Nem ünnepeljük a halloweent, de a suli-buliba ígértem sütit, és és hogy stílusos is legyen köztük, még előző nap sütöttem ilyen ijesztő fejes verziót is (almás-fahéjas töltelékkel, csipkebogyó lekvárral) A diós kosárkát most először próbáltam, isteni íze lett! A nutellás tetejére pókhálót terveztünk, de időhiány miatt csak "egérkaki" és minipillecukor szórást kaptak...
KÉÉÉÉÉÉÉÉÉSZ!
Egy teljesen új formátumban, új gyártótól, a héten meg is érkezett. Az új gyártó a Saal. Nem, nem lettem hűtlen a Cewe-hez, csak egy kicsit elcsábultam. Kaptam egy utalványt, amit ki is használtam, így postaköltség ára volt a könyvnek. Érdekessége, hogy a borítója akril, mondjuk ettől fura is. Formátuma 21x21 cm, fotópapíros, síkban nyíló (ezt pl csak akkor tudtam meg, mikor kézhez kaptam), vacilláltam ugye, hogy maradjon-e ilyen sok kisképes, vagy váltsak a már megszokott utikönyves formátumomra (A4 panoráma), végül maradt ez. És nem bánom, nem lettek nagyon aprók a képek!
Különleges lett abból a szempontból is, hogy az utolsó oldalra nem saját fotókat tettem, hanem jórészt drónos képeket. Ezt már a rondai oldalaknál elhatároztam. Ez az egy oldal, amit nem Lynn Grievison sablonjaival csináltam (de azért egy kis varrást belevittem ebbe is) Ilyen lett:
Ronda és Granada fő látványosságairól már tettem fel itt oldalakat, ahogy a malagai kilátásról is, kimaradt eddig a röpke látogatásunkról készült oldal Marbelláról és ha már templom, akkor a malagai székesegyházat is meg kell mutatnom.
Eredetileg a hátsó oldalra került volna egy térkép, ez minden útikönyvemnél eddig ez fontos alkotóelem volt, most helyhiány miatt ez kimaradt (a hátsó borító műbőr, erre nem kerül nyomtatás) A többit megmutatom, ha személyesen találkozunk :)
Ha már így az utóbbi 5 bejegyzés színházról szólt, itt van még egy, kicsit már kellemesebb hang(ulat)vétellel.
Szóval a Gyöngyhajú lány balladája című musicallel már korábban is szemeztem. Emlékszem, még 2020-ban írtam is Dinának, aki nagy Omega rajongó, hogy ezt meg kéne majd nézni (a RAM-ban voltam a covidbezárás előtti Tesla musical-en, mikor láttam a reklámját*) Akkor ez elmaradt, most meg Móni kolléganőm mutatta, hogy elérhető közelségben, Albertirsán lesz kitelepülésük. Meg is örültem a hírnek, mert az utóbbi 2 évben színházban (is) szülinapoztam, és ez olyan jó hagyománynak tűnik. Bár érzek némi lelkiismeret furdalást induláskor, hogy otthagyom a családot, tortát, miegymást, de azért ezen elég könnyen túllépek...
Nah, jegyvásárlás nem konkrét helyre szólt, hanem szektorra. Ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az első 25 sor A szektor, utána 2 sor a B szektor, és még 2 sor a C. Vagy valami ilyesmi. Gondolom, jegyeladás szerint pakolták a székeket. Helyfoglalás meg szektor szerint érkezési sorrendben. Először nem tűnt vészesnek az a 15-18 (20?)-adik sor, más színházból, vagy szabadtérin is néztem már jóóóóval messzebbről. A hang miatt aggódtam inkább kicsit, mert sportcsarnokban necces lehet a jó hangzás. Na, a hanggal semmi gond nem volt. Pompásan szólt! Tényleg. Viszont a színpadból semmit nem láttam. Az Experidance csodásan nézett ki válltól felfelé. Biztosan jól mozgott a lábuk is. A kezükkel mindenesetre jól csápoltak. Merthogy lelátó az nem volt, csak a "küzdőtéren" egymás mögé tették a székeket, jó nagy lábtérrel, még az "eltolás" sem sikerült, az előttem ülő hölgy tényleg előttem ült, a színpad viszont nem volt kellőképpen magas. Kiábrándító. Sőt, annyira pipa voltam, hogy azon gondolkodtam, hova tudnék átülni, elsurranni vagy bármivel élvezhetőbbé tenni. Kb fél óra után viszont Füredi Niki belekezdett az első szólójába, pont a Gyöngyhajú lányt énekelte és lúdbőrös lett a karom. Őszintén örültem, hogy ő énekelte és varázslatos hangjával teljesen magával vitt, imádom, ahogy énekel!
Az aznapi szereposztást egyébként sosem tudjuk meg. Szerintem a művészekre nézve megalázó, hogy csak egy plakátot tettek ki az összes mindenki nevével. Az egyik néző el is csodálkozott, hogy észre sem vette a színpadon Kóos Rékát. Mondjuk én sem. Mert Füredi Niki váltója... De a pacák lehet, hogy azóta is azon gondolkodik, hogy melyik szereplőt alakította. Találgattuk azt is, hogy Krisztát ki játszotta, utóbb rákérdeztem a Produkció FB oldalán, de választ nem kaptam, kizárásos alapon Kóbor Lénára tippelünk.**
Szünet közben megkérdeztem a csajokat, hogy nagyon megbántódnak-e, ha én különc módon hátra ülök, vagy állok. Persze ők ilyen jófejek, és még ha ki is röhögtek magukban, akkor sem mutatták. Végül nem leghátulra ültem, hanem a csarnok oldalában ottfelejtett, vagy pótszék gyanánt kitett 3 székek egyikére. Egy hölgy ült ott már ott, ő is arról panaszkodott, míg el nem kezdődött a 2. felvonás, hogy semmit nem látott.
Óóóóó és micsoda változás állt be! Mindent láttam! Tényleg jól táncolnak az Experidance-esek, cserébe a színészeknek nem sok koreo jut. De ne legyünk telhetetlenek. Sánta László a hátán vitte a darabot, igazából az egész az ő karaktere körül forog, a többieknek jóval kevesebb dal jut. Szóval a Gyöngyhajú lány inkább Gyöngyhajú srác... A darab történetének túl nagy mélységei nincsenek, valószínűleg a közönség nagyrésze nem is ezért vett jegyet, egyszerűen csak jó szórakozást és ismerős dallamokat várt. Az Omega slágerei és kevésbé ismert dalai meg is adják ezt. Az eredeti hangszerelésbe sem nyúltak nagyon bele, a hangulat pompás volt, szerintem mindenkinek járt a lába, vagy dudorászta magában a Petróleum lámpát :) Eszembe jutott a Tied a világ! is, hogy milyen jó volt a Játékszínben, hasonló analógiára Illés dalokból, és atyaég, annak is már 5 éve, hogy láttuk!
Jó kis este volt, jó zenével, szép hangzással. Kár, hogy az elrendezés miatt nem láttam az elejét.
--------------------------------
*milyen érdekes, hogy ilyen hülyeségek megmaradnak az ember agyában, de hogy befizettem-e a gyerek osztálypénzét, azon erősen gondolkodnom kell.
**update: válaszoltak, Magyar Viktória volt
Kicsit hadd cincogjak még az előző bejegyzésen. Azóta olvastam Nagy Sanyi FB reakcióját a hírre, amiben felsorolja Szente Vajk szakmai(!) háttérországát, külföldi neves színházak támogatását, így meg pláne nem értem* a választást, mert egyébként Vajknak is megvan a politikai hátszele (fújnak is rá sokan emiatt). Mostmár egyébként nem bánt a dolog annyira, mint aznap, kicsit már viccesnek tartom, hogy annyira elkurvult az Operett színház (bocs, de ennél jobb szót már nem találok), hogy a Facebookon nem lehet kommentelni a bejelentéshez tett posztot, hogy törlik a feltett kérdéseket vagy bármelyik bejegyzéshez tett negatív megjegyzést. Értem én, hogy a negatív kritika nem reklám és ez az Operett színháznak elsősorban marketingfelület, nem kapcsolattartási és/vagy tájékoztatási platform, de legalább emelt fővel viselnék az érkező a negatív kritikákat, hogy odatartanák az arcukat az érkező pofonok elé és kitalálnának valami elegáns választ a negatívkodásra (mittudomén: köszönjük, hogy reagált, sajnáljuk, hogy így érez, visszavárjuk színházunkban.) vagy ez csak ilyen utópisztikus elképzelés részemről?
A miniszter úr videós bejelentését egyébként 217-en találták dühítőnek, 69-en szomorúnak és szerencsére (ja, nem) volt 62 ember, akinek tetszett. Ők valószínűleg KissB rokonsága. Na, jó, nem károgok ezen, lehet, hogy valakinek bejön ez a fajta színház-nemcsinálás.
Ha nem is színház, de a cirkuszcsinálás az jól megy.
Ui: remélem, a november végi Jövöre,Veled itt!-et nem fújják le csak úgy bosszúból :(
------------------------------------------
*jó, jó, persze hogy értem én....
A tegnapi nap margójára (bár csak ma hallottam a hírt)
Először csak a zenét akartam beszúrni, nem nem tudom itthagyni néhány sor nélkül. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy ennyire pofátlanul meg meri lépni a "Bajszos", és még parádézva be is jelenti és még a neveket se találja el, nadehogy KissB. maradhat a trónon, és ezzel azt gondoljuk, hogy minden rendben van az Opi háza táján, na, az totál kiverte nálam a biztosítékot.
-kigolyózták SzabóPé-t, hát jóvanazúgy, (egyébként a kevés emberek egyike, aki tényleg tudja, mi folyik ott és milyen volt régen, amikor még özönlöttek az emberek az Opiba és alig lehetett jegyet kapni)
-nem SzenteV nyert hát jóvanazúgy (egyébként a kevés emberek egyike, aki tényleg tudja, hogyan kell a nézőket bevonzani és pénzt csinálni a színházból)
-KissB. marad az évek óta halódó Operett színház élén, hááááát, gratulálok. (egyébként a kevés emberek egyike, akiket a társulat is leszavazott...)
Két és fél óra nevetés. Nagyjából ennyivel tudnám röviden jellemezni az Aranylakodalom c. vígjátékot.
És persze Szente Vajk egy szavát se hittem el, azt meg pláne nem, hogy ő háziorvos lenne a szerepe szerint, de a kicsit Benny Hill-es gesztusaitól szakadtam a röhögéstől. És hát imádom, ahogy együtt tudnak lélegezni Nagy Sanyival, aki ezúttal is lenyűgözött fantasztikus színészi képességeivel.
Az összes hölgy hozza a karaktere által megkívánt, kellőképpen csinos és hiszékeny, csinos és ravasz, csinos és butácska, csinos és számító, valamint bámulatos és számító szerepet (mindenki nézze meg és döntse el, valóban így van-e)
A díszlet modern, funkcionális és tetszetős, bár meglehetősen hasonlít a Legénybúcsú elrendezéséhez (lehet, hogy a váz ugyanaz?) És bár pont a másik oldalon ültünk, néha attól féltem, hogy lecsúsznak a színpadról, ahogy bemennek az ajtón a rendezői jobbon. Mondjuk lehet, hogy ezzel csak az első sorban ülőkre akarták a szívbajt hozni :) És ha már első sor -tudom, megragadtam a darab mondanivalóját- jól láttam, hogy Szirtes Balázsnak 48-as lába van???
...baromi sok időm lesz, külön szedem a színházas élményeimet és #Majdnem-Kritika címmel blogot vezetek majd. Egyszermajd. Hamajdegyszer.... (mert ugye arra nem vetemednék, hogy színházi kritikusnak tituláljam magam, ezért kell oda egy "majdnem" jelző. Vagy ezt mindenki értette?)
Színházról szubjektíven lesz az alcíme. Vagy valami más.
Ma olyan határozott hangulatban vagyok... vagy mégsem?
Nagyszerű ebéddel ünnepeltük mama és papa 50. házassági évfordulóját. Asztalt foglaltunk az Aranylakat Bisztróba, koktéloztunk, tortáztunk, együtt voltunk.
