Fotóztam. Már megint. És imádtam. Pedig nem volt könnyű. De megérte.
Kicsi Balázs nem könnyítette meg a dolgunkat: alig aludt pár percet az
5 óra alatt amíg ott voltam. Így legalább dajkálhattam jóóóóó sokat, no
és az sem utolsó szempont, hogy így ti is megcsodálhatjátok a csodaszép
szemeit. Kriszta megengedte, hogy ne csak 1-1 képet, hanem az egész nekik készített "videót" feltegyem ide, így itt van nektek a fotók java:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése