Az év színházazás tekintetében sem indult jól. Volt páros jegyem a Macskafogóra, ahova végül nem mentünk.
Aztán ahogy megtudtam, hogy Csongiék a János vitézt tanulják, szerettem volna elvinni, de lemaradtunk a jegyekről, bár hezitáltam is, mert az Operettben csak novemberben mutatták be és olvastam róla hideget-(m)eleget, ráadásul ugye egyszer már elhatároztam, hogy egyelőre csak délutáni előadásra megyünk a kicsikkel. Végülis másodkézből sikerült 3 esti jegyet vennem, páholyba, VIP teremlátogatással.
Nimi már odafelé majdnem elaludt (miközben Csongi mesélte neki, hogy mi a történet) hazafelé még Pesten mindketten beszunnyadtak a kocsiban és még akkor sem ébredtek fel, mikor megálltam tankolni.
Nimi már odafelé majdnem elaludt (miközben Csongi mesélte neki, hogy mi a történet) hazafelé még Pesten mindketten beszunnyadtak a kocsiban és még akkor sem ébredtek fel, mikor megálltam tankolni.
A legjobb dolog az estében ezúttal a hangosítás volt! Szokott gondom lenni az Operettes túlhangzással, de a páholyban egyszerűen zseniálisan szólt! A beszéd, az ének és a zenekar is pompásan hangzott. Külön kiemelném Erdős Attilát Bagó szerepében, csodaszépen énekelt.
A darab nálam a futottak még kategória lett, nagyon szépek a jelmezek, de a balettet jócskán túltolták (minden tiszteletem Bozsik Yvett rendező felé, de a színészeket szerintem háttérbe szorították a balett táncosok) és egy-két szimbólumot nem értettem (miért kell lókoponyával imitálni a lovat??? és mit csinál a strázsamester a tudóssal, egyáltalán mit keres ő ott???) valahogy én kevés vagyok ehhez az elvont dolgokhoz.
Megintcsak megállapítottam, hogy páholyban célszerűbb lenne másfél székre jegyet vennünk a 3 helyett, mert úgyis az ölemben ülnek, pedig szuper volt a kilátás.
Csongort szegény teljesen összezavarta az előadás kezdete, mert először a strázsamesterre, majd Bagóra hitte azt, hogy ő Jánosvitéz, és igazából én is csak a szereposztás miatt voltam képben: Dolhai csak később került színre.
A VIP teremfogyasztás annyit nem dob az előadás élvezeti értékén, hogy csak emiatt vegyünk páholy-jegyet, viszont ha úgy nézzük: kis extra figyelmesség az egyébként is páholy-jegyet vásárlónak.
A darab nálam a futottak még kategória lett, nagyon szépek a jelmezek, de a balettet jócskán túltolták (minden tiszteletem Bozsik Yvett rendező felé, de a színészeket szerintem háttérbe szorították a balett táncosok) és egy-két szimbólumot nem értettem (miért kell lókoponyával imitálni a lovat??? és mit csinál a strázsamester a tudóssal, egyáltalán mit keres ő ott???) valahogy én kevés vagyok ehhez az elvont dolgokhoz.
Megintcsak megállapítottam, hogy páholyban célszerűbb lenne másfél székre jegyet vennünk a 3 helyett, mert úgyis az ölemben ülnek, pedig szuper volt a kilátás.
Csongort szegény teljesen összezavarta az előadás kezdete, mert először a strázsamesterre, majd Bagóra hitte azt, hogy ő Jánosvitéz, és igazából én is csak a szereposztás miatt voltam képben: Dolhai csak később került színre.
A VIP teremfogyasztás annyit nem dob az előadás élvezeti értékén, hogy csak emiatt vegyünk páholy-jegyet, viszont ha úgy nézzük: kis extra figyelmesség az egyébként is páholy-jegyet vásárlónak.
Iskolásoknak nem ajánlom ezt a verziót, bár látványos és szép, de inkább felnőttek értékelik szerintem ezt a stílust.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése