Írtam ugye néhány hete, hogy sikerült kiemelt állójegyet venni a DT koncertre. Nagyon vártam az eseményt, mert a kedvenc DT albumom 20. "szülinapját ünneplős turnéról van szó. Szinte hihetetlen, hogy ezt a trikót 19 évvel ezelőtt dedikáltattam velük, az akkori lemezbemutató koncert előtt (az akkori koncert egyébként a Pecsában volt, a dedikálás pedig a Nyugati mellett egy CD boltban. Azt hiszem 3 órát álltam sorban. Akkor sem voltam már normális...)
(Mennyi haja volt még Rudessnek-most kopasz, és emlékszem, Petrucci akkor vágatta rövidre, mindenki teljesen meg volt rökönyödve-azóta rumcájszos szakállat is növesztett)
Szóval nagyon készültem rá talán ezért is borultam ki kicsit mikor az indulás előtt néhány órával logisztikai problémáink adódtak. Persze a Zuram ismét helyrebillentette az univerzumot, így szokott ez lenni velünk.
Jó helyen parkoltunk, időben érkeztünk, beálltunk a rendezői balba (már szerintem hagyományosan) vártunk-vártunk, aztán ők jól belecsaptak a lecsóba. Az első etapból én kevés számot ismertem, az új albumról nyomtak le 7-8 számot, körülöttem állók is inkább csak bólogattak. A kilátást igazából egy 2 méteres kopasz dromedár zavarta csak, akitől kb ennyit láttam, ha nem álltam lábujjhegyre.
Rövid szünet után végre megszólalt a rég várt metronóm hangja és egybehangzóan kértük, hogy most aztán lazuljunk ("Close your eyes and begin to relax..."). Mindenki ezt várta, komolyan, hirtelen mindenki tudta a szöveget, még a riffeket is. Állati jól szólt, sokkal jobban, mint legutóbb a Tüskében. LaBrie is egész jól tolta, egyszer-kétszer ugyan mellément a hang főleg a magas, erőteljes üvöltősöknél, fel is szisszentünk többen, de teljesen vállalható koncerthang volt ez. A 6. sorból legalábbis ezt hallottuk.
Végre komoly látványelem volt a háttér is: a történethez kapcsolódó "rajzfilmet" nézhettünk A 'Through Her Eyes' alatt például elhunyt zenészek neveit láttuk, mondjuk kb 3-at ismertem fel, de fantasztikus és megható ez a fajta megemlékezés.
Rövid szösszenetben felköszöntöttük a turnémenedzsert is, tortázás, közös éneklés után laza jammelés követezett, majd folytatták a 'Scene'-t.
Az összességében 3 órás show végére nagyon elfáradtam, és elfogyott a levegő is, a ráadást nem is vártuk meg, de így is imádtam, hatalmas élmény volt (mondhatni eszméletlen jó) Többen megállapítottuk hogy ezzel a koncertélménnyel a csajoknak (is) kedveztek, kb minden második lány bőgött a Spirit Carries On-on. Én is. És ez az album ettől szép. Sokkal több érzelem van rajta, benne, általa, érette, mint bármelyik másikban.
A történet 20 év után is tudott újat mutatni, és persze nyilván ők sem fiatalodnak, de zenélni mocskos jól tudnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése