Sosem láttam még az Elisabeth-et ennyire közelről, és annyira bizsergető érzés volt látni az apró rezdüléseket is a színészek arcán.
Juditéknak vettem páros jegyet karácsonyra, és rögtön magamnak is melléjük, az ELSŐ sorba. Néha annyira magával rántottak az érzések, hogy tátott szájjal bámultam vagy éppen elfelejtettem tapsolni. Mondjuk pont a közelség miatt Polyák Lillát kicsit soknak is találtam néha, de a magas hangok most gyönyörűen kijöttek, nem volt annyira kiabálós, mint múltkor. Koltai-Nagy Balázs továbbra is lehengerlően varázslatos Halál, Szemenyeit egyre jobban bírom, bombasztikus volt! Varga-Huszti Máté zseniális, mind énekben, mind szenvedésben. Marcz Fruzsina bal szemre kicsit tikkel, vagy ez csak a jeges anyakirályné hozza ki belőle? Orth Péter karhuzogatásait továbbra sem értem, mindenesetre tök jól játsza a döntésképtelent. És úgy általában mindenkit is nagyon szerettem.
Imádós volt ismét!
Köszönjük a haláli ajándékot 🙂
VálaszTörlésHogy te mennyi mindenre figyelsz. Hihetetlen. Szuper vagy