2017. március 9., csütörtök

Színházban az ősökkel - Sugar

A szemfülesek észrevehették, hogy az előző színházas bejegyzésemből kimaradt a csizmás kép. Most se lesz (a múltkor sarkalásra szorult és nem készült el időben, most meg letettem, mert nagyon jó idő volt), úgy tűnik, be kell szereznem egy tavaszi-nyári verziót.

Szóval, kérdeztem Zsuzsit, hogy milyen darabban láthatjuk márciusban, ő pedig a Sugart ajánlotta. Kért is nekünk 3 jegyet, amit az előadás előtt vettünk át és büszkén olvastuk rajta a feliratot: dolgozói szakmai jegy. Mondtam is papinak: 40 éve jártok színházba, de tuti nem volt még dolgozói szakmai jegyetek :)
 
Az előadás fantasztikus volt. A történet a klasszikus Van aki forrón szereti film színházi változata. Kövezzen meg, aki akar, de az adaptáció szerintem jobban sikerült, mint maga a film.  A poénok egyáltalán nem erőltetettek, nyilván kihasználták a helyzetkomikuk minden lehetőségét, de volt egy csomó olyan geg, ami váratlaul ért és páratlanul betalált. Gyakorlatilag végig röhögtük az egészet! Három nyílt színi taps legalább volt és ebből csak egyet indítottunk mi odafenn, tehát nem csak nekünk tetszett és nem csak mi találtuk szórakoztatónak. Nemrég olvastam egy vicces leírást a tapsról: "Ugyancsak kedves, sőt megható a naiv, gyermeki lelkületű nézőkből kitörő nyílt színi taps." Én vállalom gyermeteg lelkelmet és a tapsot is, de tényleg megérdemelt volt!

A főszereplőkről: Pavlevits Béla és Csőre Gábor játssza a két munkanélküli muzsikust. Egyikőjük sem egy feminin alkat, sőőőőt, mégis Pavlevits Béla úgy riszált és úgy kacagott, ahogy csak egy csaj tud, Csőre Gábor (akinek a hangját néha egyszerűen nem tudtam elvonatkoztatni az egyik mesefilm karaktertől), na, ő úgy táncolta végig az utolsó részt, hogy ki volt kapcsolódva a magassarkú cipőjének pántja! Hihetetlen! Nagyot alakítottak mindketten!
Andrádi Zsanett édes volt (ha már Sugar a szereplő neve... - cukor angolul) és sokkal ártatlanabb, mint Marilyn Monroe a filmben és nem mellesleg gyönyörű a hangja
Csarnóy Zsuzsával kapcsolatban mindig elfogult vagyok, de akárki akármit mond, ő volt a legdögösebb nő a színpadon! Nagyon jól állt neki ez a szerep!
Gazdag Tibort fel sem ismertem, no nem mintha otthon lennék magyar sorozatokban, de a szünetben hallottam, amint beszélnek róla. No, ő az, aki szerintem jócskán túljátszotta a vén tengeri medvét, bár az is lehet, hogy ha kevesebb lett volna, akkor nem lett volna ennyire vicces.

A szereplők nagyszerű játékát kiegészítette a remek látvány, mint jelmezileg, mind koreográfiailag toppon volt az előadás.
 
Szokásos szünetes fotó:
 
Ha jól látom, áprilisban nem lesz előadás (nem is értem, miért, annyira jó!), de menjetek el, amikor újra lesz, és nézzétek meg, fantasztikus előadás!



 

1 megjegyzés:

  1. Az egyik nyílt színi tapsot mi indítottuk. Zsuzsa mondta is a kocsiban, hogy nem szokott ennél a résznél tapsot kapni. Megjegyzem valódi sárkány volt. Úgy lemarni szó nélkül valakit ahogy Ő tette azt kevés nő tudja megtenni. Jó előadás volt, az ilyen darabokat szeretem!

    VálaszTörlés