Tegnap...

Tegnap volt először, hogy Csongi nem nyüszögött, nem sirdogált, nem nyafogott reggel az oviban, csak megkérdezte, hogy megyek-e érte délután és ment játszani ügyesen. Ma reggel még csak ennyit se mondott, rohant be Nándi után. Bár mikor visszanézett, láttam, hogy kicsit meg volt illetődve, de mondtam neki, hogy uzsi után jövök és már mentem is.

És tegnap volt először, hogy Csongi tornázott a lovon. Először a nagycsoportosok lovagolnak, így először Nándi került sorra:

Amíg ő Winnetou-n ügyeskedett, a kicsik eljátszottak az udvaron:

Ennek a képnek van egy párja itt (ugyanannál a fánál, csak Nimivel):

Aztán Csongi is sorrakerült, és mostmár nem kellett mellette mennem, sőt, emelte a kezét, tapsolt és a ló fülét is megsimizte :)

Elmentünk utána a játszótérre, mert nagyon szép volt az idő, jók voltak a fények, de a gyerekek hamar ráuntak a dologra (illetve Nimi egyfolytában ki akart szaladni az útra, Csongit a fotóstáska érdekelte, Nándi meg inkább haza szeretett volna menni Bakugánozni...), így inkább hazajöttünk.