Koncz Zsuzsa koncerten

Normális esetben nem utaztam volna ennyit egy Koncz Zsuzsa koncertért, ekkora rajongó soha nem voltam, de ez azért nem teljesen normális eset volt.

A törökszentmiklósi műv.házban hirdették meg, és családilag vettünk rá jegyet, már csak azért is, mert pont 30 évvel ezelőtt járt itt (ott) utoljára. Lássuk be, nem egy haknizós-koncertturnés jelenség ő - és anno szintén családilag csápoltunk.

Rendkívül jó hangulatú koncerten vettünk részt. Koncz Zsuzsa vérprofi módon vezényelte le az egészet, a zenekar és a technikai stáb abszolút toppon volt. Akkor tapsoltatta a közönséget, amikor ő akarta és akkor énekeltünk, amikor ő akarta. A régi dalok mellett elhangzott néhány új is és volt egy kis "unplugged" verziós egyveleg, amit Cipő emlékének szántak. Nagyon örültem ezeknek (is), mert sok kedvencem van ezekből a duettekből.

Mobilos képek:

IVK fotója:

A végén abszolút megérdemelt álló taps és ráadás: elénekeltük helyette / vele a "Ha én rózsa volnék" és a Sárga Rózsát, nyilván ezt is nagy örömmel, teli torokból (magam részéről mindenképpen elnézést kérek a mellettem ülőktől...) vele énekelni nagy élmény mindenkinek.

A koncert után teljesen elzárkózott mindennemű találkozástól (nem tudom eldönteni, hogy ez már sztár-allűr, vagy csak elfáradt, esetleg picit beteg és nem akar még több embertől még több bacit összeszedni) Mindegyis, végülis a rajongók a manageren keresztül bejuttathattak hozzá dedikálandó dolgokat, vártak is rá szép számmal, ki-ki könyvvel, CD-vel, LP-vel.

Mi is készültünk, Judit egy LP-t hozott, én az emlékkönyvem és apósom emlékének szánt Szerelem című nagylemezt, valamint kinyomtattam a 2011-es scrap-es albumunk linkjét és borítóját, hátha mégis eljut hozzá (aki nem emlékszik rá, itt és itt és itt és itt van róla bejegyzésem és igazából semmilyen visszajelzést nem kaptunk) 

A művésznő mindenkinek mindent aláírt, jót mosolyogtunk az emlékkönyves bejegyzésén :)

Gyerekszáj - Netgeneráció 2.0

A kicsik messengereznek. Nimród olvassa a beérkező üzenetet:

Papa: írj egy sort Nimikém. 

Nimród nem érti: -a szójegyzékből???

(ti: minden nap 3 sor szójegyzéket kell írni a nyelvtan könyv szószedetéből)

Gyerekszáj - Netgeneráció 1.0

Messengeren bejövő videóhívás érkezik. Csongi kikiabál a "számítógép-szobából":
-Apaaaaa, csörög az internet!!!

Hétvégi kreatívkodás...

...avagy DIY fali tároló. Bár Nándi szerint "life-hack". A Zuram szerint meg magunk szívatása kicsit aggódtunk, hogy eltaláljuk a falban lévő vezetéket, de végülis minden jól alakult.

Nah, szóval az egész onnan indult, hogy szerettem volna valami fali tárolót, amire fel tudjuk tenni a telefonokat tölteni, mert eddig csak lógtak a konnektorból. De túl sok helyet elfoglaló polcot nem szerettem volna, mert így is kicsi a konyhám az nagyon kiállna. Így született ez a köztes megoldás, amit a pinteresten láttam először. A pinterest egyébként egy nagyon veszélyes hely, egyfajta kreatív képgyűjtemény, de túl sok időt tud eltölteni az ember a kreativitás magába szívásával.

 

Az alap egy nagyon egyszerű, legolcsóbb, leggagyibb ágyrács. A jobb ágyrácsokkal az a baj (pl ikeás), hogy kicsit domború, így nem fekszik fel a falra. Cserébe persze valószínűleg kényelmesebb aludni rajta.

Vettem még 2 vékony lécet, ez persze lehet szélesebb is, a lényeg, hogy erre applikáljuk majd rá az ágyrácsot. Először is lefestjük a fa részeket. A haladók  előtte le is mérhetik és nem festegetnek feleslegesen, de én ezzel most nem foglalkoztam, nekiugrottam a projectnek, és lefestettem mindent, amit csak találtam a teraszon.

 

Egy nap száradás után a lécekre rögzítettem az ágyrácsot a deszkákat összekötő heveder mentén. Én ragasztópisztolyt használtam, és eddig elég stabilnak tűnik a dolog. Hosszú távon meg majd meglátjuk. (elég nagy felület tapad, így eloszik a súly, de egy-két helyen dekor-tűzőgéppel meg lehet még fogatni)

 

A kész polcrendszert felfúrjuk a falra és mehetnek is rá a csecsebecsék.

Nálunk a konyha falát díszíti, így a telefontöltős kispolc mellett (ami egyébként ikeás illatgyertya doboza, amit csak ezért vettem meg) felkerült még szalvéta és papírzsepi tároló (szintén illatgyertyás doboz), edényfogó kesztyű, bazsalikom, jegyzettömb (amire a Zuram rögtön jegyzetelt is) és néhány bögre, ez nyilván tetszőlegesen bővíthető. Kampókat az ikeában vettem, de szerintem bármelyik barkácsboltban beszerezhető.

 

 

A példa kedvéért felpakoltam pár fotót, csak úgy kétoldali ragasztóval, de egyébként ünnep vagy évszak szerint is díszíthető. Tervezem is, hogy adventkor kicsit karácsonyosabbra veszem majd a hangulatot. Szóval, ilyen lenne fotótartóként (erről az ötletről jövő szerdán bővebben is olvashattok a cewe blogján):

 

 

Színházban elsősorban - Apáca show

Általában szoktam várni 2-3 napot "színházelemzéssel", hagyom, hogy ülepedjen a dolog, de most annyira elvarázsolódtam, hogy muszáj írnom róla.

Szóval, ott kezdődött a dolog, hogy néhány hete láttam a jegy.hu oldalán 1 db jegyet az Apáca show-ra az első sorba, és önző módon le is csaptam rá. Soha nem ültem még az Operett színházban az első sorban és voltak is kétségeim, nem lesz-e nyaktörő, de a színpadot lépcsőzetesen építették ehhez a darabhoz, így nem a színészek bokáját néztem :)

Hangzásilag nyilván hátrébbról sokkal ideálisabb, de eszméletlen jó volt ilyen közel ülni a tűzhöz.

(november 7.-e tiszteletére piros felsőt vettem fel)

Nem vagyok biztos benne, hogy megtalálom a megfelelő jelzőket, de annyira zseniális volt az egész darab, hogy teljesen rózsaszín ködben vagyok azóta is.

A napi szereposztás szinte tökéletes, Peller Annával biztosan megnézem még, mert őt Isten is Delorisnak teremtette és kíváncsi vagyok az Alföldis Curtis-re, mert bár Szabó P. fantasztikusan oldotta meg (az a láblendítés a fináléban kiverte a biztosítékot nálam abszolút pozitív értelemben), kicsit rutinszagú volt részéről. De lehet, hogy ezt is csak azért éreztem, mert láttam őt már ennél sokkal lendületesebben, sokkal nagyobb szívvel játszani.

Sári Éva tetszett (ennyi), Janza Kata remekelt, Simon Panna szerethető, Nádasi Veronika nagyon eltalálta, Mary Lazarus nővéren kb 20 percig gondolkodtam, hogy ki játssza...

Aki abszolút brillírozott és csak az ő játékáért is megnézném újra: az Feke Pál. Zseniális a pasi! Olyan villanásai vannak, amitől lehidal az ember és sírva röhög rajta 10 percig! A hangját eddig is szerettem, de hogy színpadon is ennyire él, azt nem gondoltam.

Szente Vajk rendezése profi! A darab, ahogy a címe is mutatja egy show. Aki nem akar látványos táncot, sok-sok zenét, csillogást-villogást, az ne nézze és ne is húzza a száját, hogy csak látvány és semmi beltartalom. Ennek a darabnak erről kell szólnia! Olvastam néhány fanyalgó kritikát, nyilván olyanok írták, akik a mély drámaiságot és komoly emberábrázolást keresték. Az nem lesz. Komédia, (ön)irónia, röhögés, tánc és jó zene, az lesz - és nekem pont erre volt szükségem tegnap este!

Az egész olyan elementáris erővel hatott rám, hogy megint csak azt tudom mondani: ez lesz az a darab, amire minden ismerősömet, rokonomat és felebarátomat el fogom cipelni, csak hogy újra láthassam (sajnos a gyerekek még kicsik, rájuk nem hivatkozhatok, mint a Pál utcai fiúknál...)

 

Gyerekszáj - szelíd?

Épp a szarvasokról beszélgetünk a kocsiban (melyiknek mekkora az agancsa, mérete stb), mire Csongi:
-Apa, a jámborszarvas meg tud ölni egy embert?

Scrapbook oldalak

Hűűű, nem is tudom, mikor tettem fel scrap oldalt. Ahogy befejeztem a 2017-es családi fotókönyvet, elkezdtem a 2018-ast, így pár Cewe kihívásra már ezekkel neveztem, de készült 1-2 creative-team-es promo oldal Soma Design-éknak és néhány "csak úgy" oldal is.

Pöttyös:

1 keret, 2 ragasztó, 3 virág:

Borítóterv (ha majd egyszer Luigiról támad kedvem fotókönyvet készíteni):

Darabolva:

Évforduló:

SoMa Design - Summer Fun

 Use it or Lose it (SoMa Design minivel)

SoMa Design - Horse Stable

Fekete

Illatos:

Sablon alapján:

Idézet (a fotót Csongi készítette):

Külföldi:

Színházban Szolnokon - A Vöröslámpás ház

Szerda délután épp indultunk anyuékhoz, mikor szólt, hogy este színházba mennek, lenne-e kedvem apu helyett elkísérni. Miért is ne, bedobtam egy normális nadrágot és inget (amit aztán mégsem vettem fel, helyette egy kötött pulcsit, amiben majd megsültem) A színházban meg kb minden második ember megkérdezte, hol hagyta a párját?!

A történeti hűség kedvéért el kell még mondanom, hogy a szüleimnek 1974 óta van bérlete Szolnokra a Szigligeti színházba.  Nekem 5 évig volt velük bérletem, volt időszak, amikor a sulival is vettem így mindent alapból kétszer néztem + még a nagy rajongásomban volt olyan darab, amit még vagy 3x: pótszéken, lépcsőn, vagy ahol volt hely.

Na, ezek után kiesett 20 év és tartottunk egy anya-lánya estet:

Végülis 20 év alatt semmit nem változott a színház (mi sem), még talán az égők is ugyanazok vannak kiégve. (imádtam azt a nagy lámpát már 25 éve is)

Nos, a darabról is 1-2 szót ejtvén: az utóbbi időben elég sokat járok színházba, de erről a darabról még csak nem is hallottam. zenés vígjáték címszó alatt fut, inkább mucical-es beütésekkel, a vígjáték jelleget pedig inkább a színészek maguk adják fergetes játékukkal.

Imádom, hogy láttam ismerős színészeket, akik akkoriban kezdték a pályát, mikor én elkezdtem színházba járni, s mára a színház vezető színészei lettek. 

A sok-sok jó alakítás mellett Kertész Marcella magabiztossága és Molnár Nikolett hangja nyűgözött le leginkább.

Szép volt, jó volt, zenekar nélkül furcsa volt, de jól szólt :)