Kengurunk kutyánk hatalmasat nőtt. Még mindig nagyon játékos, egyelőre mindenkit leteper, igaz, nem torokra meg, egyszerűen csak játékból a nyakadba ugrik (ez igazából akkor kellemetlen, amikor reggel 6:55-kor világos nadrágban és világos felsőben indulsz dolgozni, ő meg jön a sáros mancsával megszeretgetni...)
Ezt vasárnap készítettem ŐLuigiságáról:
Ezt pedig Csongor lőtte rólunk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése