2018. április 27., péntek

Sikerélmény

Oké, oké, ez lehet, hogy csak nekem lesz óriási hír és extra sikerélmény, de:


mire sikerült 4 azaz négy darab jegyet szereznem??? Na, mire??? .
.
.
.
Pál utcai Vígszínházas fiúk előadásra. Kicsit a sci-fi kategóriába illő, én is alig hiszem el. Aki próbált már rá jegyet szerezni, az nagyjából képben van: amikor meghírdetik a következő havi műsort, a jegyirodánál kígyózó sorok állnak kora reggeltől, a neten 5 perc alatt elfogynak a jegyek (és 3 perc alatt lefagy a rendszer a sok kéréstől), vaterán 3szoros áron lehet venni és nemrég valami kalóz oldalon hamisított jegyeket árultak, ami csak az előadás kezdetén derült ki (valaki gondolom megvette és már ültek azon a széken)
Minap épp a Vígszínház műsorát néztem, mert volt még ugye a karácsonyi ajándékutalványom a Zuramtól (amit még jó, hogy megnéztem, csak júliusig lehet felhasználni), és először a Mikvében gondolkodtam,mert múltkor Juci ajánlotta, de random módra megnéztem  a PUF előadások dátumát is. Mikor Csongival esti előadáson voltunk, rájöttem, hogy nekik még nagyon késői a 19 órás kezdés, így "gyerekes" programhoz csak délelőtti vagy délutáni előadást nézek. Szóval, nézem az időpontokat és az egyik előadásnál nem rögtön az "Erre az időpontra már nincs szabad jegy" felirat jelent meg, hanem elkezdett homokórázni és izgatott 10 mp után megjelent a nézőtér, hogy válasszak a szabad helyek közül. És legnagyobb megdöbbenésemre az egyik páholyban ott virított 3 szabad kocka (négyzet egyébként). Gyorsan le is csaptam a lehetőségre, és örültem, hogy pont 3 jegy van, mert Csongi és Nimi minden héten megkérdik, mikor megyünk a Pál utcaiakat megnézni. Otthon még el sem meséltem a fiúknak, mit szereztem, mikor Nándi óvatosan megjegyzi, hogy a PUF-ot ő is megnézné mégegyszer, mert tetszett neki. Teljesen ledöbbentem, mert azt hittem, csak azért jött el, mert én szerettem volna és ugye a Dzsungelre sem volt kedve jönni meg a Ruminire sem. Kicsit le is főttem, hogy most mit csináljak, nem akartam kirekeszteni, meg sem mertem említeni, hogy 3 jegyet sikerült vennem úgy egyébként. Épp fagyizóba indultunk és a telefonon megnéztem még egyszer a színház oldalát és egy másik páholyban ugyan (de ugyanazon az oldalon) volt még egy szabad hely. Hirtelen kb 120-ra ugrott a pulzusom és drukkoltam, hogy amíg kifizetem a fagyit, addig ne vigyék el előlem.
És örömmel jelentettem be a fiúknak, hogy akkor vettem 4 jegyet, júniusban ismét Éljen a Grund :)


(egyébként addig még májusban vár a Vidám színpad Zsuzsival, utána pedig júliusban Hegedűs a háztetőn Szegeden a Dóm téren. Mindenhavi színházjegyünk add meg nekünk ma, ámen)  

2018. április 19., csütörtök

Gyerekszáj - Rackafagyi

Megint köri órára készülünk, visszakérdezem a tanultakat, ezúttal a hagyományokról, a régi emberek életéről.
Én: -Milyen állatokat tartottak a szabadban, a pusztán?
Csongi: szürkemarha, rackajuh, mangalica malac
Én: -Hogy néz ki a rackajuh?
Csongi: olyan a szarva, mint a csavarosfagyi (és közben vigyorog)

2018. április 16., hétfő

Gyerekszáj - két vicces egycsapásra

Csongor: -Anya, mit iszol?
Én: -Teát.
Csongor: -De milyet? Olyan fekete ízűt?
Én: -igen, ez fekete tea.
Csongor: -De hogy lehet a tea fekete?
Apája: -úgy, hogy a tea leveleit fregmentálják*...




-----------------------------------------
*fermentálásra gondolt, a fregmentálás töredezettség mentesítést jelent a számítógépeknél :)

2018. április 15., vasárnap

Gyerekszáj - fasírt

Nimród játszik a kutyával:
-Anya, ez a kutya folyton harapdos. Szerintem azt hiszi, hogy én egy fasírt vagyok...


2018. április 11., szerda

Színházban a kicsikkel - A dzsungel könyve

Megintcsak egy olyan darabot néztünk, amire hónapok óta vadásztam a jegyet. Egyébként is népszerű (huszonéve töretlenül), de most -a gyerekekre való tekintettel - nem volt mindegy, hogy honnan nézzük (ehhez képest indulás előtt a gyerekek kijelentették, hogy nekik most nincs kedvük jönni. Végül ebben is meggondolták magukat.
 
A gyerekekkel megállapítottuk, hogy a fél vörösinges banda szerepelt itt is, élükön Áts Ferivel, aki ezúttal Maugliként ugrabugrált (Józan László).
Nekem személy szerint kicsit rutinmunkának tűnt, néha már kissé megfáradt is, de lehet, hogy csak azért érzem ezt, mert a dalok nagyrészét már sokszor hallottam és főleg a nagy nevektől többet vártam. Ettől függetlenül nagyon kellemes előadás volt. Fesztbaum Béla különösen nagyot alakított, pedig igazából mellékszerepe van (Csill, a keselyű), de mulatságos és érzékletes volt egyszerre: hogyan formálj meg egy keselyűt úgy, hogy minimális sminked és minimális jelmezed (gyakorlatilag egy fekete ballonkabát) van.
A zenéjét (Dés-Geszti) egyébként azért szeretem, mert nagyon dallamos, ritmusos, fülbemászó és magyar, a miénk (nem, nem savanyú egyáltalán)
 
Csonginak és Niminek is tetszett, bár Nimi néha megijedt, főleg Sirkántól.
A gyerekek kedvence a Pofonofon, Csongi azóta is minden nap ezt énekli:


Én már a nyitányt is nagyon szeretem, de ez mégiscsak csajosabb (és tök jól lehet énekelni a fürdőszobában)


És ha már dzsungel és medve és Balu: Néhány napja egészen jó idő lett, így lassan elhagyom a medvebundám, de reggelente még jólesik: