...Igen-igen, már készülünk a télre, és a fent említett összes tárgynak komoly szerep jutott a hétvégén.
A kandallónak nálunk nem csupán dekorációs funkciója van: mivel a gyerekekkel szinte egész nap lenn vagyunk a nappaliban, ezért egész télen (és persze ősszel és tavasszal) ezzel fűtünk.
A kandallózás pedig favágással jár.
A szüleim idén jócskán megmetszették a diófájukat (khm, a 10 méter magas, 30 éves fa egyik oldalát teljesen le kellett vágni) és az így keletkezett tüzifát elhozták nekünk (+még felpakolták az otthon található összes elégethető cuccot-lambériát, deszkákat, vaspántos ládát, rossz raklapokat stb) Mivel ezek még kb 1-2 méteres hosszban voltak így Csabitól kaptam névnapomra egy láncfűrészt, amit rögtön fel is avathatott (ha van valami, amitől félek, az a láncfűrészek és kések...) Én fogtam a fát, ő meg nyeste. Még az a szerencse, hogy a láncfűrész elég zajos ahhoz, hogy távoltartsa a gyerekeket, nem is mertek a közelünkbe jönni. Nimike drága meg 3 m-re tőlünk békésen alukált a babakocsiban, nem is értem, hogy nem ébredt fel. Ez volt tehát a szombati program.
Vasárnapra maradt a "kuglik" felvágása. Minden évben rendelünk fát, ezeket Csabi hasogatja kandallókészre (kis munka utáni feszültség-levezetés) A tavalyi rönkök jórésze még egyben volt, így nekiálltunk, Csabi a fejszével aprított, én meg hordtam be a pecuba (ha nagyon szofisztikált akarok lenni, akkor írhatnám azt is, hogy a
fáskamrába, de a pecu az pecu és kész.) Nándi és Csongi fel-fellángoló lelkesedéssel segítettek, tényleg ügyesek voltak, rengeteg fát behordtak, nekem csak pakolni kellett. Ebéd utáni alvásból Csongi hamar ébredt, és kijött velünk, folytattuk a munkát, ő zseniális módon előszedte a dömpert és azzal fuvarozott nekem. (remélem, nem csuknak le minket gyermekmunka miatt...)
No, a tegnapi nap mérlege: kb 15 mázsa kandallókész fa várja jobb sorsát a pecuban (és a két piszokfáradt, izomlázas embernek nem kellett estimesét mondani ahhoz, hogy elaludjanak este)
A kandallózás pedig favágással jár.
A szüleim idén jócskán megmetszették a diófájukat (khm, a 10 méter magas, 30 éves fa egyik oldalát teljesen le kellett vágni) és az így keletkezett tüzifát elhozták nekünk (+még felpakolták az otthon található összes elégethető cuccot-lambériát, deszkákat, vaspántos ládát, rossz raklapokat stb) Mivel ezek még kb 1-2 méteres hosszban voltak így Csabitól kaptam névnapomra egy láncfűrészt, amit rögtön fel is avathatott (ha van valami, amitől félek, az a láncfűrészek és kések...) Én fogtam a fát, ő meg nyeste. Még az a szerencse, hogy a láncfűrész elég zajos ahhoz, hogy távoltartsa a gyerekeket, nem is mertek a közelünkbe jönni. Nimike drága meg 3 m-re tőlünk békésen alukált a babakocsiban, nem is értem, hogy nem ébredt fel. Ez volt tehát a szombati program.
Vasárnapra maradt a "kuglik" felvágása. Minden évben rendelünk fát, ezeket Csabi hasogatja kandallókészre (kis munka utáni feszültség-levezetés) A tavalyi rönkök jórésze még egyben volt, így nekiálltunk, Csabi a fejszével aprított, én meg hordtam be a pecuba (ha nagyon szofisztikált akarok lenni, akkor írhatnám azt is, hogy a
fáskamrába, de a pecu az pecu és kész.) Nándi és Csongi fel-fellángoló lelkesedéssel segítettek, tényleg ügyesek voltak, rengeteg fát behordtak, nekem csak pakolni kellett. Ebéd utáni alvásból Csongi hamar ébredt, és kijött velünk, folytattuk a munkát, ő zseniális módon előszedte a dömpert és azzal fuvarozott nekem. (remélem, nem csuknak le minket gyermekmunka miatt...)No, a tegnapi nap mérlege: kb 15 mázsa kandallókész fa várja jobb sorsát a pecuban (és a két piszokfáradt, izomlázas embernek nem kellett estimesét mondani ahhoz, hogy elaludjanak este)
A fűtéshez többször is lehet melegedni. a favágáskor, aprításkor, tüzeléskor..pakoláskor.
VálaszTörlésNagyon ügyes a fuvarozód!
papi
Jól van, Papikám, néha kölcsönadjuk a Szigma B-nek órabérbe fuvarozni :-)))
VálaszTörlésFizetés mazsola-valutában.