2012. november 29., csütörtök

Osztálykép

Tolnay 1.a 2012-13 (nem én fotóztam, a suli honlapjáról töltöttem le az imént):


2012. november 28., szerda

mandula

Csongi: Anya, mit mondott a doktor néni, mi a bajom?
Anya: Be van gyulladva a mandulád.
Csongi: Nekem??? Dehát én nem is ettem mandulát.

2012. november 27., kedd

Kalandpark

Már hetek óta ígérgettem Nándinak, hogy elviszem az inárcsi kalandparkba. Igazság szerint névnapi ajándék lett volna, de aztán hol az időjárás miatt, hol vendégek miatt maradt el, aztán nagyiztunk is közben, és volt olyan, hogy egészen egyszerűen elfelejtettem... Most viszont sort kerítettünk rá. 
Először is be kellett öltözni, amitől Csongi rögtön megrettent és haza akart indulni. Nándival közösen biztattuk:
Anya: csak olyan, mint az autósülésben a biztonsági öv, az sem fáj, igaz?!
Nándi: Csongi, ez tök szuper, olyan, mint egy overál. :)))
Végül sikerült rábeszélni, és ő is megkapta a beülőt és a sisakot. Rögtön a csúszópályához mentünk. Nándi megtanulta egyedül kezelni a karabínert, nagyon ügyes volt, Csonginak én segítettem
Az első önálló csúszás (Csongi meglehetősen bizonytalan még) A hölgy egyébként a recepciós a Bagolyvárban, ő segített elindulni:
Aztán persze Csongi is belejött és nagyon élvezte:
A Nándi a kötélpályán:
És Csongi ugyanott:
Spárgagyanús szituáció:
A majomfogó hálóban :))

"Ez aztán igazán himbi-limbis" (háátérben Csongi számlálja, mennyit tett meg és mennyi van még)
Nagyon élvezte:
Vigyori a csőben...

...Csongi pedig húzza a csövet

2012. november 14., szerda

Büszkeségem

Mostanában sokan kérdik, hogy tetszik Nándinak a suli, és eddig nem nagyon írtam róla, de most, hogy eltelt már néhány hét és tegnap megkaptuk a 2. értesítőt is, most kicsit mesélek.
Szóval először is, ami talán mindennél fontosabb: kivirult a gyerek! Már nyáron lehetett látni, hogy komolyodott, változott kicsit (én azt mondanám, most lett iskolaérett), de mióta iskolába jár, kiegyensúlyozottabb is lett. Tartottam tőle, hogy majd stresszelni fogja a tempó, a "verseny", esetleg unatkozni fog, mert ugye olvasni már 4 éves kora óta tud. De abszolút nem okoz (ez) gondot, mindent újnak fog fel (miután elolvasta a példamondatot a könyvében, rámnéz: "dehát az É betűt még nem is tanultuk" Naja, mégis el tudtad olvasni :))) ) És bizonyára Györgyi néninek is köszönhető, de még nem nagyon volt kudarcélménye.

No, szóval az iskolában havonta van értékelés a Tájékoztató füzetben* (amit mi régen ellenörzőnek hívtunk) Mivel jegyeket még nem kapnak, így piros/fekete ponttal, nyomdával jelzi a tanító néni a havi teljesítményt. Tegnap végre megkaptuk a legújabb értékelést is és nagyon büszke voltam az én nagyfiamra. Míg múlt hónapban "csak" jó volt a magatartása, most példás. A szorgalma is javult, bár még keveset jelentkezik. És kapott egy csomó nyomdát és piros pontot olvasásra, írásra, matematikára, testnevelésre, rajzra, technikára, meg környezetre is. Ráadásul kapott osztályfőnöki dicséretet papírgyűjtésre**.

Tudom, hogy nem "éltanuló". Keveset jelentkezik, és még mindig szórt a figyelme (könnyen elkalandozik, nem figyel), de remélem, továbbra is ilyen ügyes lesz.

És végezetül egy rajz, amit tegnap alkotott (csak úgy megjegyzem, hogy a fán az ott egy vörösbegy...)

*füzetében, munkafüzetében persze többször jelez a tanító néni, piros pontokat, nyomdákat, vagy rövid üzeneteket: "Ügyes!", "Rendes" stb.
**jól tud papírt gyűjteni. Meg én is....

2012. november 3., szombat

Dél-Dunántúli Napló - Képekben

Villánykövesdi pincesor:
Siklósi vár:
Borvacsora:
  
Szigetvári vár:
  
Török-Magyar Barátság Park:

És egy bónusz cukiság Siklósról: