Kocsival mentünk Inárcsról Dabasra -kis intermezzo: a gyermek kb 5 perccel azelőtt csukta az ujjára a kocsiajtót, és mivel elég rendesen kilapult, így épp a baleseti sebészet ügyeletre mentünk. Egyébként meg épp Pestről érkeztünk haza, endokrinológia kontroll után)
Csongi: Ott vagyunk már? (tipikus... de kb 3 perce voltunk úton)
Csongi: Most Pestre megyünk?
Én: Nem, Dabas megyünk, mert az közelebb van.
Csongi: Egyáltalán Magyarországon vagyunk még?
(végülis nem volt eltörve az ujjacska, így 3 órás várakozás után haza is mehettünk... Mondjuk ez már lassan egy hónapja volt, azóta már szerintem nem is emlékszik rá....)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése