Túlzás nélkül mondom, hogy hónapok óta szerveztük, terveztük a találkozót Kriszta barátnémmal*. Hol az ő gyerekei voltak betegek, hol az enyémek, hol ő volt kényszerpihenőn, hol én gépjármű nélkül. De végül csak összejött (bár amilyen pesszimista voltam, mikor reggel 7kor zizegett a telefonom, azt hittem, hogy Kriszta írt smst, hogy valamelyik fiú belázasodott és ne menjünk)
És összejött a fotózás is. Egy csomó kismamás fotós oldalt végignéztem, gyűjtöttem az ötleteket, inspirálódtam, és végül a következő fotókat készítettük (ezek persze csak azok, amiket Kriszta jóváhagyott...)
Egyszerűbbekkel kezdtünk...
...aztán volt egy kis lazulós is...
Alkalmaztunk mindenféle segédeszközt, úgyismint:
kisautó...
...virág...
...centi (igen-igen, ekkora!)...
...szalag...
...cipőcske...
Jó modellként mindenben benne volt. Azt se bánta, hogy post-it-ot** ragasztgatok rá (még titok a baba neve, lehet találgatni)...
...és összefirkálhattam a pocakját...
...aztán elkapott a hév, és gondoltam teljesen kipingálom...
Végül ezt a mókás fekete pulcsit is felvette:
Rengeteg képet készítettünk, alig birtam választani, melyiket tegyem ide. Köszönöm Krisztám a lehetőséget, imádtam minden percét a fotózásnak és az utómunkának is :)
*hahaha, visszalapoztam és fél évvel ezelőtti bejegyzésemet ugyanezekkel a szavakkal indítottam. Úgy látszik, ez nálunk már csak így megy.
**ezt egyébként egy külföldi oldalon láttam, de sajna nem találom az eredetit. Kriszta persze rögtön rábólintott, mikor elküldtem neki, hogy mit szeretnék majd vele csinálni :)))
*hahaha, visszalapoztam és fél évvel ezelőtti bejegyzésemet ugyanezekkel a szavakkal indítottam. Úgy látszik, ez nálunk már csak így megy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése