Közel(ebb)i ismerőseink tudják, hogy nálunk nem nagyon jött be az a köznépi megállapítás, miszerint a második, harmadik, többedik gyerek mindent hamarabb csinál, hiszen a testvérektől van mit ellesni. Bár mozgásfejlődésben valóban hamar az élen járt (sietni kellett, ha utol akarta érni a bátyókat, vagy épp menekülni előlük), viszont még mindig alig beszél. Háromgyerekes anyukaként az ember már tudja, tapasztalja, hogy minden ded másként fejlődik, Csongi után (aki nagyon hamar nagyon sokat beszélt) mégis olyan furcsa, hogy még mindig csak szavakat mond, azt is sokszor kódolva vagy csak a saját nyelvén halandzsázik. Már arra is gondoltam, hogy a hallásával van gond (ennyit a rutinos anyuka dumáról), de végül ezt azért vetettem el, mert hármójuk közül ő énekli vissza a legtisztábban a dalokat, dallamokat. (tegnap este pl a Gringo Sztár Pálinka dalát kántálta: sá-já-já-já-jé, sá-já-já-já-jó)
Zurammal már megállapítottuk, hogy ha Angliában élnénk, már valószínűleg beszélne, ugyanis angolul számol tízig (és ebből 7ig egészen érthető) és megnevezi angolul a green-red-blue színeket. Lehet, hogy a magyar nyelv összetettségével van gondja?
DE! Bizakodásra ad okot, hogy ma pl. 2 szót is kimondott nagyon szépen. Reggel, ahogy kiszálltunk a kocsiból, esett az eső. Felnézett homlokát ráncolva közölte, hogy hó. Nem, ez nem új szó, ezt a múltkori nagy havazáskor* már megtanulta. Nem, Nimike, ez nem hó, hanem eső. Erre ő: etó. majd kisvártatva: ető. És az új tudomány egész délelőtt gyakorolta: kb 5 percenként mutatott az ablakra: ető.
A másik új szó egyébként az igen, amit eddig egy szimpla E hanggal mondott.
Nos, ennyi. Majdcsak alakul a dolog és nem marad Kukabalázs. Igen, tudom, néhány hónap múlva lyukat beszél majd a hasunkba és nem
hagy minket szóhoz jutni, legalább olyan szinten, mint a testvérei és
akkor majd egy kis csendért fogok néma imákat mormolni, demost még nagyon várom, hogy mikor beszél már olyan igazán szépen.
* nagyon cuki volt: hatalmas pelyhekben hullott a hó, ahogy mentünk Nándiért. Először mély áhitattal mondta: hóó, hóóóóó. Majd hangolan kacagott, olyan igazi szívből jövően, ahogy a gyerekek tudnak örülni a hónak: hó-hó-hóóóóó.
Tündér kölök!
VálaszTörlés