Szerintem még nem is volt ilyen, hogy mozis élményről írtam volna hosszabb bejegyzést. Erről viszont muszáj vagyok írni, mert ez olyan film, amit MEG KELL NÉZNED! Ha a VHS-es TopGun-on nőttél fel, akkor pláne. Persze nem fontos kívülről fújnod a poénokat, max nem tudod, hogy Penny Benjamin neve már az első részben is feltűnik, mondjuk ez a történet szempontjából nem is annyira lényeges, úgyhogy akkor is bátran ülj be megnézni a Maverick-et, ha a Top Gun-t nem láttad.
Már a nyitó képsoroknál libabőrös lettem, a zene most is csodás, az újak is, a régiek is. A repülős jelenetek nagyrésze nem CGI, hanem rendesen felvett, sőt a közeli kabinosok is menet közben készültek, így remekül látszik, ahogy torzul az arcuk fordulóknál, és nagyobb G terhelésnél. Persze gondolom, azért a komolyabb flikk-flakkokat kihagyták a színészekkel, de így is sokkal realisztikusabb. Imádtam a flash-back-eket, szerintem kellett is bele, mert nem mindenki emlékszik már annyira az első részre (36 év az mégiscsak 36 év) és az arányokat klasszul eltalálták, nem vitte el a sok "megemlékezés" a fonalat.
A szereplőválogatás zseniálisan sikerült. Green doki Goose fia szerintem telitalálat, Hangman legalább annyira tenyérbemászó, mint Ice volt annak idején, és ha már Ice: Val Kilmer rövidke szerepe megható és mellbevágó volt egyszerre: a torokrákból épp csak felépült színész jobban érzékelteti az élet múlandóságát mint bármi más a filmben. Nade visszatérve a szereposztásra: én személy szerint örültem, hogy nem egy fruskát tettek Maverick mellé, hanem egy 52 éves, csinos és érett színésznőt* Na és hát Tom Cruise... Negatív bulvár hírek ide, 60 év oda, bugyiolvasztó mosolya még mindig a régi, ráadásul rendesen ki van pattintva az öreg. "Take My Breath Away..."
A történet szövése persze nem bonyolult, nyilván nem is ez volt a fő cél. De csavar van még benne akkor is, amikor már nem várnád, bár volt egy pont, amikor azt mondtam, na, ezt már nem kellett volna ennyire erőltetni, de végülis azt hiszem, viccesen és nem annyira giccsesen akarták lezárni, így annyira nem volt vészesen túlhúzott.
A téma ellenére a film nagyon csajos, sőt kicsit túl romantikus (Mav többet sír benne, mint az első részben), néha vicces is, nyomokban vadászrepülőket is tartalmaz, így igazi randifilm!
Ha ez nem volt elég inspiráló, akkor itt az előzetes:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése