Színházban Fannival - Rebecca

Nem halogattam sokáig az év első előadását, amint megtudtam a konkrét szereposztást, jegyet vettem a Rebeccára.

Ezúttal Fanni kísért el (a nővérem valószínűleg besokallt Szabó P.-től, bár majd mindjárt jól megcáfolja) és egyébként egészen hátborzongatóan telepatikusan indult a dolog: épp aznap látta a Rebecca plakátját és arra gondolt, hogy ezt jó lenne megnézni. Ezután pár perccel érkezett az e-mailem, hogy lenne-e kedve eljönni. Volt kedve.

Mivel a könyvet olvastam, így a történet ismerős volt, és hallottam már 1-2 betétdalt is, ami a hangulatról tanuskodott. És a hangulata fantasztikus! Kicsit drámai, kicsit nyomasztó, ugyanakkor kicsit vicces és nagyon romantikus.

Szereposztás szerint választottam napot, elsősorban Szabó P. Maxim de Winter Szilveszter miatt, aki hozta a tőle elvártakat. Ez a távolságtartó, kissé modoros figura egyébként is jól illik hozzá. Mellé csodálatosan társul (mintegy társul) Vágó Zsuzsi gyönyörű hangja. Nagyon vártam Polyák Lillát, és kicsit tartottam is tőle, hogy nem tetszik majd, mert egy csupaszív, mosolygós nőnek tartom, ehhez képest Mrs Danvers démoni szerepe -eddig úgy gondoltam- távol áll tőle. Nos, soha jobb tévedésem ne legyen! A prózája ijesztően rideg, a dalai lúdbőrözősek. Egyszerűen lehengerlő!  Mrs VanHopper szerepére talán alkatilag jobban illik Szulák Andrea (másik szereposztás), mint Peller Anna. DE csak a külsőségek miatt. Imádom Peller Anna stílusát, fanyar humorát és egyéni hangszínét, a darabban semmi kivetnivalót nem találtam nála, még a túlzó hansúlyoknál sem, kellettek ezek a kissé ripacskodó vonalak, hogy oldják (vagy erősítsék) a feszültséget. Beatrice szerepe nem domborodik ki az előadásban, nem vitte előre a darabot, nem is tett hozzá, pedig Nádasi Veronika csodaszépen énekel és duettje Vágó Zsuzsival kifejezetten üdítő volt számomra. Gyönyörűen szóltak együtt. Mészáros Árpád Zsolt intrikus szerepeit mindig szerettem, viszont nálam csak a rutin jött át este. Mintha csak túl akarna lenni a szerepen, nem annyira hódító, karakán férfi, mint szerencsétlen svindlis volt (bár lehet, hogy a rendező kívánsága volt ez a szerepformálás) Pálfalvy Attila kedves Frank-je emlékeztetett a könyvbéli intézőre, bár kisebb szerep, de nagyon jó eltalált figura. 

  

A darab egyébként le se tagadhatná a szerzőket (Lévay-Kunze), a dallamok és egyes jelenetek, valamint az a jellegzetesség, hogy a karaknereknek saját, többször visszatérő dala, dallama van, megidézték bennem az Elizabethet.

A díszlet alapvetően tetszett, bár Beatrice szólójánál vetített rajzolt háttér az egykori papával és két kisgyermekkel, na, az kifejezetten randa volt. Szerintem. A forgószínpadra épített és beépített lépcsősor a korláttal viszont zseniális, és nagyon hatásos díszletelem, ennél jobban már csak a világítás tetszett, hihetetlen jól emelték a drámaiságot!

És egy kis kedvcsinálónak Polyák Lillával, (ha nem lelkendeztem eleget) egy videó a youtube-ról. Bár nem Szinetár Dórával láttuk (és szerintem jobban is szólt este), menjetek, nézzétek, ha nem hiszitek :)