Színházban hormonálisan - Menopauza

Megintcsak hónapokat vártam erre az előadásra, mindig elkapkodják a jegyeket. Már tavaly is szerettem volna megnézni, végül csak most sikerült, de megérte várni rá.

A Menopauza zenés darabnak nincs története, nem is klasszikus musical, nem is lehet beskatulyázni. Témailag, zeneileg és történetileg sem. Különc. De fenomenális hangulata van. 27 közismert dalt új dalszöveggel (néha mondjuk nagyon furán, de néha igazán betalált!) George Michaeltől, Queen-en, Vaya Con Dioson, ACDC-n át egészen Tina Turnerig.

Vasárnap debütált Falusi Mariann (Szulák Andrea váltótársaként), akit az elején nem is tartottam odavalónak. Valahogy kilógott, pedig látszott a többieken, hogy drukkolnak neki (Lang Györgyi is a nézőtéren ült) vele vannak. Aztán jött egy szám, egy depis szóló, ami letaglózott, szétcincált, aztán otthagyott a könnyeim között. Nem csak a hangja zseniális a csajnak (bocs), hanem az egész előadásmódja. Persze gyorsan felocsúdtam, jött a következő szám és sodort magával.

Hernádi Judit stílusát nagyon csípem, bár néha már kissé túl szarkasztikus, ettől függetlenül vérprofi és egyedülálló hangszínnel rendelkezik. Megkapó volt az ő "visszaemlékezős" száma is. És kicsit rácsodálkoztam, hogy milyen jól néz ki még mindig!

Náray Erika bájos megjelenése jól illik a szerepéhez, imádtam a dumáit és az ezerféle arcát! A hangja magabiztos és úgy egyébként is sziporkázik a színpadon.

Tóth Enikővel eddig nem találkoztam színpadon, szinkront sokat hallottam tőle, nagyon jól hozta a lecsúszott celebet.

Nincs leírás, ami visszaadja a hangulatot, konkrétan végigröhögtük az előadást! Kifelé jövet lenyúltunk pár szuvenyír lufit, bocsánatkérő pillázásunkra a jegyszedő néni csak mosolygott: "nagyon helyes, majd fújnak újat a következő előadásra" :)

Mert "jó így" !