2010. június 7., hétfő

Fotózni jó...

... a szívem csücske a fényképezés, még akkor is, ha tisztában vagyok vele, hogy a mai modern világ elkényeztet minket. Egy-egy jó képet készíteni ma már nem nagy kunszt, sokkal inkább gépfüggő.

Próbálkozok én is felérni apukám és apósom nagyságához (messze vagyok még tőle) fényképezés terén is és igyekszem nem csak történetet, hanem szépséget is megörökíteni.

Néhány elkapott pillanat:

Naplemente az erkélyünkről. Nincs retusálva, max átméretezve...
Igen-igen, tudom, nem túl éles, és ott van az a 2 pixelnyi madár, dehát olyan szééééép....


Szintén naplemente és szintén az erkélyről, csak más szögből. Kár azért a cseresznyefáért, az mindig útban van...


Viharfelhőket világított meg a lemenő Nap. Igazából nem egy jól sikerült kép, mert belelőg a fa, de annyira megkapó és nemmindennapi színek voltak az égbolton, amit mindenképpen szerettem volna megörökíteni.

Még egy naplemente. Én nem tudom megunni...


Kis kedvenceim a zöldgyíkok. Hihetetlen zöld lehetetlen kék kombinációval. Ez a kép kb 30 centiről készült, laposkúszásban cserkésztem be. :-)


Egy másik gyík egy másik fán....


Útban Pogánykút felé. (ez a kép kivételesen nem digitális géppel, hanem hagyományos filmessel, hanem édesapám Chinon analóg fényképezőgépével készült)

Szemtől-szemben az eb. Mármint Figó kutyánk érdekes szemszögből.


Libasor (a szomszéd gúnárjai)


Up & Down (Csongi időzítővel, alulnézetből)

Tappancs (3 hetes Nimi láb)




2 megjegyzés: