Évad vége felé közeledvén mindig bepánikolok, hogy lemaradok valami fontos darabról, mert a színházak hajlamosak levenni az olyan darabokat is, amiket én még nem is láttam, pedig mennyire szeretném. Ilyen pl a Rómeó és Júlia, ami a közelmúlt Operettes botrányok áldozata lett. Na, mindegy is, a lényeg a lényeg, a múltkori előadás után hamarjában vettem jegyet a Vidám Színpadra, ezúttal Ray Cooney: Délután a legjobb c. bohózatára. Ha a cím nem is mond sokat, akkor a történetet elintézem annyival, hogy a Miniszter félrelép c. film ennek az adaptációja.
Hát nem az előnyösebbik fejem sikerült, de a lényeg úgyis a háttérben van :)
Írom először a "rosszat", hogy utána csak a jót jegyezzétek meg. Szóval, engem kifejezetten zavart, hogy az 5. sorból többször hallottam a súgót. Először azt hittem, a nézők soraiból suttog valaki. Gondoltam is, milyen bunkó már, hogy ilyen hangosan lelövi a poént. Aztán persze leesett a húszfilléres. Aztán a színpad átrendezéséhez többször leengedik a függönyt, ami megszakítja a történetet, sőt, kicsit visszaveti a jókedvet is. Persze tudom én, ez a zsinórpadlás hiánya, meg próbálkoznak is zenével áthidalni a várakozás lassú perceit, de a nézőtéren ülve a 2 perc is fél órának tűnik. Szerencsére a közönség jól viseli, csak én nyafogok ezen... A kínai pincér (Straub Péter) kicsit tudathasadásosra sikerült: harakirit japánok szoktak elkövetni, és Csocsoszán is japán, nem kínai, de ezek meg lehet, hogy csak annak tűnik fel, aki japán cégnél dolgozik és persze a japánok erre ugyanúgy harapnak, mint mi magyarok, amikor Budapestet összekeverik Bukaresttel.
És akkor térjünk a jóra: nagyon vicces, nagyon vidám, nagyon mulatságos. Mondjuk az volt a legviccesebb, mikor bakiztak és ők is röhögtek magukon, mi meg drukkoltunk, hogy hogyan is jönnek ki ebből :) És igazából ettől lett emberi, ezért ment oda mindenki aznap este.
Csarnóy Zsuzsa fergeteges volt - megintcsak, Götz Anna lenyűgözött - megintcsak, többieken jót röhögtem - megintcsak. És tök jó érzés volt kifelé menet, hogy több társaságból is hallottam, milyen jó volt és a poénokat idézték, szóval mindenki jókedvvel, bőséggel távozott.
A darabnak nincsenek nagy mélységei, de nem is vágytam ilyesmire. Többször mondtam már, hogy azért nem szeretek komoly színdarabot nézni, mert nagyon megvisel, nagyon nyomasztó. Hétköznap is annyi hazugságot, álszentséget, képmutatást, drámát látok, hogy estére már nincs szükségem mélyen szántó gondolatokra, egyszerűen csak ki akarok kapcsolni. Na, ezt péntek este meg is kaptam, köszönöm Vidám Színpad.
Csarnóy Zsuzsa fergeteges volt - megintcsak, Götz Anna lenyűgözött - megintcsak, többieken jót röhögtem - megintcsak. És tök jó érzés volt kifelé menet, hogy több társaságból is hallottam, milyen jó volt és a poénokat idézték, szóval mindenki jókedvvel, bőséggel távozott.
A darabnak nincsenek nagy mélységei, de nem is vágytam ilyesmire. Többször mondtam már, hogy azért nem szeretek komoly színdarabot nézni, mert nagyon megvisel, nagyon nyomasztó. Hétköznap is annyi hazugságot, álszentséget, képmutatást, drámát látok, hogy estére már nincs szükségem mélyen szántó gondolatokra, egyszerűen csak ki akarok kapcsolni. Na, ezt péntek este meg is kaptam, köszönöm Vidám Színpad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése