Az elhatározás már régen megvolt, csak anyája szita agya volt az oka, hogy Nándi még csak most ment először "úszásedzésre" Na, jó, az edzés talán kicsit túlzás, nem akarunk Darnyi Tamást faragni a gyerekből (bár ha van tehetsége és kitartása, akkor persze még bármi lehet) A fő cél, hogy megtanuljon tisztességesen úszni, szeresse és tisztelje a vizet.
Mint kiderült, az úszás oktatóval már jól ismerik egymást, mert az oviban ő tartott neki fejlesztőtornát*.
Nagyon lelkes volt az elején, sőt, igazából egész végig. Élvezte a labdafújást, a karikán átsiklást, a vizimentést (kis bigyókat dobáltak le a medence aljára, talán kinderfigurákat?, és azokat kellett összeszedegetni a gyerekeknek), na és persze a végén a karikábaugrást is.
Kaptunk házifeladatot, amit itthon gyakorlunk majd :)
Képek:
Labdaterelés
Az első siklás
Felkészülni, vigyáááááz...
Néha kicsit szántotta a vizet :)))
De ment az ügyesen a karika alatt is
És hát végén a karikábaugrás volt a favorit
*fejlesztőtornát, amire indén nem mentünk, mert kérdeztem Nándit és azt mondta, ő már nem szeretne menni. Erre tegnap úszás után: "anya, én miért nem járok tornára, pedig úgy szeretnék menni..." Úgyhogy jövő héttől megy tornázni is
Kell annak a kölyöknek a mozgás,'mert rettenő erőben van, és jót tesz neki
VálaszTörlés