2013. május 15., szerda

Ünnep az oviban

Az anyáknapi-évzáró ünnepség beszámolóval még adós vagyok.
Igazság szerint többféle forgatókönyvre fel voltam készülve, leginkább Nimi miatt aggódtam, Csongi már rutinos és szeret is szerepelni, Nimi viszont most kezdte az ovit, még tanulgatja a szabályokat, ráadásul mostanában ha felnőttet lát (aki épp ránéz, neadjisten rámosolyog) rögtön elkezd üvölteni. Szóval mindennel felvértezve indultam megnézni a kicsik szereplését.
Először Zsuzsi néni mondott kis köszöntőt, számomra nagyon megható volt, mert picit elcsuklott a hangja, amikor arról beszélt, hogy milyen szépek, okosak és ügyesek ezek a gyerekek.   
Aztán a középsősök szerepeltek csak Emese nénivel (Ájememese, aki még emlékszik a sztorira) angolul énekeltek két dalt, és nagyon aranyosak voltak!
Ezután már együtt bevonult a nagy csapat és előadták az egész évben tanult verseket, dalokat. Nimródom annyira cuki volt, figyelte a többieket és mindent csinált ő is! Táncolt, énekelt, forgott, annyit mosolyogtam rajta.Az első képen bevonulnak. Nimi a 3., Csongi az 5.
Nimi táncol

Csongi táncol
Perdül-fordul (előtérben Csongi, háttérben Nimi) 
"...tehén dagaszt..."

Aztán az ünnepség felénél Niminek valami miatt elgurult a gyógyszere és olyan üvöltésbe kezdett, hogy zengett az egész épület. Odajött hozzám (s onnantól persze fotózni se nagyon tudtam), de még akkor is rá-rákezdett :( Bármit csináltam, bármit mondtam, semmi nem volt jó. Átverekedtük magunkat a tömegen és kimentünk a mosdóba inni, ekkor megnyugodott kicsit, de sajna pont akkor mentünk ki,  amikor elkezdődött a "szülőtánc", ezért meg Csongika kezdett el pityeregni mert nem látott. De nem maradtunk le a táncról, és végülis két pöttyömmel a karomban tánciztunk, ez már Niminek is nagyon tetszett.
Kaptam szépséges ajándékokat és az élményt, hogy együtt táncolhattam a két kisebbik fiacskámmal.

1 megjegyzés:

  1. Nekem ilyenkor mindig a csillagvirágbogarantyú, vagy a gyöngyvirágostubarózsa szavak jutnak eszembe!

    VálaszTörlés