Színházban vártuk a Halált

In medias res:  Azt a betyáros mindenit, hát mekkora SZÍNHÁZ volt ez! Felvérteztem magam és készülve mindenfélére: nyitott szívvel, és hatalmas izgalommal készültem/készültünk, de végül minden várakozásomat felülmúlta. Többször a padlóról vakartam össze az állam, hogy milyen zseniális ötlet, milyen patent hangzás, milyen fenomenális újragondolása ez az "eredeti" Operett-színházas verziónak.

Nah, aki nem látta a facebookon: pénteken újra színházaztunk. Sokáig gondolkodtam rajta, vegyek-e jegyet, de győzött a kíváncsiság: az Elisabeth premierjére, Kecskemétre mentünk. először csak 2 jegyet vásároltam, és az előadás előtt néhány nappal sikerült még egy jegyet venni (hiába no, nem tért még magához a színházbajáró közönség, sokszor lehet olyan előadásra is aznap jegyet venni, amire korábban hónapokkal előre sem lehetett), így csajos estét tartottunk.

Az előadás előtt már megtalált 2 videó és néhány próbafotó, és ekkor tudatosult bennem, hogy ez megint egy Szente Vajk rendezés. Nem direkt pécézem ám ki, de sokadjára is azt kell mondjam, abszolút az én ízlésem szerint rendez. Most is ezt hozta. Rengeteg újító ötlettel (okosórás, fehérruhás Halál, fátylas esküvői jelenet, a sok képkeret, szereplők és szituációk előtérbe helyezése, szerepbontás) mégsem tolakodóan vagy drasztikusan változtatva, épp csak annyira, hogy frissebb íze legyen.

A szereplőválasztás remekül sikerült. Szuper ötlet és megvalósítás is pompás, hogy Elisabeth szerepét kettébontotta fiatalra és idősebbre. Kovács Gyopár édes kis naív Sissi volt, míg Polyák Lilla csodálatos érett Elisabeth-et mutatott. Koltai-Nagy Balázs, Őfelsége a Halál letaglózott. Mind játékában, mind hangjában abszolút pariban volt az általam etalonnak tartott Szabó P.-s verzióval. A "Nagyot nőtt az árnyék" pedig szerintem az eddigi legjobb volt, amit hallottam. Varga-Huszti Máténak nagy jövőt jósolok, biztos vagyok benne, hogy hamarosan hallunk még róla pesti színházból. 

Menjetek, nézzétek meg Kecskeméten, fantasztikus! (képek a színház fb oldaláról)