Hosszú idő óta most először egyszerűen nem volt kedvem színházba menni. Pedig mikor megvettem a jegyet nagyon örültem, hogy sikerült. De aznap fáradt voltam és nyűgös és borzasztó meleg is volt egész nap. Visszautasítom azokat a rosszindulatú híreszteléseket, miszerint csak azért nyafogtam, mert aznap már tudtam, hogy nem Szabó P. játssza a főszerepet. Aljas rágalom. Vagy valami olyasmi (*lásd lentebb)
Szóval végül elindultam, és útközben még az eső is elkezdett szakadni. Ott rimánkodtam, hogy mire odaérjek elálljon, mert csak egy vékony ing volt rajtam. És odaértem és a Nap is kisütött. És elsőre beálltam tolatva padkára fel és olyan közel a színházhoz, mint még soha (konkrétan az utca sarkán)
És aztán a jegyszedő nénik közölték, hogy mivel az erkélyre szól a jegyem, így a Somossy teremben különfogadásra várnak egy kis frissítőre. Hűhahűha, pezsgőzés, meg minifalatkák meg hasonlók (én mondjuk csak narancslevet ittam) és összefutottam egy kedves törökszentmiklósi ismerőssel is, erre mondják, hogy kicsi a világ...
Rövidke bevezető után rá is térek a darabra.
Szerb Antal művének adaptációja nagyon jól sikerült, bár tényleg csak adaptáció: a karakterek és a történet is jócskán eltér az eredetitől. Imádtam a zenét, nekem egy-két dallam, vagy motívum ismerősen csengett, pedig vadiúj darab, szóval inkább csak hasonlított valamelyik korábban látott musicalre.
A díszlet frappáns és jól megalapozza a hangulatot. A jelmezek szépek, igényesen kidolgozottak.
A színészek közül nekem egyedül Szomor György lógott ki a sorból, inkább kicsit megkeseredett és kétségbeesett, dühös öregúrnak tűnt, mint elszánt lordnak. Kétségtelen, hogy Szabó P. Szilvesztert jobban el tudom képzelni ebben a szerepben (*khmmm, lásd fentebb), már csak a Janza Katával alkotott legendás párosuk miatt is. Janza Kata egyébként frenetikus volt, mind megjelenésében, mind játékában.
Kerényi Miklós Máté és Simon Panna párosa nekem nem annyira a nagy egymásra találást mutatta, mint inkább a "hát jó, hamánittvagyunk" típusút. Utóbbi kicsit szertelen, nimfomán bugyutácska, de nyilván szerethető nőcske, előbbi pedig leénekelte a hajunkat a fejünkről, olyan jól szólt (pedig őt annyira nem is csípem)
Mészáros Árpád Zsolt annyira jól játszotta a gonosz, pénzéhes ügyvédet, hogy egészen megutáltam az első felvonás közepére. Nagyjelenete viszont nem tetszett, szerintem enélkül is érzékeltük aljasságát és őrültségét, felesleges volt letépkednie magáról a ruhát...
Pesák Ádám is hozzátette a darabhoz, amit hozzá kellett és az Ensemble 6 tagja nagyon jól tolta!
Összességében jó kis darab ez, főleg ha még összeérik, zseniális lesz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése