Karácsonyos scrappes

 Család:

Ajándékbontás:

Sütikészítés:

Kék (#003366):

Gesztenye:

Boldog karácsonyt!

 

Szabadságos hangulat

Csütörtökön elindítottam a fiúkat a suliba, aztán megkezdtem az év végi szabadságomat:

Parti-hangulat

Idén a céges karácsonyi parti szervezési része jórészt Maggie kolléganőmé volt. Nekem csak ötletelnem kellett partiajándék ügyben, aztán megrendelni, és elkészíteni a kis lapokat a kulcstartókhoz, megrendeléseket készíteni SAP-ban, hogy a számlázás gördülékenyebben menjen majd, a meghívókat kiküldeni, a buszos táblát összeírni, főnöknek szólni, hogy időben odaérjen, és a helyszínen kicsit észnél lenni. 

Ja, meghát ruhát találni a partihoz, mert nyilván én sem akartam lemaradni a csajoktól, akik már hetekkel ezelőtt nagyon készültek erre és teljesen elkeseredtem, hogy normális áron nem találok normálisan álló ruhát. Nem tudom összeszámolni hány helyen néztem, próbáltam és jöttem ki, hogy
1., banyek egyik sem állt jól,
2., banyek, ennyi pénzt nem adok ki egy ruháért, amit 1x veszek fel.  
Úgyhogy azt utolsó héten elengedtem a témát és előkotortam ezt a 9 (igen, kilenc) évvel ezelőtt, a hálaadás-napi partira beszerzett ritty-rüttyöt, amiben akkor nem tudom, hogy néztem ki, de most tök jól állt. 

A Lazí-tó liget nagyjából az utolsó olyan rendezvényház a környéken, ahol szűkösen ugyan, de még elfértünk, 360-an jöttek el. Idén volt külön bűvész-ceremónia mester, aki annyira nem varázsolt el minket, de legalább a lebonyolításban segédkezett. A szelfi-boxnak talán még nagyobb sikere volt, mint tavaly. Idén másik DJ-t választott Maggie, de szerintem ugyanazokat a számokat játszotta le ő is. Hajnalban még egy majdnem-záró ACDC-t is lejátszott a kedvemért, közvetlenül ezután hívtuk a mentőt egy lánykához, aki totál KO lett. (a zenének és a rosszullétnek valószínűleg nem volt köze egymáshoz, a szoros párhuzam az elfogyasztott alkohol mennyiségével állt fenn - azóta beszéltünk, jól van.) Megvártam még, hogy elinduljon a mentő, taxiba raktam egy szintén eléggé megfáradt másik kollégát, majd hazafuvaroztam 2 managert és egy pénzügyes lánykát (nem mondanám, hogy józanok voltak, de ők legalább tudtak magukról) És már huss, el is röpült az idei karácsonyi parti. 

Hangulatfotókkal jövök még, addig is itt egy parti arcos oldal. A fotó a főnökkel egyébként megtévesztő: kb másfél fejjel magasabb nálam, de rajtam magassarkú cipő volt (+10 cm), ő meg rogyasztott térdből (-5 cm) Mondjuk ő így sem fér bele a képbe.

 

Advent 3.

 Adventi hangulat az irodában is:

Csarnóy örök

Igazság szerint rövidebb reklámszünetre gondoltam (lásd #Majdnemkritika-Beckham bejegyzés vége), de sebaj, türelem blogbejegyzést terem.

Szóóóóóval, az úgy volt, hogy írtam Zsuzsinak, hogy Boldog szülinapot. Erre ő válaszolt, hogy köszi, miújság, hogy vagytok stb. chateltünk még pár sort, ki hogy van, írtam neki, hogy december elejére vettem jegyet a Beckhamre, ő válaszolt, hogy írjak, ha megyek és talizunk a főpénztárnál.  
Előadás után csörgött, hogy merre vagyok, mondtam, hogy a kabátomért állok sorba, ő meg mondta, hogy ha nem gond, akkor menjek vissza a nézőtér felé, mert arra neki közelebb, bent a bal oldalon a vas ajtónál vár. Visszasétáltam, a nézőteres nénik simán beengedtek, megkérdezték ugyan, hogy keresek-e valamit, de mondtam, hogy csak Csarnóy Zsuzsihoz megyek. Jó - mondta a hölgy mosolyogva, úgy látszik, ez csak nekem ilyen nagy szám. 

(nem baj ugye, hogy ilyen részletesen leírom?! ) 

A vasajtó bal oldalon az kívülről faajtónak látszik, így először nem is odamentem, hanem vissza a nézőtérre, mert pont ott ültem a bal első széken és onnan volt egy ajtó. Szóval felsétáltam a színpadra és  elröhögtem magam, hogy milyen szürreális már: itt állok nagykabátban a Thália színpadán, előttem a tök üres, teljesen kivilágított nézőtér és Zsuzsira várok.  

Aztán persze megtaláltam a vas/fa ajtót. Virág helyett egy angyalkát vittem neki, amit az előadás végén akartam odaadni, de a tapsrendnél pont a másik oldalon állt és nyuszi volt átvágtatni a nézőtér másik oldalára, így ezen a szent vas/fa ajtónál adtam át ünnepélyesen. Kifelé menet megbeszéltük a darab tanulságát, meséltem a kamaszok-nevelése-napjainkban témakörről, ő pedig az előadásokról, amikben játszik. 
 

Lőttünk egy közös képet, ami tök jó lett, mindketten nagyon jól nézünk ki rajta!  

Miután jól kibeszéltük, hogy milyen veszélyes és álszent a digitális világ - meg is osztottam a közös képet a FB-on, amire Anita csak ennyit reagált

Igen, és valószínűleg ezt már nem növöm ki :D 

Advent

 Évről-évre növekszik az adventi hangulatfokozó állomány egyedszáma. Néha fura szerzetek is bekerülnek a bandába...

#Majdnemkritika - Beckham

Már júniusban megvettem a jegyet, a decemberi előadásra, egyrészt mert focista anyukának ez kötelező darab (egyébként nem, csak ez jól hangzik), másrészt mert Zsuzsi is játszik benne. Vadiúj bemutató, semmit nem tudtam az előadásról, bár reggel megtalált egy videó, ami azt sugalta, nem egy vihogós este lesz. Fel is vérteztem magam, és úgy voltam vele, ha nagyon vacak lesz, akkor majd csak annyit írok, hogy "jujj" és évzáró színházazásra veszek jegyet Kecskemétre az Elizabethre (tudom, tudom, már annyiszor elbúcsúztattam...) 

A bejegyzés terjedelmére pillantva a szemfüles olvasó rögtön megállapíthatja, hogy nem lesz jujj. Bár nem leszek állandó nézője ennek az előadásnak: elgondolkodtató darab, mélységekkel, komoly mondanivalóval, nem limonádé. Ugyanakkor sokszor vicces, és könnyed, még csavaros fordulat is van a végén, és bár ütős a zárszó, mégsem facsarja ki az ember lelkét. A történetet nem írom le, a Thália oldaláról elolvashatjátok, vagy még jobb, ha megnézitek :) Egyébként nem kell focirajongónak lenni, hogy megértsünk, sőt szerintem Thierry Henry-n kívül mást nem is említettek fociberkekből (a nézőtérről arra se reagált senki, talán csak én)

Görög László játsza Max, a médiaguru szerepét. Nem láttam még őt színpadon és első blikkre eszméletlenül hasonlított a 20 évvel ezelőtti Koltai Róbertre. Kb 5 percbe telt, mire megszoktam, hogy Görög László ilyen és nem olyan, mint akire emlékeztem. DE ez a Görög László elképesztően hitelesen játszott. A dörzsölt médiaguru döntéseivel nem mindig értettem egyet, de figurája szerethető volt. Kihasználja az embereket, (ki)élvezi sikerét, de azért csak megmoccan benne valami segítőszándék, még ha ezzel a saját malmára is hajtja a vizet és a végén túltolja a biciklit.

Czakó Juli nagyon erős Rebeccát hozott. Az elején kicsit műbátortalannak éreztem, de ahogy celebbé lett, egyre jobban elkapta a fonalat és rettentően hasonlított a napjainkban hirtelen népszerűségre szert tett hírességekre. Jól állt neki a nagyképűség, na.

Zsuzsi kisebb szerepben tűnt fel, de az egyik jelenete végén volt egy olyan ciccentése, ami rögtön visszahozta a 30 évvel ezelőtti emlékeket. 

Szintén kisebb szerepben tűnt fel Sóvári-Fehér Anna, akit még az első sorból is Victoria kiköpött másának láttam. Döbbenetes volt a hasonlóság, bár lehet, hogy ezt a kiválóan összeállított jelmezzel (kalap-szemüveg-ruha) érték el.

A díszlet praktikus, szerintem nagyszerűen stilizálták a fényekkel a különböző helyszíneket. Érdekes módon a sok színpadrendezés most nem zavart annyira, mint az Alul semmi-nél, pedig itt is volt bejövünk, 3 mondat, kimegyünk, színpadrendezés, bejövünk 2 mondat, kimegyünk, színpadrendezés. Talán most a darab dinamikáját nem bontotta annyira, mint a korábban említett előadásnál. Bár egyszer az egyik két mondatos jelenetnél éreztem, hogy ez tök felesleges volt (kb így játszódott: Max hívja Andyt telefonon: -Andy, baj van, mindjárt nálad leszek. Andy: Rendben. És akkor Max bement Andy irodájába...)

Akadnak humoros jelenetek, de közben nemcsak a bulvársajtó mocskos működését tolják elénk kendőzetlenül, hanem a felszínes tartalmak érzelmi befolyásolását, a személyes tragédiák hírértékének manipulálását, és azt is, hogyan irányítják gondolkodásunkat, véleményformálásunkat a nagyvállalatok, cégek. Ahogy már említettem, az előadás végén elgondolkodtató zárszóval sajnos nem annyira happyend-el búcsúzunk.

Erre az évre azt "fogadtam meg", hogy több új darabot nézek meg és kicsit nyitottabb leszek, nemcsak vihogni járok színházba. Nos az évkezdés és az évzárás is ehhez igazodott. Nem volt ez rossz, sőt, az este különleges élménnyel zárult (amiről beszámolunk egy rövid reklám után... ja, nem....)

Hát "így csúszott be David Beckham" az én évadomba :)

HO-HO-HO

 

Advent

 Második nekifutásra, de teljesen időben, már a hét közepén elkészült. A gyertyákat még kb 3 éve rendeltem amikor a piros autós díszhez kerestem zöld gyertyát. Kézműves, és fura barna színe van, de legalább egyedi :) A koszorúra rátettünk majdnem minden kacatot, amit az adventes tatyóban találtunk, a többit ma kitettük a pultos díszítéshez (erről majd később)

És bár nálunk épp csak szállingózott a héten a hó, az országban több felé fehérbe öltözött a táj (tőlünk néhány km-re, Lajosmizsén és Budapesten is) De hogy legyen egy kis téli hangulat, tavalyi fotóval hoztam nektek friss oldalt:

Mikulásváró parti

 Idén is mikulásváró partiztunk a Rehaunál. Mire észbekaptam (és oda jutottam volna) lemaradtam a mikiről, de a manóval lőttünk egy közös képet. Az arcfestést idén ilyen szolidra kértem. Hát ilyen az, amikor a munkakörileírásod nem csak gyárigazgatói asszisztensről szól, hanem mikulás asszisztensre is :)

Folyt köv. a kollégák mikulás ajándékának kiosztásával és az itthoni készülődéssel...