Ma lemaradtam Nándi lovaglásáról, mert én épp R. utasításait követtem Csemete hátán, míg ő nagykört tett terepen Angyalkával Kata és Vivien kíséretében. Nándi igen szűkszavúan nyilatkozott a történtekről (konkrétan semmit nem volt hajlandó mondani), így csak a lányok elmondásából tudom, hogy Angyalka a táv felénél először lecövekelt, majd mikor végre indulásra bírták, elkezdett ügetni. Nándi állítólag nagyon jól kezelte a kancamama disznyókodását, erősen kapaszkodott és ügyesen tartotta magát.
Amíg Nándi és Angyalka küzdöttek egymással (ki-ki a saját igazáért, bár Nándi szerintem ezúttal is megadóan tűrte Angyi önfejűségét) én Csemetével vettem fel a ritmus, ezúttal -a beígért személyre szabott edzésprogram* részeként- nyereg és kengyel nélkül. Sokkal jobban tartottam tőle, mint amennyire valójában megerőltető volt, sőt, kifejezetten komfortosnak bizonyult Csemete háta (R. mondta, hogy Csemi sokkal kényelmesebb, mint Fidelio :-)) Ahogy néha megálltunk, a lábammal éreztem azt is, ahogy levegőt vesz és emelkedik a mellkasa. Tényleg csodás érzés volt. Nos, továbbra is gyakoroltuk az indulás megállást, és ehhez hozzávettük az irányjelzés, kanyarodást. 1 hét múlva kimarad a lovaglás, így két hét múlva folytatása következik.
Lovas képet ezúttal nem hoztam, de hogy ne maradjatok állatok nélkül, itt van R. egyik cicája.
*R. közölte, hogy személyre szabott edzésprogramot állított nekem össze: figyelembe veszi, hogy 3 gyerekem van, akik után rohangálni kell másnap, illetve hogy heti 1x megyek. Rendes tőle, hogy így figyel rám is.
Szép kis irombás cica
VálaszTörlés