Esti fürdetés előtt letettem Nimit a franciaágyunkra, intézem közben Nándit, és ahogy visszamegyek, látom, hogy Csongi odahajol a lábához, a pici meg felüvölt. Rohanok, kérdem Csongit: Megharaptad? Ő: neeeem. Nézem Nimi lábát, nem látok rajta terhelő bizonyítékot, így anyai jótanáccsal (Tudod, hogy nem szabad harapni, legyél ügyes fiú) útjára engedem Csongit. 5 perc múlva, ahogy vetkőztetem Nimit, látom, hogy ott van Csongi foglenyomata.
Előveszem a bűnöst: Csongika, nem szabad harapni, azt mondtad, nem bántottad, akkor ez mi??? Megharaptad?
Csongi: Nem én voltam.
Én: Hát akkor miért lett piros a lába?
Csongi: Felállt és beütötte a lábát és bibis lett...
És mindezt olyan ártatlan arccal és boci szemekkel, hogy már szinte magam is elhiszem, hogy az 5 hós öccse felállt és beütötte a lábát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése