommelier a Wikipédia szerint:  (kiejtése ˈsɒməljeɪ, sʌməlˈjeɪ, sɔməlje, magyar kifejezéssel kb. borszakértő) olyan személy, aki főként borok és kisebb mértékben egyéb italok kiválasztásával, ételekhez párosításával és felszolgálásával foglalkozik.

Scrap oldalak

Ígértem a tesós oldal párját:

 

Digi Junkie - Dino Mite

Beneveztem néhány Oscraps-es kihívásra. Az egyik ValC Designer spotlight kihívására:

ValC - Fly With Me, ValC - Artbook Shaped freebie

És egy másikat, freebie challenge-re:

Sabrina's Creation - Snapshot For You Studio 68 - Border Madness Anna Aspnes - Scribble Blooms No1.

Angyali lapom (a leányzót a képen Angyal Andreának hívják, így angyalos idézetet választottam):

 Simple Girl Scraps - Hello Freebie

Kismama fotózáshoz általában viszek virágot, és mivel rengeteg orchideám van, amik közül mindig virágzik egyszerre 3-4, így legtöbbször orchidea a kellékem:

 Giny Design -  O like Orchids

Van egy kis Mosolyhercegem, aki néha nagyon akaratos, de néha komolyan az az érzésem, hogy azért mosolyog, hogy jobb kedvre derítsen.

OsDesign - Your Smile

Elkiabáltam

Azt hiszem, tegnap elkiabáltam a dolgot... Ma reggel volt az első olyan nap, hogy Nimit üvöltve vittem be az ovis csoportba (az öltözködésnél besértődött, hogy szandált mertem ráadni a kinti cipő helyett) és úgy kellett lehámozni rólam, mint almáról a héját. Viszont tegnap gond nélkül elaludt, igazság szerint már az asztalon az ebédnél.

És adós vagyok még képpel, most csak ezt, az ovis majálison készült a kis és a középső csoportosomról.

Ovis helyzetjelentés

Igazság szerint túl sok mesélnivalóm nincsen. Nimród meglepően jól fogadta az óvodát. Nyilván ez annak is köszönhető, hogy Csongorral egy csoportban vannak és ha "gondja" támad, csak odaszalad Csongihoz, aki pátyolgatja kicsit. Amikor beviszem, szalad befelé, amikor érte megyek, örül nekem, nyakamba ugrik, és jó hangosan monda: annnnyjaaaaa :)

Ma aludt ott először, de nem tudom, hogy rendben ment-e minden, mert mire odaértem, csak nagycsoportos óvó nénik voltak, ők pedig lázasan készültek az anyák napi ünnepségükre...

Kiállítok

Végre-végre megosztom mindenkivel a hírt: 2013.05.17-én megnyílik a fotókiállításom. Portréimból néhány (úgy 50) kép látható majd Törökszentmiklóson, az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központban (Törökszentmiklós Pánthy Endre út 2-6) 

A kiállítást Mészáros János nyitja meg, és Soós Kálmán fog nagy örömömre (és gondolom mindenki örömére) közreműködni.

A plakát (egy kis scrap nem maradhatott ki itt sem)

Őszinte

Csongor jön le a lépcsőn bűnbánó arccal:
-Mamaa, mamikaaaa, zsíros lett a zoknim.
Mama:
-Mitől lett zsíros a zoknid?
Csongi:
-Olyan helyre mentem, ahova nem szabad...