Azt hiszem, csak a szűk családi kör tudta, nameg néhány kolléga, akinek eldicsekedtünk a ténnyel, hogy Csongort egy "hirtelen jött" edzés után leigazolta az MTK atlétikai szakosztálya. Remek másfél hónap volt, remélem, ő is így érzi.
November végén szembejött egy MTK-s hirdetés, amiben több szakosztályukba várják az utánpótlás korúakat. Sajnos fociban nem, de írtam egy emailt az MTK atlétika ifi vezetőjének, hogy van egy Csongorom, aki nagyon gyors és többen is biztatják, hogy járjon futó edzésre. December elején kapott lehetőséget, pont mikor vége lett a fociedzéseknek. Egy nagyon kedves és szuper edzőhöz, Soltész Renátához került, aki az első futás előtt elmondta, hogy nagyon sokan vannak (a budapesti atlétika vb után pláne), ne fűzzünk nagy reményeket hozzá, de természetesen megnézi, hogy fut, aztán majd megbeszéljük. Az edzés után elkezdte sorolni, hogy melyik napokon van edzés, és szívesen látják Csongit is, mert mind izomzatra, mind mentálisan alkalmasnak találja a futásra (bár nyilván a stílusa csapnivaló: labdakergető, de ezen lehet javítani), sőt, le is igazolná az MTK!!! Először heti 2-3 edzésre járt. A két ünnep között is, amikor a focis társak még javában szunyókáltak és megérdemelt pihenésüket töltötték. Reni nagyon laza stílusban (fantasztikusan megtalálta a hangnemet vele-velük), de meghajtotta őket, mint Singer a varrógépet. Csongor szerintem az összes edzésről bár fáradtan, de vigyorogva jött el. Január elején rákérdeztem Reninél, hogy hogyan haladnak, mivel kalkulálhatunk, miben gondolkodjunk. Abszolút pozitívan nyilatkozott az addigi teljesítményről, biztatta és felajánlotta, hogy benevezi a Budapest Bajnokságra, hogy megtapasztaljon egy versenyt is és ezután döntsön csak a folytatásról.
A fociedzések közben elkezdődtek, és nem mertük beavatni az ottani edzőket, viszont jeleztük, hogy csak heti 1-2 edzésre tud menni (tanulmányi és családi okokra hivatkozva) Így heti 3-4 edzésre a Lantos Mihály sportközpontba járt futni és erősíteni, heti 1-2re meg a Zodony utcába focizni.
A Budapest Bajnokságot január 28-án rendezték a BOK csarnokban. 93 nevező volt a férfi 60 méteres síkfutás absolut kategóriában. Nagyon izgult (mi is), és nem élete legjobb futását hozta, de rendkívül büszkék vagyunk rá, mert saját korosztályában a 16 induló között az 5. legjobb időt érte el, mindezt egy hónapnyi edzés után.
És így elérkeztünk a döntéshozáshoz is... Hazafelé megálltunk új stoplist venni...
Nagyon elfogult vagyok és ezért örülök, hogy nem nekem kellett döntenem. Én az atlétika felé toltam volna, mert az edzője véleménye szerint ott lehet(ne) felnőttként a magyar top mezőnyben. Reni végig rendkívül nyitottan állt Csongorhoz, többször mondta nekem és neki is, hogy látja benne a potenciált, de nem presszionálja, ha a focinál marad, megérti azt is. Több biztatást kapott tőle, mint az utóbbi néhány évben összesen a fociedzőitől... Csongor szíve viszont a labda felé húz, és becsülöm azért, hogy ezt az egy hónapot ilyen alázattal tolta végig.
Az MTK vs ESMTK meccsen ezúttal az ESMTK nyert, bár ez nem a klubcsapatok vagy az edzők érdeme. :)
Gratulálok Nektek is, hogy hozzátok viszitek mindhármójukat, és támogatjátok őket, a döntést viszont rájuk bízzátok. Nem lehet könnyű. Az meg hogy Csongi döntést tudott hozni megint nagy dolog. Más kérdés hogy nekem az atlétika szimpatikusabb :) Hajrá kiscsirke
VálaszTörlésEz a gyerek igazi közösségi és sportember- már most! Jutkával-is- egyetértek!
VálaszTörléspapi