A Tanya idei első lovasa Nándi volt :-)
Újévi ajándékképpen Winnetou is nagy kedvvel vágott neki a sétának, mi meg gyönyörködtünk a csillogó havas tájban, a derengő erdőben, és "magunkba szívtuk az Univerzum energiáit" (ahogy R. mondta)
A Tanya idei második lovasa én voltam :-)
Csemete -Winnivel ellentétben- rossz passzban volt. Még a karámból se akart kijönni. Ritát megcsípte szerszámozás közben. Viszont mikor kiértünk az udvarra, nagyon jámbor lett, türelmesen hagyta, hogy bénázzak vele, sőt a annyira sikerült vele felvenni a ritmust, hogy már lehajtotta a fejét menet közben - jelezve, hogy neki is kellemes a séta, ellazult.
De azért a kockacukrot tőlem nem fogadta el elsőre, csak miután R. is megkínálta, gondolom úgy volt vele: Na, örüljél, hogy cipeltelek, és majd én nagy kegyesen eldöntöm, mikor fogadok el tőled valamit is.
Akármit is gondolt, nekem ismét nagy élmény volt, olyannyira, hogy a végére már elfelejtettem a sarkamra figyelni, Rita szólt, hogy teljesen jól tartom a lábam is :)
És egy havas lovaglós kép:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése