2016. december 31., szombat

BUÉK!

Minden kedves és kevésbé kedves olvasómnak nagyon boldog új esztendőt kívánok!


2016. december 30., péntek

Karácsonyos

Idén megvettem álmaim karácsonyfáját (szentségelt is a Zuram amíg befaragta), ami beterítette a fél szobát, pedig tényleg nem kicsi a nappali.
24-e délelőtt fel is díszítettük, előtte szokásos családi-szaloncuki kapcsozás (Nándi végig segített, nagyon ügyes volt)

Ilyen szép lett:

Délelőtt esett egy kis hó is, így igazából fehér karácsonyunk lett.

Fel is vettem az új pólómat, amit majdnem a mikulás hozott (kicsit késett a posta) Trónok harca könyvekben/filmekben kevésbé járatosak kedvéért: a grafikán látható pasit Jon Snow-nak (Havas Jon-nak) hívják. Így szabad fordításban kb: karácsonyra csak Hava(s)t szeretnék...

Vacsi előtt gyors családi fotózás (mondjuk úgy, hogy tavaly jobban sikerült, idén 10-ből 1-en találtam elfogadhatónak a fejem, a pólóm állásával meg végképp nem tudtam mit kezdeni de mindegyis, ilyenek vagyunk mi) Meg is scrappeltem, mert közben a kreatív csapatban szükség volt új oldalra (Credits: SoMa Design)

Vacsi után pedig ajándékosztás: a gyerekeknek idén közösen vettünk egy Nintendo Wii U-t, amin tv-n is tudnak játszani (3 konzollal)+ könyveket kaptak. Én a Zuramtól színházjegyet kaptam a Pál utcai fiúk c. musical-re, amire már régóta szeretnék jegyet venni, de sose lehetett kapni. Nándiéknak ez a kötelező olvasmány, így mi ketten fogunk majd menni.

2017-es családi naptárunk is készen lett:

Lapozható formában 30 napig megtekinthető ide kattintva:




2016. december 24., szombat

Boldogat!

Minden kedves olvasómnak, rokonnak, barátnak, ismerősnek, ismeretlennek NAGYON BOLDOG KARÁCSONYT kívánok!

2016. december 22., csütörtök

Gyerekszáj - fenn

Reggeli eszmecsere:

Nimi:     -Apa, az ördög lenn lakik a föld alatt?
Apa:       -Háááát, azt mondják, igen.
Csongi:  -A mennyország meg ott van fenn (és mutat felfelé)
Nimi felnéz: -dehát ott a padlás van....

2016. december 21., szerda

Hideg

Ha nem is havas, de jeges-zúzmarás napokból nincs hiány mostanság.

2016. december 20., kedd

Céges party

És még mindig pénteknél tartunk... kicsit összejöttek a dolgok aznapra.

Szóval, idén kicsit későn derült ki, hogy pontosan melyik nap is lesz a céges karácsony. Tavaly csak benn az ebédlőben volt szolid szendvicsezés, idén az ügyvezető engedélyt adott egy "külsős" vacsora szervezésére, a dátumot is ő mondta, viszont addigra már beszereztem a színházjegyet (bár ugye délutáni előadásra, de borítékolható volt, hogy kezdésre nem érek oda)
A szervezkedés, intézkedés, telefonálás, plakát-tervezés az én feladatom volt, és bár a  létszám-összeírásban volt segítségem, nagyjából az egész projectet a magaménak tudom be (ezért is örülök, hogy jól alakultak a dolgok) A scrap-es énem persze nem hagytam otthon, és végre odabenn is kreatívkodhattam:


Nagyon sokan eljöttek  (105-en voltunk), bár többen hitetlenkedtek, hogy beférünk-e majd a Bowling étterembe Újhartyánon, de végül mindenkinek volt helye, vacsorája és innivalója is.
A nagyvezérnek jeleztem, hogy késni fogok (mire ő kétségbeesett, hogy mi lesz a szervezéssel) Az asztaltársaságom hagyott nekem a sültestálból is, nagyon aranyosak voltak, így nem éheztem... egyébként mi voltunk az alkoholmentes asztal, mindannyian kocsival jöttünk (jobbról balra: Éva - a HR csoportvezető, Roman - az egyik ügyvezetőnk és egyben HR managerünk, András - a pénzügyi manager és énmagam)

Készítettünk közös képet Hayashi sannal is (japán ügyvezetőnk)

Sokan kérdezték a kollégák közül, hogy milyen volt a színház (naja, általában már a küszöbön átlépve bejelentkezek a színházból és szelfit küldök a facebookon) és kicsit zavarban is voltam, mert az előadás után annyira tobzódnak bennem az érzések, hogy leginkább csak annyit tudtam kinyögni, hogy szuper volt. Végülis tényleg az volt, csak mesélni nem tudtam róla többet. De összeértek a gondolatok tegnapra...

Nos, visszakanyarodva a partihoz: a vacsora után apró jutalmakat osztottunk, és megtartottuk a szokásos "tombolahúzást": a partnerektől kapott repiajándékokat mindig kisorsoljuk a kollégák között. Ehhez készítettem kis ajándékkísérőket:


Ezeket még szerdán felragasztottuk Kata kolléganőmmel, dobozolás és darabszámlálás kíséretében, ilyen kis családias hangulatban.

A karácsonyi parti 10-kor ért véget, én úgy láttam, mindenki jól érezte magát (, persze azóta már egy csomó negatív véleményt hallottam, amit a szemembe senki nem mond, dehát ilyen eddig is volt és mindig is lesz. Aki akarta, az jól érezte magát, aki meg kákán is csomót keres, az meg is találja.
A lényeg, hogy elbúcsúztattuk az évet céges szinten is.

2016. december 19., hétfő

Színházban a vörössel - A muzsika hangja

Az előző bejegyzést péntek 14:55-el hagytam abba. No, innentől már nem volt annyira pörgős az este.

Igazából nem is kellett sokat várni, hogy újra felvegyem a szép csizmámat (aki nem olvasta, miért nem??? az itt megnézheti az előzményeket:
http://minyuka.blogspot.hu/2016/11/szinhazban-vorossel.html)

Ezúttal A muzsika hangját néztük a Pesti Magyar Színházban.

Jegyeket vettem a szüleimnek névnapjukra (még jó, hogy csak 2 hét van a két névnap között, így egyszerre adtuk át) és mondtam nekik, hogy akkora mázlijuk van, hogy pont a mellettem lévő két székre tudtam nekik jegyet venni :)
Meg mernék esküdni, hogy még azt is mondtam, hogy a "Zsuzsika hangjára" kapnak jegyet, és legalább fél órát töltöttem a plakát retusálásával, hogy az aktuális szereposztást rávarázsoljam (ebből 28 perc a megfelelő betűtípus kiválasztásával történt), de úgy tűnik, mégsem azt nyomtattam ki nekik, mert teljesen váratlanul érte őket, hogy Elsa szerepét Csarnóy Zsuzsa játssza. Teljesen feldobódtak a plusz meglepitől :)
Selfiket megcsináltuk már előadás előtt. A fotó csalóka, full teltház volt!


Teljesen meglepődtem, hogy mindent látok a színpadból (az utóbbi időben az Operett színházban, szinte minden előadásnál legalább az egyharmad takarásban volt az előttem ülő fejszerkezete miatt)
Kicsit lassan indult a darab, fogalmam sincs, hogy maga a történet miatt, vagy mert ritkán játsszák, vagy esetleg tényleg így kapja meg a kívánt hangulati ívet. A díszlet egyszerű, de nem is kell ennél grandiózusabb, teljesen jól visszaadja a hangulatot. A jelmezek találóak, néha igencsak impozánsak. A próza néha igencsak halk, de azért mindent értettünk, a dalok pedig nagyon jól szóltak. És huhh, Sáfár Mónika valósággal leénekelte a hajat a fejünkről, eszméletlen jól szólt. Bennfentes információk alapján egyébként a legjobb szereposztást láthattuk, amit én a 7. sorból csak megerősíteni tudok. Geszthy Veronika bájos volt, Fillár István megnyerő kapitány, Zsuzsi lehengerlő, igazi díva, Rancsó Dezső egyszerre vicces és szerethető, a gyerekek pedig cukik és elbűvölőek, ki-ki életkora szerint. Bár sok volt a gyerek a közönség soraiban, nem volt zsibongás, nyüzsi, úgyhogy mindenkit lekötött a darab. Továbbra sem vagyok kritikus, úgyhogy a lényeg: szuper volt, örültem, hogy láttuk!

És egyébként a szünetben is jól szórakoztunk:



És az ehavi csizmás kép:

A színház utáni fénykép-nézegetős dumcsi Zsuzsival abszolút hab volt a tortán, megintcsak többnapi töltekezés - szeretetbombát kaptam!






2016. december 18., vasárnap

Péntek

A tegnapi nap egy része:

Rohanás (hol a sapkád, melyik kesztyűt kéred, miért nincs még rajtad csizma, gyere vissza a táskádért)
Elkésünk
Óvoda
Iskola
Iskola
Nem késünk el
Munka: műszakrend, ki-melyikbusszal, hol is lakik?, buszost felhívni!
Kész
Jesszusom már 8 óra!!!
Munka: mit írjak az oklevélre, basszus de béna, mindegy jó lesz.
Félig kész
Dabas
Miért nem haladunk?
32 doboz bonbon lesz
Még mindig itt rostokolunk.
Visszamegyek, hívjatok, ha végeztetek.
Miért van lezárva a pálya?
Újhartyán
Még 20 perc és indulok haza
Még ki kell nyomtatnom, le kell vágnom, fel kell ragasztanom
Elviszem a dobozokat.
Ez a rohadt köhögés.
Nem bírom mindet.
Van elég asztal, be fogunk férni!
Minden rendben lesz!
Táborfalva
Hol van a telefonszáma?
Atyaég már fél 1.
Kezdek szétesni.
"Végeztünk jöhetsz."
Basszus.
Dabas.
Nem fogok időben hazaérni.
Fellövöm magam a Holdra...
Újhartyán
Főnök, mennem kell!
TÉNYLEG minden rendben lesz!!!
Még mindig zárva a pálya.
Óvoda, huhh még nem alszik.
Gyereket haza
Hol van Csongor?
Iskola
Rövid zuhany
Gyors smink
Kicsi az új öv.
Hülyeliba
Nem túl kurvás?
Indulok
Szeretlek
Dugó Pesten
Úristen a színházjegyek hol vannak?
Már a Körúton vagyok 10 perc és odaérek
Kisutca jobbra-balra
Ott egy szabad hely
Tolatva beállok elsőre
Csizmacsere
Parkolójegyet ne felejtsd!
Futás-futás
Pesti Magyar Színház
Pont időben!

És még csak délután 14:55 van. :D
Folytatás innen...


2016. december 17., szombat

Futsal Bozsik

Idén is van Futsal Bozsik a nagyobbaknak és nagy büszkeségemre Nándi ismét elismerő oklevelet kapott a legutóbbi találkozón. A fotókért köszönet Gendur Orsolyának (szülők a terembe nem mehetnek be....)



Csongi is nagyon szeretne már menni, de U9-eseknek nem rendezt/nek ilyen teremtornákat. (legalábbis nem itt a környéken)

2016. december 15., csütörtök

Hangolódunk

A készülődés jegyében már mutattam a koszorúnkat, de sok-sok apróság is történt még velünk adventi hangulatban.

Pl december elején néhány szülővel feldíszítettük Csongiék osztálytermét:


Családilag elmentünk Tárnokra az üvegdísz gyárba (Szabó Üveg kft). Csodálatos volt, a gyerekek is ügyesek voltak és sok-sok gyönyörű dísszel jöttünk haza (nem, az utolsó képen nem mind a mienk)




Mikulást vártunk és hajnalban már csokit ettünk (vagyis ők... én speciel nem)


Tállyáról bort hoztunk:

...és hazafelé megálltunk a Buffalo Billben Szerencsen:


Én a Mercure Budapest Korona hotelpartnertalálkozójának keretében adventre hangolódtam, volt ott gospel kórus, forralt bor, és ilyen cuki sütitartókat készítettünk (sütit is kaptunk bele)


Mézeskalács házikót is sütöttünk a srácokkal (megszenvedtem az összerakást, de elsőre nem is annyira rossz)

És ha már lúd, legyen kövér, kipingáltattam a körmeimet is:

A képeslapok nagyrészét már postáztam, ma megvettem a fenyőt is (csodaszép!), megrendeltem a libamájat, Nándi és Csongi is vitt a suliba "cipősdoboznyi" ajándékot a rászorulóknak, és még vár ránk a céges karácsonyi vacsora, ovis karácsony, focis évbúcsúztató és hamarosan itt a karácsony :) 



2016. december 8., csütörtök

Gyerekszáj - Nem kispályás

Csongor mesél apájának: -Apa, képzeld, tanultunk Szent Miklósról.
Apája: -Mesélj, mit tanultatok.
Csongor: -Hát hogy pap volt. Olyan fejlett pap.

/...püspökre gondolt.../

2016. december 4., vasárnap

Belgiumban

Két hete kiküldetésben jártam Belgiumban. 3 és fél napra itthagytam a családot.
A Nitto Way Seminart minden évben 2x tartják a Nitto cégcsoport belga gyárában: Genkben. Ez amolyan új-belépő-tréning, amire idén én és egy minőségügyis kolléganő mehetett (én lassan 2, ő másfél éve dolgozik a cégnél...)


A programunk nagyon sűrű volt és gyakorlatilag minden perc be volt osztva, kezdve onnan, hogy a reptérre jöttek értünk, a hotelból reggel taxi vitt a gyárba, délután taxi vitt issza, aztán közös vacsora, másnap szintén.
Genkből sajnos csak annyit láttam, amit útközben a szakadó eső megengedett, nomeg a Nitto iroda ablakon kinézve, de persze az élmény így is hatalmas volt. (pl a város közepén a hajózsilip, és a gyár mellett legalább 8 szélerőmű)

Az M hotelben laktunk, fiatalos, dizájnos  berendezéssel, normál kontinentális reggelivel.

Napközben többféle előadást és prezentációt hallgattunk meg:
-A cégcsoportról,  japán kultúráról és kommunikációról, a Nitto termékekről, és a különböző részlegekről (IT, labor, stb)

Kedden este sushi készítő workshopra mentünk. Biztos ami biztos, a bekészített japán előételekből jól bekajáltunk, és kóstolhattunk japán sört, bort és sakét is (ami egyébként szerintem nem volt annyira borzalmas, mint ahogy hallottam korábban.)
Megtanultunk hogyan kell sushit készíteni, az egyéni munkálkodásom eredménye ez lett:

Végül hármas csoportban kellett sushi-art-ot készíteni: eddig még soha nem látott variációban. A belga-magyar különítmény ezt az igen mutatós és cseppet sem hagyományos "haragos-sushi szamuráj egeret" hoztuk össze.

A 2. nap további előadások és gyárlátogatás volt soron, majd a managerekkel egy üzleti vacsora a közeli LeMolen grill étteremben.

3. nap már csak fél nap előadásokkal, de mind közül a legszínvonalasabb volt szerintem a vállalati filozófiáról, és ez leginkább az előadónak volt köszönhető (Johan Vanheusden). Látszik, hogy minden nap ezzel foglalkozik (Learning&Communication) és nem nyűg vagy megtiszteltetés neki az előadás, hanem ő maga is élvezi.
A szeminárium végén mindenki sikeres vizsgát tett (bekiabálásos módszerrel vizsgáztunk 😂) majd diplomaosztó és fotózás következett.
A képen balról jobbra: Jeff Buyens (európai pénzügyi igazgató [NBE]), Nyika Edit (adminisztratív asszisztens [SHU]), Johan DeBoeck (európai ügyvezető igazgatósági tag [NBE]) Mindhármunkról roppant előnyös ez a kép...

És persze csoportkép:

Búcsúzóul gulyáslevest rendeltek nekünk, ami maradjunk annyiban, hogy ízletes volt, de köze nem volt a gulyásleveshez (paradicsomos alaplében mindenféle zöldség és hús)
Mivel elég sok időnk volt a repülő indulásig, így én beterveztem még magamnak egy brüsszeli kirándulást, városnézést, de annyira vacak volt az idő (szakadt az eső, és nagyon hideg szél fújt), hogy végül Charleroin maradtam, és Emesével ittunk még egy búcsú belga sört és ettünk 1-1 belga waffelt.


Hazafelé 9 kilóval több sörrel és csokival volt nehezebb a bőröndöm, mint odafelé :D

2016. november 28., hétfő

Advent

Hihetetlen hogy repül az idő és már advent első vasárnapja van. Idei koszorúnkat így sikerült összehozni:

Teljesen elégedett vagyok az eredménnyel. A mézeskalács emberkét és csillagot a fiúkkal közösen sütöttük, a többi hozzávaló innen-onnan, mindenhonnan :)

2016. november 27., vasárnap

Gyerekszáj - hölgy

Barchobázunk a fiúkkal. Csongi gondol egy állatra.
Nándi kérdez: -Kisebb, mint egy oroszlán?
Csongor: -a hím igen, a hölgy az nem.

2016. november 26., szombat

Színházban a Vörössel

Az előzőhöz kapcsolódva: MámeginOperettszínházjuhuuuu. Idénre valószínűleg utoljára. Bár nem ígérem :) :)
Szokásos szelfi az előtérben igaz, a szereposztás nem annyira látszik, de a lényeg: a FAME. 

Ezúttal Stendhalosan öltöztünk össze: vörös és fekete & vörös és fehér felsőben, nameg az előbbi bejegyzésben már említett vörös cipellőkben.
 
És egy nem szokásos fotó, teljesen spontán módon, de a szokásos vigyorral készült.

Ja, hogy ne csak magunkról írjak: az előadás látványos, táncos, zenés, fiatalos; vasárnap du. 3-ra pont jó kikapcsolódásként! A színészek és az ensemble is lendületes, roppant magával ragadó volt (többször azt éreztem, hogy milyen jó lenne felállni és táncolni velük)

És ezt is megnézném a másik szereposztással szívesen, és nem csak a húzónevek miatt, hanem mert Mr Myers szerepében Vasvári Csabára nagyon kíváncsi lennék, őt sem láttam vagy 20 éve színpadon...