Általában szoktam várni 2-3 napot "színházelemzéssel", hagyom, hogy ülepedjen a dolog, de most annyira elvarázsolódtam, hogy muszáj írnom róla.
Szóval, ott kezdődött a dolog, hogy néhány hete láttam a jegy.hu oldalán 1 db jegyet az Apáca show-ra az első sorba, és önző módon le is csaptam rá. Soha nem ültem még az Operett színházban az első sorban és voltak is kétségeim, nem lesz-e nyaktörő, de a színpadot lépcsőzetesen építették ehhez a darabhoz, így nem a színészek bokáját néztem :)
Hangzásilag nyilván hátrébbról sokkal ideálisabb, de eszméletlen jó volt ilyen közel ülni a tűzhöz.
(november 7.-e tiszteletére piros felsőt vettem fel)
Nem vagyok biztos benne, hogy megtalálom a megfelelő jelzőket, de annyira zseniális volt az egész darab, hogy teljesen rózsaszín ködben vagyok azóta is.
A napi szereposztás szinte tökéletes, Peller Annával biztosan megnézem még, mert őt Isten is Delorisnak teremtette és kíváncsi vagyok az Alföldis Curtis-re, mert bár Szabó P. fantasztikusan oldotta meg (az a láblendítés a fináléban kiverte a biztosítékot nálam abszolút pozitív értelemben), kicsit rutinszagú volt részéről. De lehet, hogy ezt is csak azért éreztem, mert láttam őt már ennél sokkal lendületesebben, sokkal nagyobb szívvel játszani.
Sári Éva tetszett (ennyi), Janza Kata remekelt, Simon Panna szerethető, Nádasi Veronika nagyon eltalálta, Mary Lazarus nővéren kb 20 percig gondolkodtam, hogy ki játssza...
Aki abszolút brillírozott és csak az ő játékáért is megnézném újra: az Feke Pál. Zseniális a pasi! Olyan villanásai vannak, amitől lehidal az ember és sírva röhög rajta 10 percig! A hangját eddig is szerettem, de hogy színpadon is ennyire él, azt nem gondoltam.
Szente Vajk rendezése profi! A darab, ahogy a címe is mutatja egy show. Aki nem akar látványos táncot, sok-sok zenét, csillogást-villogást, az ne nézze és ne is húzza a száját, hogy csak látvány és semmi beltartalom. Ennek a darabnak erről kell szólnia! Olvastam néhány fanyalgó kritikát, nyilván olyanok írták, akik a mély drámaiságot és komoly emberábrázolást keresték. Az nem lesz. Komédia, (ön)irónia, röhögés, tánc és jó zene, az lesz - és nekem pont erre volt szükségem tegnap este!
Az egész olyan elementáris erővel hatott rám, hogy megint csak azt tudom mondani: ez lesz az a darab, amire minden ismerősömet, rokonomat és felebarátomat el fogom cipelni, csak hogy újra láthassam (sajnos a gyerekek még kicsik, rájuk nem hivatkozhatok, mint a Pál utcai fiúknál...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése