2015. szeptember 30., szerda

Szüreti felvonulás

Szolgálati közlemény! Aki csak az utolsó bejegyzést szokta nézni, az most tekerjen lejjebb, mert tettem fel egy csomó fotós fotót, csak hogy utolérjem magam...

Szüreti felvonulás: Minden évben fellépnek a nagycsoportos ovisok, és minden évben más az útvonal. Idén a falu innenső végéről indult a menet, előtte kis előadások voltak. Pogácsázás, üdítőzés, felnőtteknek borkóstoló, szóval volt minden, mint a jó boltban. Volt egy kis csúszás, így Nimi már előre elunta magát.



Mintegy egy órás késéssel kezdtek a gyerekek, és ők voltak az első fellépők. Cukik voltak, mint mindig :)


A fellépés után leléptek. Na, nem. Lovaskocsival mentek a következő helyszínre, ott másik csoport lépett fel, szintén pogácsázás, üdítőzés, stb.
Én kocsival mentem utánuk, beugrottam még egy plédért, mert nagyon hideg volt, és a lovaskocsin gondoltam elkél majd a takaró. Viszont Nimi már megunta a műsornézést, így hazaindultunk.

Újszülött fotózás - Dominik

Az újszülött fotózás tényleg újszülött fotózásra sikerült, ha jól emlékszem, 4 napos volt Dominik, amikor kamerám elé  állt feküdt.(a sapik saját gyártmányok9)






Hogy a nagytesó se maradjon ki:



2015. szeptember 29., kedd

Családi fotózás - Kristóf megérkezett

Nem kimondottan babafotózás volt a cél, inkább az egész családról szerettek volna képeket:







2015. szeptember 28., hétfő

Fotózás - Karolina Kismama fotózás

Közös ismerős hozott minket össze 2 éve. még ma is emlékszem, mikor felhívott, és érdeklődött kismamafotózás iránt. Elmeséltem mit hogyan szoktam csinálni és ha gondolja, egyeztethetünk időpontot. "Háááát, minél hamarabb kéne, mert jövő hétre vagyok kiírva" 

Ahogy a fenti ábra is mutatja, a fotózást sikeresen összehoztuk, olyannyira sikeresen, hogy azóta minden évben megyek hozzájuk, sőt, a testvérét is fotóztam családilag, esküvőileg, pocakilag is :)

Most dupla öröm okán találkoztunk: kistesót vártak és Bence szülinapja is közelgett. Úgyhogy csináltunk mindenféle képet: családosat is, pocakosat is, szülinaposat is.






2015. szeptember 25., péntek

Kismama fotózás - Andi

Az esküvő után pocakos képek is készültek, egészen Ecserig mentem, ahol Andi anyukájával, és nagymamájával is találkoztam. Naaaagy diófa árnyékában piknikezni ültettem le őket.


Andi anyukájának meglepetés lett volna a fotózás. Technikai okok miatt én hamarabb értem a helyszínre, így megbukott a nagy meglepi terv, de a lényeg, hogy anya-lánya fotózás is megvolt.


A humorukat most is magukkal hozták. Meg nem erősített források szerint a Legényanya 2. forgatására készültek... 
 Játszottunk a fénnyel :)

2015. szeptember 24., csütörtök

Gyerekszáj - felvonulás

Csongival beszélgetünk a szüreti felvonulásról (emlegeti, hogy milyen jó volt, és sajnálja, hogy idén nem szerepelhet az ovisokkal)
-Anya, a suliban is van szüneti felvonulás?

2015. szeptember 23., szerda

Fotózás - Andi és Kornél

Annyira örültem, hogy felkértek fotózni, és nagyon-nagyon izgultam, hiszen nem csak távoli ismerősökről van szó.

Ők pedig készültek és megadták a módját. Kibérelték a Benczúr házat a fotózás kedvéért. És mivel előző este kiderült, hogy a menyasszonyt én fuvarozom egy fotózásról az esküvő helyszínére, gondoltam én is felkészülök:

A kreatív fotózás szuper volt (nem akarom azt írni, hogy "jó hangulatban telt" mert az olyan, mintha kávézgattunk volna) Vidámak voltak, viccesek, szépek és szerelmesek:



 








A fotózás után Újpestre hajtottunk, az esküvő szép volt és megható (én mindig bőgök az esküvőkön) A ceremónia után átsétáltunk a közeli étterembe ahol gyönyörű terített asztalok vártak minket.

Készítettem neki (és a vendégeknek) köszönőkártyát is.

Sok boldogságot nektek!





2015. szeptember 20., vasárnap

Kettő

Mondanám, hogy beszéljen a kép helyettem, de azért egy kis magyarázatra szükség lesz :D

Szóval, az úgy volt, hogy idén év elején elvesztettem a karikagyűrűmet. Volt sírás-rívás részemről, és persze sokk, aztán harag, bűntudat, szomorúság, majd a racionalizálódás, a szép emlékek felidézése. Meggyászoltam na.

A Zuram csináltatott nekem egy szép újat, az övé alapján. Ezt hordom azóta is és ez (mivel nem konfekció méret) így pont jó - a gyűrűsujjam ugyanis keskenyebb, mint az átlag.

És akkor jön szombaton Csongorom, hogy talált a kesztyűs rekeszben (az előszobaszekrény egyik rekeszében csak kesztyűket tartunk) valamit. Háááát, jól körbepuszilgattuk :) 

Gondolkodtam, hogy mindkettőt fogom hordani, de úgy nagyon kopnának, és mivel az eredeti még mindig könnyen lecsúszik, így azt tettem dobozba. Majdcsak belehízok egyszer

2015. szeptember 14., hétfő

Gyerekszáj - cica

Bringázás közben megpillantunk egy cicát, ami épp bebújik egy álló motorkerékpár kerekei közé.
Csongi lelkesen megszólal:
-Nézd anya, ott egy cuki cica. Épp álcázza magát!

2015. szeptember 12., szombat

Gyerekszáj - zene

Apája zenét hallgat a számítógépnél. Nándi fél perc után felismeri:
-Apa, ez a te telefonszámod!

Ez a csengőhangja:

2015. szeptember 8., kedd

Gyerekszáj - gyógyászat

Nimród fürdés közben:  -Jaaaj, anya, úgy fáj a lábam.
Én: -Mutasd hol.... Nem látszik rajta semmi, de majd bekenjük.
Nimród: -Nem, majd inkább csöppentsünk a fülembe!
Én: -??? A füled is fáj?
Nimród: -Nem, de majd csöppentünk a fülembe, és akkor elmúlik a lábfájásom.

Világos. Vagy nem?

2015. szeptember 7., hétfő

Napi Nóta 5.

Még mindig Szentivánéji álom. Hallgassuk most a Csiribájt Móka Minyu kedvéért, hogy jól induljon a hét :)

 

2015. szeptember 5., szombat

Kezdőőőőőődiiiiik

Most, hogy eltelt az első csonka hét a suliból, oviból, itt az ideje, hogy beszámoljak.
A hét ugye hétfővel kezdődött, ami 31-e, a nyári szünet utolsó napja (hja, jó messziről kezdem) Szabadságot vettem ki, hogy még elrendezzünk mindent.

Végre eljutottunk Krisztáékhoz teljes gyereksereggel. Hihetetlen volt, ahogy végignéztem rajtuk, hogy "ezek mind a mieink", szépek, okosak és milyen jót játszanak együtt. Készült közös kép is.

Krisztáék után még elmentünk a Decathlonba, vettünk szép új focis cipőket, pólókat, 9 pár zoknit és ugrálókötelet is. A focis cipőket még aznap felavattuk, elkezdődtek az edzések. Nándinak heti 3, Csonginak heti 2x. (jogos az esetleges megjegyzés, hogy Nándi sípcsontvédő és sportszár nélkül játszik... az első edzésen otthon maradt)


Míg ők fociznak, Nimi futóbringázik, vagy csak egyszerűen szórakoztatja magát:


Hétfőn még elmentünk a tankönyvekért is, majd gőzerővel elkezdtem fóliával csomagolni, este 11-re végeztem... Így jár az, aki az előző héten nem tudott elszabadulni a munkahelyről tankönyv csomagot beszerezni.
Szeptember elsejére szintén szabadságot kértem (volt is kisebb harc, mert a kolléganőm kisfia szintén most kezdte a sulit, ráadásul 1-én délután céges utazásra ment, így neki is jól jött volna a szabadság) A táskákat előkészítettem, a szükséges plusz dolgokat bezacskóztam, Nimród ovis rajzcuccait így is csak szerdán vittem be (az még nincs a fotón)

Reggel Nimit vittük először az oviba (előző héten informálódtam, hogy bár megépült az új ovi, egyelőre mindenki ugyanoda jár. Tehát mi a József utcába) Itt kiderült, hogy a létrából kisasztal lett, mármint jel-ügyileg. Nem érte túl nagy sokk, hogy újra oviba kell járnia, sőt, már nagyon várta, hogy találkozhasson  Árpi haverjával. A kép  csak 2-án készült, és egyébként nagyon jó kedve volt, de mire a kis samsungom villant és exponált, addigra csak nézett csodálkozva, hogy mi tart már ennyi ideig.... 

3/4 8-ra át is értünk az iskolába, gyorsan lepakoltunk Nándi termében és bár morcogott, hogy mindig muszáj fotózni, de azért beállt a padjához. 

Csongor termét is megkerestük, pont Nándiék mellett vannak. Judit néni kidekorálta az ajtót, hogy biztosan rátaláljunk a teremre:


Miután kimentünk, hamarosan meg is kezdődött az évnyitó. 

Még néhány hete felhívott Ági óvó néni, hogy Csongor el tudná-e mondani a verset, amit a ballagásán mondott, persze igent mondtunk, annál is inkább, mert ad-hoc módon minden héten itthon is elmondta, így nem okozott gondot az ismétlés:

Évnyitó után mindenki elvonult az osztályba. Nándi már rutinos volt (azért egy gyors átöltözésben segítettem), így Csongort kísértem. 

Judit nénivel bepakolták a rajz, technika, logikai, testnevelés és egyéb készleteket, cuccokat, majd 9 körül elkezdődött az igazi élet, minket szülőket pedig utunkra bocsájtottak. 

Délután mentem értük, jókedvűek voltak és derűsek, bár jól elfáradtak a nap végére.