Iwata san közvetlen kollégái kis búcsúztatós bográcsolást tartottak, amire nagyon kedvesen engem is meghívtak (pedig én annyira nem is voltam közeli munkatárs) Kicsit Mátyás királyosan oldottam meg a dolgot, mentem is (egy kicsit), meg nem is (kb 10 percet maradtunk)
Hogy összekössük a kellemeset a kellemessel, két közeli geoládát is beterveztünk Csongival és Nándival: először a péceli nemzeti történelmi emlékparkhoz mentünk, ahol elég gyorsan ráleltünk a ládára. Gyors logolás után elgurultunk a Zöld Tócsa nevű horgásztó(szerűség)hez. Itt megkóstoltuk a csilisbabot, átadtuk az ajándékot, váltottunk pár szót és mentünk tovább Isaszegre. Itt a csata emlékművénél jó fél órát keresgéltünk, de sajnos a ládagazda telefonos segítségével sem sikerült megtalálnunk (valószínűleg eltűnt, mert előttünk és utánunk sem találták)
Ezután hazaérve lenyomtunk még egy 3 km-es sétát a Farkasordító rétig és vissza (Csongi, Nimi, apája és én). Imádom az ilyen mozgalmas vasárnapokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése