Éjjel azt álmodtam, hogy R.-val megyünk Békésszentandrásra lovat venni nekem. Trabanttal. Eléggé abszurd. Lévén hogy Trabantunk nincs, lovat se akarok venni, na és hogy Békésszentandrás hogy jön a képbe, arról végképp fogalmam sincs.
Ezek után ma délelőtt nagyközönség előtt lovagoltunk. Mióta én elkezdtem lovagolni, nem nagyon volt senki délelőtt. Gondolom a hideg miatt, mert most, hogy jóidő lett, nagyon sokan jöttek.
Nándi Winnetout választotta így ők mentek nagykört.
Én pedig Iporral folytattam a lovas tanulmányokat. Új szerzeménnyel, újult erővel. Az első kör torna után fél kör ügetés, ami nagyon nem jól sikerült, csak pipiskedtem, előre is hajoltam, mire R. észrevette, a kengyelt nem jól állítottuk be. Szólt ő, hogy nézzem meg még indulás előtt, és esküszöm, kiszámoltam a lyukakat a szíjon, de valószínűleg nem jó irányba számoltam (múltkor rövidebbre vettük és én 16-ot számoltam 18 helyett. Vagy fordítva, már magam se tudom.). Miután korrigáltuk a hibát már egészen jól ment. Végén hosszú szárral, majdnemhogy futószáron lovagoltunk. Ésésésés a sok ügetés után sétáltunk 2 kört vezetőszár és "felügyelet" nélkül (na, jó, R. vigyázó szemei mellett) és ismét én vezettem "haza" Sokkal jobban ment minden, mint eddig. :)
Végül egy angyali szempár (Angyalkát Nándi fotózta) és lovasszerkós minyukép (már itthon)
Örülök,hogy alakul az önálló lovaglás!
VálaszTörlés