2011. szeptember 30., péntek

Hagymás

hagyma (Allium) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe és az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába, azon belül a hagymaformák (Allioideae) alcsaládjába tartozó nemzetség. 1250 fajával a növények egyik legnagyobb fajszámú nemzetsége is egyben.Évelő, hagymás növények, amik sajátos ízt, illatot adó vegyületeket termelnek.

Azt persze nem tudja a Wikipédia, hogy "hagyma"* oldalnak hívják a hagyományos scrapbook oldalat. A hagyományos az, ami nem digitális, ahol az elemeket, virágokat, masnikat ragasztgatni kell, festeni, tintázni, csillámozni és kitudja, még milyen rafinált dolgokat művelni, hogy szépséges alkotás legyen belőle. 

Nos, a Cewén a heti feladat az, hogy készíts oldalt digi oldalt, ami hagyományosnak tűnik. Nos, némi szöszölés után (az árnyék nem akart a helyére kerülni) íme az oldalam:
Felhasználtam köszönettel Rainbow Kata nyári freebie-jét

Az oldalon apukám és Nimródom bújnak össze az ügető lelátóján, még valahogy júliusban. Mindeközben anyum a két nagyobbal kukoricázott, ezt a fotóöregítős kihíváson foglaltam oldalba itt.

Az oldal egyúttal Rainbow Kata játékára is készült (direkte ugyebár) Ő a Facebook-on tett közzé egy freebie-t ezt felhasználva kell oldalt készíteni. Én ezennel végszóra nevezek is (remélem, nem késtem le a deadline-t)







*vagy hagymás?

2011. szeptember 25., vasárnap

II. Cewe Scrapbook Konferencia és Szakmai nap...

...volt a fedőneve a tegnapi csajos összeröffenésnek, szolid beszélgetős-vihogós, pogácsaevős partinak.

Juuuuuj, nagyon izgatott voltam, mert senkivel sem találkoztam még személyesen (az "I. Szakmai napról" lemaradtam) Rögtön az első néhány percben Margó (Juma) megríkkatott az idézetével, amit ajándékba kaptam tőle - annyira betalált. Mondtam is neki, hogy milyen szörnyű, hogy eljövök szórakozni és bőgnöm kell... És kaptam még egy csomó kis meglepit, ezúton is pusszantás mindenkinek érte!
A csoportkép után (lásd alant) egy kis meglepetést nyújtottunk át közösen Krisssznek, aki tulajdonképpen összefogja az egész társaságot a neten. A kölcsönös meghatódás és párás tekintetek után asztal mellé ültünk és csak dumáltunk, dumáltunk, dumáltunk, közben jókat röhögtünk. A rutinosabbak fotókönyvet is hozta, így lehetett szakmailag továbbképződni, inspirálódni. Mindezt este 10-ig műveltük (a büféslányka elég morcos is volt ránk...), majd könnyes búcsú után, hímzett zsebkendőnket lobogtatva, tollas kalpagunkat lengetve   elindultunk hazafelé. Mármint mindenki a saját háza felé.

Én még megálltam a rakparton fotózni (mert máskor nem nagyon van alkalmam a kivilágított Parlamentünket és a Lánchidat - fotót lásd szintén lentebb) és persze alig várom, hogy Krisssz felpakolja valahova a szuperséges képeit :)))) )

Következő szakmai nap áprilisban várható, addigra lehet, hogy én is összerakom a készülőbenlévő meglepi fotókönyvemet, és büszkén mutogatom majd mindenkinek :)

Csoportkép (egy kis trükkel, hogy mindenki rajta legyen, aki ott volt)

Gólya előad  (Óda... meg egy kicsit vissza is)

Krisssz meghatódik

Másik szemszögből is (köszönet a fotóért Kmonalinak)

A meglepivel

Itt kicsit jobban látszik a mű, ami egyébként vászonkép, házifeladatként mindenki csinált magáról egy oldalt, amit csak Krisssz elemeivel és papírjaival lehetett díszíteni. Ezek a képek kicsit felturbózva, összedolgozva, hozzáfestve, mindenki beleadta szívét lelkét, a Cewe labor megcsinálta és tádáááám:

Az én részem külön:

Minyu vigyorog (mi mást csinálna - köszönet a fotóért Krisssznek)


Még egy kis fotózás (csak azért nem szemből, mert lenn álltam meg az alsórakparton és ott pont egy hajó horgonyzott, kitakarva ettől az ÉN panorámámat....):

És mielőtt lemennétek hídba...

Mai lovaglás

Újra a tanyán a fiúkkal. Nándi kezdte a lovaglást, most nem tornázott, hanem csak sétáltak, holnap ugyanis újból lesz ovislovaglás, tornával. Míg ők kinn voltak, R. felnyergelte Iport, én nyeregbe pattantam, és mikor visszaértek Nándiék, Csongi ült fel Winnetoura. R. mondta, hogy még sokat kell erősödnie, itt kibukik, hogy pici (mármint a koránál kisebb), de a lovastorna pont jó lesz erre is, hogy erősödjön kicsit. 

Én most először ültem újra Ipor hátára,  mióta lovagoltam más lovon is. Kíváncsi voltam, lesz-e változás, jobban tudok-e majd menni, milyen érzés lesz újra Iporral stb. Nos, minden várakozásomat túlszárnyaltam/tuk. 10 percet csak sétálgattunk a karámban, amíg Csongi lovagolt Winnivel, majd ügettünk egy kicsit futószáron. Nos, azt hiszem, ez volt a legjobb eddigi ügetésem, igaz, max 2 köröket mentünk, de apróbb hibáktól eltekintve teljesen jó volt. És sokkal-sokkal könnyebb volt Iporral ügetni, mint Nanával vagy Tamarával, nem tudom, hogy amiatt, mert az ő ritmusát szoktam meg, vagy erősödött a lábam, vagy itt is a méret a lényeg?! Egyúttal felavattam az új lovaglókesztyűmet, amit a Zuramtól kaptam névnapomra (erről még nincs képem, de szép fehér, nőcis, bőrös)

És akkor képek a fiúkról:




2011. szeptember 23., péntek

Párnacsata

Minap Nándival játszottunk (ő párna mögé bújt, nekem meg le kellett fényképeznem), amíg a kicsik fürödtek, sikerült belőle néhány olyan igazi Nándiféle kacagós képet kicsalni. A huncutkodás annyira tetszett neki, hogy fürdés után is folytatni kell, ekkor már csatlakozott Csongi és végül Nimi se maradhatott ki a buliból.






Az utolsó két képpel készítettem a Cewe heti kihívására az oldalam, a feladat az, hogy 3 designer 1-1 készletét kell felhasználni. Én a perpill. kedvenc magyar tervezőim készletét használtam (na, jó azért még idetartozna 1-2 emberke, de a limitált létszám megköti a kezem)
Felhasználtam köszönettel 

OsDesign: Imperfect Life
Rainbow Design: Daffodils
Bóbita Design First Step template

2011. szeptember 20., kedd

End of Summer

Le se merem írni, hogy vége a nyárnak, mert a hétvégére megint jó időt mondanak, igaz, talán nem 30 fokot.
A hidegfront egyébként elemi erővel csapott le ránk, néhány pillanat alatt iszonyatos szél és porvihar lett, ami persze kb 2 percig tartott - pont amíg beértünk a gyerekekkel az udvarról. Akárki akármit mond, nekem tetszett a múltheti időjárás: nappal meleg, este hűvös, fűteni nem kell, de éjjel tudunk aludni, akár nyitott ablaknál is.
De ha már End of Summer (nyár vége) akkor itt van egy oldal, ami direkt Osli szeptemberi kihívására készült. Osli feltétele ezúttal az volt, hogy a háttér narancssárga legyen és az oldalon szerepeljen valahol az End of Summer felirat. A fotót egy horgásztónál lőttem 1 hónapja, hozzá csak valami egyszerű körítést gondoltam.

Felhasználtam köszönettel Icka és Rainbow Kata papírjait (összemosva), valamit Rhonna Farrer doodle madárkáját.   


18 hós

Ma másfél éves legkisebbemet ismét lemértük:
10,9 kg és 82 cm.
Szépen gyarapodott, jót nőtt :)

2011. szeptember 19., hétfő

Tegnapi lovaglás

Mi is tréningeztünk a Nemzeti vágta alkalmából :)

Vasárnap ismét Szapárfaluba mentünk lovagolni, mivel a hétvégét Miklóson-Martfűn töltöttük. Nana pihenőnapon volt, így most Tamarát nyergelte fel Luca. Tamara még Nanánál is nagyobb állat, mármint terjedelmesebb, nagyobb tempóban üget, ami nekem kifejezetten tetszett. Sokkal jobbnak éreztem, mint múlt héten, bár azt is megfigyeltem (az árnyékomat nézve), hogy kívülálló nem is biztos, hogy annyira észreveszi a hibáimat (mármint lovagláshoz nem annyira értő) Hogy pl a kezem nem jól tartom, vagy a lábam nem jól áll. 
De hogy még jobban menjen, elhatároztam, hogy napi láberősítő tréninget tartok, no, nem túlzásba, de 10-15 percet "edzek", 2 naponta váltott "programmal" 

Miután én lovagoltam, anyukám régi álmát váltotta valóra és úgy örülök neki, hogy ennek én is részese, tanúja, dokumentálója lehettem. Igaz, csak néhány kör erejéig, de ő is felült Tamarára:

Remélem, a folytatásról is beszámolhatok majd.


Angyalom

Bóbita új készletét, a Touch of Angel-t mától lehet megvásárolni a Scrapinsidernél. Most 30%-os bevezető áron kapható. Én két oldalt készítettem, az éppen alvó angyalkámról (aki persze olykor pillanatok alatt átlényegül hisztis kisördöggé, de itt oly édesen szuszókált)



2011. szeptember 18., vasárnap

Videóscrap

Szombat éjjel ismét videóscrap*-eltünk a Cewés lányokkal. A lista ezúttal is érdekesen alakult (egy 30-as listából véletlenszerűen választott 6 kötelező elem):
  1. tájkép
  2. Víz (vagy valamilyen formája pl. jég, hópehely…)
  3. postai cucc (pecsét, bélyeg, képeslap stb)
  4. rózsaszín papír (lehet bordós is:))
  5. firka
  6. újságpapír

A rózsaszín papírral sokan megszenvedtek, igazság szerint nekem semmi bajom nem volt vele, gondolom ez az ízlésficamomnak köszönhető :P Eleve "vizes" tájképet választottam (én lőttem a Holt-Tisza** partján, Mesterszállás és Öcsöd között) Végül kissé bátortalanul töltöttem fel az oldalamat, eléggé egyszerűnek, már-már befejezetlennek tűnt a többiek mellett...
 Felhasználtam köszönettel: Jaelop Designvarrás, firka és háttér, powerpuffjazz újságpapírháttér,pecsét és idézet a gugliból: 
Álmos fényben táncoló,
Megnyújtott árnyak
Jelt festenek az égre
Majd légbe szelídülve
Kócos fellegek
nyugodt álmát mosdatják.
(ph)



*skype-os videokonferencia kíséretében, adott elemekkel kell oldalt készíteni.
**ami persze Holt-Körös, nem Holt-Tisza... bocsi

Nyárbúcsúztató ovis party

Nyárbúcsúztató party volt az óvodában pénteken.
Táncház, ugrálóvár, bográcsolás, koszorúkészítés, arcfestés, volt minden, ami egy igazán jó bulihoz kell. Mi elég hamar leléptünk*, de így is tudtam egy pár képet csinálni:
Táncház:






Niminek is nagyon tetszett, bár csak a "parkett széléről" figyeltük az eseményeket, ha tapsoltak a gyerekek, ő is lelkesen tapsizott velük: 


Homokoztak is egy kicsit:





A "nagyok" imádták az ugrálóvárat:


Nimi pedig vagy 120x lecsúszott ezen a hatalmas csúszdán (egyedül felment, lecsúszásnál fogtam a kezét. Nem tudom, ki fáradt el jobban, ő vagy én...)


Jó lett volna még maradni, a gyerekek beálltak az arcfestéshez is, de Nándi besokallt a várakozástól... 
Köszönjük az óvónéniknek és dajkanéniknek a lelkes szervezést, közreműködést, jól éreztük magunkat 




*hogy időben odaérjünk a szervízhez, ahol sikerült életet lehelni öregecske Suzukink váltójába

2011. szeptember 14., szerda

Volt-lett

A Cewén az eheti feladat: "keress egy régi fotót, és ugyanazt, lehetőleg ugyanúgy fotózd le újra" 
Nagyon vártam már ezt a kihívást, mert tavasszal fotóztunk ugye párat és ezeket mindenképpen oldalba akartam foglalni.Nos, az első verzió el is készült:

Felhasználtam köszönettel: Krisssz és Frienlyscrap valamint Osli papírját

Még tervezek egyet, most, hogy így időmilliomos vagyok napközben :)

2011. szeptember 11., vasárnap

Mai lovaglás

Néhány hete arról panaszkodtam, hogy ha kimarad több hét lovaglás, szemmel láthatóan bénább vagyok. Papikám felvetette, hogy miért nem megyek gyakrabban, én meg majdnem válaszoltam neki a kommentre, hogy azért, mert 2 hetente megyünk Miklósra, és így nem tudok R.-hoz kimenni. De amint ezt így kigondoltam, rájöttem, hogy Miklóson is tudnék lovagolni. És nincsenek véletlenek: azon a hétvégén hazamentünk a szüleimhez, és az egyik Infóban (helyi hirdetési újság) egy felhívást fedeztem fel: kezdő lovasokat is szívesen látnak egy lovardában. 
Ma került sor az első látogatásra. Úgy terveztem, hogy Nándi és Csongi is jön, de Nándi előző nap belázasodott (azóta sem volt láza, le is kopogom: kopp-kopp-kopp.) így csak Csongi és apum kísértek el.
Hát akkora állatra ültem fel...Hűűű, meg háááá.... Mivel sokkal szélesebb volt, így teljesen más lett a tartásom, a lábam más helyen volt, térddel szorítani is nehezebb volt. Igazából minden, amit eddig tanultam, vagy tudni véltem most pillanatok alatt köddé vált. Felkészültem én arra, hogy majd más ló máshogy üget, nade erre nem számítottam. Ipor (mivel  alapvetően ügetőversenyre van trenírozva) sokkal jobban maga alá húzza a lábát, ugyanakkor jobban előre is nyújtja. Kvázi nagyobbat "ugrik", gyorsabban üget, és kicsit könnyedebben, legalábbis nekem így tűnt.
Nana - merthogy így hívják a 11 éves kancát, akin ma lovagoltam, robosztusabb, lassan üget, teljesen más ritmusban, mint ahogy eddig megszoktam. Kb ilyen lenne összehasonlítani őket: amíg Ipor ügetését így írnám le: "kliff-klaff-kliff-klaff" addig Nanáét: "bumm-bumm-bumm-bumm" Eddig se voltam szaki, de lóhoz értők most tuti fogják a fejüket :))))
No, szóval kapaszkodtam, mint az őrült és próbáltam felvenni a ritmust. Pffff. Van még mit tanulni. Azért néha eltaláltam... Nana nem áll meg, ha béna vagyok, már gondolom, megszokta, hogy nap mint nap kezdők is ülnek rá, bár néha meg-megviccelt és klasszul ritmustváltott, én meg csak kapkodtam a fejem. Fél óra után annyira dekoncentrált lettem, hogy már csak pattogtam a nyeregben, úgyhogy -bár Luca a tréner szerint nyugodtan mehetnék egy órát*- inkább sétálgattunk még 3 kört és végül leszálltam (na, ez legalább ugyanolyan, mint Ipornál) Csongi addigra türelmetlen lett és ő nem akart lovagolni, így csak megsimiztük és elbúcsúztunk.
Képek: 
ismerkedés
 lovaglás
búcsúzkodás

És csak hogy lássátok a különbséget: bal oldalon Iporral, jobb oldalon Nanával. A perspektíva kicsit más, de figyeld a lábam hol van:


Zümmögők

Anyukám virágoskertje ismét tele volt pompás virágokkal, zümmögő méhekkel: