Igen, igen a mai nappal nem csak a lovaglóedzésen estünk túl, hanem egyúttal birkóztam egy jó sort Angyalkával.
De kezdjük az elején: Mivel az őszi szünetet Nándi mamáéknál töltötte, így kettecskén mentünk ki Csongival a tanyára és bevártuk Nándi és anyuékat.
Csongi lovagolt elsőként, Angyalkával és 12 percet keményen tornázott. R. szerint is hatalmasat fejlődött, mindent megcsinál, amit a nagyok és teljesen megerősödött.
Mivel megérkezett anyu, apu és Nándi, így már volt, aki vigyázzon Csongira, és R. felnyergelte Iport. 25 percig lovagoltam, nagyon élveztem, bár a bal lábam egyfolytában belecsúszott a kengyelbe, nem tudom, miért. De még így is nagyon jó volt! R. halkan megjegyezte, hogy szerinte hamarosan kimehetnék terepre egyedül, teljesen felvillanyozott ezzel :)
Utánam Nándi ment Angyalkával, de mivel sűrűsödött a lovagolni vágyók száma, így R. megkérdezte, kivinném-e Angyalkát és Nándit nagykörre sétálni. Persze elmentünk, Nándi nagyon jó kedvében volt, egyfolytában beszélt Angyihoz, aki persze érezte, hogy nem a gazdája tartja, így kihasználva az alkalmat, be-begyorsított. Én persze tartottam, húztam vissza, egyszer meg is álltunk, hátha sikerül a lelkére beszélni. Nem igazán hatotta meg a dolog... Az utolsó harmad táv bizonyult a legnehezebbnek, de ekkor már engedtem, hogy megálljon legelni, így gyakorlatilag fűcsomótól fűcsomóig mentünk. Hát mit ne mondjak, megizzadtam...
Csongi taps a fej fölött és térdelés a lovon:
Nándi és Angyalka, valamint küzdőminyu:
Nagyon klassz hangulatú hétvége volt!
VálaszTörlésIlyen klasszul nem láttalak még lovagolni, és a fiúk is ragyogóak voltak (Csaba a libával)