Scrap oldalak

Kezdet: első oldal, ami szeptemberben készült, egy újrakezdett fotókönyv első oldala lesz majd.

 Zsúfolt: a többi oldalhoz képest kicsit zsúfolt, de nem akartam egyiket sem kihagyni, mert olyan kis cukimuki volt

"Sz" betűvel: szundi.

#DD8800: ez egy szín, a képen is látható narancssárga

Művészi: ahogy összeraktam a vászoképnek valót, megdolgoztam még egy pár grafikai action-el, ami mondjuk így kicsiben nem látszik, de művészi...

Különböző: ő úgy, én így....

Fagylalt: 2 éve Alanyában minden nap ettünk fagyis goffrit. Mert ingyen volt

Este: esti kép a Holdról és a Vénuszról

Egyszerű: ez is a 2007-es fotókönyvbe megy majd (mármint az egyik felcsipeszelt A/4-es lap)

Dinnye: alanyai dinnye-installációk

"A" betűvel: akkor és most

8: augusztusi színházi élmény

Kép a falon

 Láttam egy szuper képet Berzsán Esztitől. Egyébként imádom a csaj stílusát, grafikai vonalon inkább a felnőtt képei tetszenek, de most olvasom a regényét* is. (és milyen vicces, hogy BE a monogramja)

Szóval láttam egy képet tőle, ami nagyon megtetszett és mivel már hetek óta tervezgettem, nézegettem, milyen képet tegyünk a hálószobába, így gondoltam, valami ilyesmi pont jól jönne. Ami személyes, de mégsem telibe röhögős, ami kicsit romantikus, de mégsem szétnyálazott és szimbolikus, de nem átlagos. 
Így született meg néhány óra alatt ez a kép, ami azóta 60x80-as méretben lóg a szobánk falán. A grafika egyébként 4 fotóból és sok-sok Photoshopból állt össze, a kép pedig vakrámás Cewe vászonkép. 

------------------------------------
*a novellás kötete jobban tetszett, a regényen szerintem még lenne mit csiszolni, több logikai baki is van benne, de ez csak abszolút magánvélemény, ráadásul még nem vagyok a végén, lehet, hogy leesik az állam az utolsó néhány oldalnál. 

Alakul

Még júliust írtunk, amikoris nekiugrottunk Csongi szobájának. Előtte 2 nap pakolás, gondos méricskélés, számolgatás, és vásárlás, amit addig halogattam, míg a Csongi által választott szín elfogyott. Választottam helyette másikat, ami szerintem nagyon szép és természetes színű, minőségre is jónak tűnik és illik a korábban vett bútorokhoz.

Hálásan köszönjük Judit és Toncsi szakszerű munkáját (megnyertétek a többi szoba projectjét is :) :) )

Volt-lett (mondjuk béna így lámpafénynél telefonnal fotózni)

Nimród szobája is kisebb átalakuláson ment át, a parkettázás itt lenne a legidőszerűbb, de a legbonyolultabb is a már meglévő igen nagy gardróbszekrény miatt. Viszont az egyik sarkot átalakítottuk tanulósarokká, míg a plüssöket a másik sarokba száműztük.

Aeropark éjszakája

 Úgy esett, hogy az Aeropark éjszakája is szeptember 4-én volt. A programok (beszélgetések, gépbemutatók) jelentős részét inkább kora estére szervezték, így gondolkodtam fél 11-kor, hogy érdemes-e kimenni, de végülis nem bántam, hogy arra kanyarodtam a Cewe tali után. (vicces volt egyébként, mert már a Folyondárnál lestem a gépeket, mert tudtam, hogy a LI2 is repül aznap. A végén már a lányok is azt hallgatták, mikor fordul arra, hogy le tudjuk fényképezni)

Az Aeroparkban sokkal több gépmadár nyitva volt, mint egyébként és ült ott egy egykori pilóta, vagy karbantartó*, aki részletesen tudott mesélni. Kicsit sajnálom, hogy én ilyenkor megkukulok, és értelmes kérdéseket nem tudok feltenni, utólag egy csomó minden eszembe jutott. De pl az IL-14ről nagyon sokat megtudtam és nagyon kedves volt az ottani "idegenvezető". A TU134-esnél még a navigátor ülésbe is be lehetett kucorodni, ami egyébként meglepően kényelmes volt az én magasságomnak, szerintem még bő 20 centivel több is elfér volna a fej-láb vonalban. Nyáron érkezett egy MIG21, amit még most csinosítgatnak, meg is simogattam, de nem volt türelmem kivárni a sort, hogy beüljek. (mire az idősebb korosztály is felmászott a létrán, beül, lefotóz, lemászik....)  A TU154-esnél a hölgy roppant goromba volt és már éjfélkor kitessékelt mindenkit, (pedig a program hajnal 1-ig tartott, és még nézelődtem volna és ott spec.kérdésem is lett volna), így inkább haza is jöttem.

Szuper program volt, az Aeropark egyébként is az, és ha tehetitek, kössétek össze reptérlátogatással, amikor sokkal több helyszínre be lehet menni a reptéren belül, olyan helyekre is, ahova egyébként nem.

-----------------------------------
* Ki látta a Csatahajó filmet? Egyébként tipikus hálivúdi, önajnározós, de nagyon látványos klisé film, zéró mondanivalóval, viszont baromi jó zenével és egy két jó poénnal. Na, ebben van az a jelenet, amikor a USS Missouri múzeumi csatahajón előjönnek a nagyöregek, kicsit ilyen érzésem volt itt is.

Cewe tali

 Pont 10 éve volt az első és kb 3x ennyien voltak... (én csak a 2.-on voltam először)
 2 éve jöttünk össze utoljára, és a Covid még most is éreztette hatását: a Folyondárban nincs rendezvény, így büfé sincs, nagy volt a kihalás.

De ettől függetlenül szuper volt, sokat csacsogtunk, sütiztünk, fotókönyveztünk is egy kicsit. 

Nyárzáró nap

 Bár tavaly megfogadtam, hogy nem hagyok minden ruházati bevásárlást az utolsó napra, idén mégis úgy alakult, hogy az augusztus 31. mozgalmas, játszós, bevásárlós (évnyitós) nap lett.

A fiúknak ígértem még egy utolsó szabaduló szobázást a nyárra. Hosszas keresgélés és alkudozás után (nem, még mindig nem vagyok hajlandó horroros szobába menni) végül a Jurassic parkosba foglaltunk (I Locked You). Másfél órával a kezdés előtt indultunk, jócskán ráhagytunk, mert 40 perc alatt simán be lehet érni, leparkolni stb a belvárosba, DE sajnos nem mostanában. A rengeteg útfelújítás miatt 1 óra 20 perc volt ez az idő. Végülis így időben voltunk (csak bosszantó a sok dugó), kedves volt a fogadtatás, és azt kell mondjam, eddig ez volt a legjobban berendezett, legjobb díszletekkel, kellékekkel rendelkező szoba, amiben voltunk. Remek játék volt, és 51 perc alatt sikerült kijutni és beadni a nyugtató szérumot az utolsó nagy T-rexnek. 
 

(az ott a kezemben az arcomon 2 műpók)

Hagytam magam rábeszélni egy 2. szobára, így a Trónok harcás játékra is beneveztünk, pedig eredetileg ez már nem volt tervben. A feladatok nem igényeltek filmes-könyves ismeretet, de megkönnyítette egy-két feladatnál a megoldást, hogy fejből tudtam a házak nevét. Itt is ügyesek voltunk, bár a "Vörös nász" szobarészben több kisebb segítséget is kaptunk. Az Éjkirályt legyőztük és végül mindenki felülhetett a vastrónra.

Nyárzáró napunk folytatásaként mekiztünk, beszereztünk egy csomó sport és tornacipőt, ünneplős ruhát, Among Us plüsst, focis kártyát, Mario-s játékot igény és pénztárca szerint, majd a Táncsics gimi igazgatója megnyitotta a tanévet (az inárcsi általános iskolában csak alsóban van évnyitó), így szeptember 1-től egy 5.a, egy 7.a és egy 10. b-s Nyika fiú kezdte meg tanulmányait.

 

Szeptember 1.

 

Online színház 2. negyedév +egy kicsi

Április elején dupláztam a Jövőre, veled, itt-et. Idióta - gondolhatnátok, de ez a legkedvencebb kedvenc és annyira örültem, hogy felvették, hogy muszáj voltam megnézni pénteken és vasárnap is - ugyanazt. Nagyon hiányzott a közönség reakciója és nem volt benne annyi impro, így pl Janza párnába fuldokló röhögése(i) elmaradt(ak). Nameg nem tudok elmenni amellett szótlanul, hogy a pandémia alatt, hát hogy is mondjam... jókat ettek és nem táncoltak annyi koreográfiát, mint korábban. Konkrétan szerintem az összes jelmezt bővebbre cserélték. Mégis imádtam és nevettem és bőgtem és énekeltem és imádtam, és nevettem, ja ezt már írtam. Pénteken fenn voltam éjfélig, és miután végignéztem "rendesen", vissza-visszatekertem a kedvenc jelenetekhez. Hát így.

Aztán már elindult a nézőteres színházazás, de júniusra nem volt túl nagy választék és kedvem volt valamit online nézni. És ahogy keresgéltem, rátaláltam a Hadart Oscarjára, amit egyébként Csarnóy Zsuzsi nélkül nem biztos, hogy megnéztem volna (néhány éve váltóban játszották Vándor Évával), de most "jobb híján" vettem jegyet. És abszolút pozitív csalódás volt, még úgy is, hogy a Stallone-s filmet pl nagyon szeretem, és ilyenkor ugye mindig vannak az embernek elvárásai. No sikerült meglepniük, mind a színészek, mind a felvétel, a hang és még a végén a tapsrend is teljesen rendben volt. Örülök, hogy vettem jegyet, mert nagyon jó hangulata volt.

És mivel augusztus elején már nagyon hiányzott a színház (hihetetlen, hogy a színházak nagyrésze szünetet tartott az 1 éves kényszerpihenő után), így nekiültem keresni újabb online színházast és az Anyatigrisre esett a választásom, amiről gyakorlatilag nem tudtam semmit. Nagyon jópofa, kicsit hajaz a Menopauzára, és nem csak abban, hogy 4 nő kifigurázza az adott élethelyzetet (babavárás, szülés, szülővé válás). Gyakorlatilag a színészeken kívül a stáb ugyanaz (a rendező, koreográfia, jelmez, magyar szöveg stb)
A 4 szereplő igazából 4 énekesnő, akik közül nálam kilógott Király Linda. Sajnos sokszor nem értettem a szöveget és bár a blues-os részeknél jó volt, egyébként egyáltalán nem illett ebbe a darabba. Jónás Andrea, Danics Dóra és Nika viszont teljesen megleptek. Nagyon jól játszottak, sokszor egész természetesnek tűntek. Jónás Andit imádtam sziporkái miatt. Danics Dóra volt számomra a legszórakoztatóbb, no és Veres Mónika egyik szólója lúdbőrőzősen szép volt! Azt hiszem, még színházban is megnézném.

Focis színházban - Puskás, a musical

Kis híján színház nélkül maradtam augusztusra. Történt ugyanis, hogy a tavaly decemberi Menopauza jegyünket aug 17-re tették át, majd az előadás előtt 1 héttel módosították a tervet és fura kommunikációval átrakták okt. 5-re. Pedig nagyon rákészültem lelkileg... Így hirtelen felindulásból vettem jegyet a Puskásra, amit egyébként már korábban is meg akartam nézni, de nagyon sokalltam a jegyárat. Az ilyen "bosszúból jegyet veszek" darabok általában bejönnek.  

Ahogy beültünk az előadás előtt és szétnéztem, mögöttünk 3 sorral kiszúrtam Marco Rossit (a magyar fociválogatott szövetségi kapitányát)  Először nem voltam benne biztos, hogy ő az, így lőttük pár szelfit és valószínűleg  elég feltűnően bámultuk, mert az utolsó képbe konkrétan beleröhögött.

Miután helyzetjelentettem a Zuramnak, vettem a bátorságot és odamentem hozzá és nagyon illedelmesen kértem egy közös képet, igazából arra hivatkozva, hogy a fiaim nagy rajongók. Nagyon közvetlen volt, rögtön felpattant és mosolygott. (és alig fértünk bele képbe, olyan magas, ésafejemismilyenmár, de mekkora emlék ez!) 

Még a darab előtt közvetlenül színpadra lépett a producer és a rendező, mondtak pár kedves szót és köszöntötték a nézők között Marco Rossit, na hát akkor én nagyon büszke voltam magamra, hogy nő létemre kiszúrtam és bibibi, nekem már közös képem is van vele. Nah, így indultunk neki az előadásnak. (és még csak a bevezetőnél tartok...)

Azt hiszem írtam már párszor, hogy Szente Vajk rendezéseire szeretek beülni. A darab vadiúj, tavaly mutatták be, a pandémia miatt csak félgőzzel ment talán 2-3x. A szerző gárda kb ugyanaz, mint a Macskafogónál, és nekem a dallamvilág nagyon hasonlatos volt. Nyilván a történet most a focira, az akkori politikai helyzetre és a nemzeti érzéseinkre és értékeinkre kihegyezve került előtérbe.  

Kétségívül nagy showt csináltak, ahogy vártam is, szerintem egy kicsit már túl is tolták, a mindent_IS_mutassunk_meg, mindent_IS_tegyünk_bele, így nézők között ugráló cheerleaderek mellett volt artista, kerekesszékes-táncos, jelnyelven_mutogatunk_miközben_táncolunk, labdaosztogatás és Puskás-shop az aulában (ahol tornazsáktól kezdve pólón-bögrén át mindent lehet kapni), Ókovács Szilveszter* egy kisebb szerepben. Dehát nyilván showt akartunk látni, na azt meg is kaptuk.

SzPSz zseniálisan hozta az elvtársat, hangilag is rendben volt, pedig a Tesla után aggódtam, hogy mit mutat majd. És hát igen. Arcberendezésileg és testalkatilag is beérett erre a szerepre... Közös szelfi kicsit máskép(p) Zsófiban egyébként emberemre akadtam, szerintem még nálam is nagyobb Operett színház rajongó...

Kicsit csalódott voltam, mikor láttam, hogy Nagy Sanyi helyett Nemcsák Károly lesz Farkas elvtárs, de egyébként nem volt rossz, sőt... A Puskás feleségét játszó Kovács Gyopár neve teljesen ismeretlenül csengett, végül ma rájöttem, hogy a Játékszínes Legénybúcsúban ő volt a callgirl. (egyébként tök jó volt abban is) Itt most őszintén meglepett, gyönyörű, erőteljes hangjával. Gubik Petrát eddig is imádtam, ezután is fogom, most is káprázatos volt. És a zeneszerző Juhász Levente (DiStefano szerepében lépett színpadra) még most is kísértetiesen hasonlít az exfőnökömre, sőt, macskafülek nélkül** még jobban.

Ahhoz képest egyébként, hogy 2 nappal az előadás előtt fél háznyi jegy kelt el (más is sokallta a jegyárat), a végén szépen teltház lett. És a végén még lufit is szereztem, csakhogy gyermeki rajongó énem is felszínre törjön.   

Jó volt, show volt, csak az nézze meg, aki bírja a tüzijátékos-konfettis végigtapsolós-tapsoltatós rengetegszereplős látványdarabokat, egyébként nem kell szeretni a focit hozzá, a zene és a tánc úgyis elviszi azt a vonalat!

-----------------------------------------------
*az Opera főigazgatója
**Akkor nem írtam róla, de már a Macskafogóban Teufelként is megállapítottam, hogy simán elmenne a Nissho-s HR manager ikertestvérének.

Napizene -Pagopago

 Jó régen volt már napizenés bejegyzés...

Van néhány tuti zenés videóm, amit akkor hallgatok, ha le vagyok törve és nem akarom, hogy behúzzon a melankólia. Július óta pl ez (vigyázat, még SzPSz szerint is korhatáros....):